Locsolkodás Húsvét Hétfőn - az internetezők kétharmada tartja a szokást

 A húsvéthétfői locsolkodás olyan népszokásunk, amely a mai napig fennmaradt. Az eredetileg vízbevető vagy vízbehányó hétfőnek ismert napon az ősi termékenységet varázsló szokásnak sokszor erőszakkal vetették alá a lányokat: kúthoz, vályúhoz hurcolták és vödörből zúdították rájuk a vizet, amelynek tisztító erejében is bíztak. Mások számára a vízzel való meghintés a keresztség jelére utal: sokáig az ünnepélyes keresztelés is része volt a húsvétnak. Napjainkban már csak a hagyományőrzők locsolnak vödörből és áznak bőrig, a szódásüveg is ritkán, talán csak viccből kerül elő. 

 A tojás az újjászületésnek és a termékenységnek, az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyének egyik legősibb szimbóluma. A kereszténységhez egy hasonlat kapcsolja: Krisztus is úgy törte fel a sziklasírt, miként a madár az őt fogva tartó tojás héját. A piros szín ősi jelentéséhez a megújulás, a szerelem, az öröm társul, a keresztény hagyomány szerint pedig Krisztus kiontott vére.

 Az internetezők kétharmada tartja a locsolkodás hagyományát és készülődik a húsvéti ünnepekre - derül ki az NRC Piackutató legfrissebb felméréséből. Sonka és tojás nélkül ma is elképzelhetetlen az ünnepi asztal. Bár a húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe, a netpolgárok alig egyötöde - elsősorban a kisebb településen élők - tekinti vallási ünnepnek. A többség az idén április 15-ével kezdődő hosszú hétvégét inkább családi eseményként tartja számon, és rokonaival vagy barátaival találkozik, a világhálót használók közel egyharmada pedig pusztán munkaszüneti napként tekint az ünnepre. Utóbbiak többsége otthon is marad, egynegyedük viszont belföldi vagy külföldi utazással, kirándulással tölti a húsvéti ünnepeket.

 Ehhez kapcsolódóan a netpolgárok közel 29 százaléka a locsolkodás hagyományát köti a húsvéthoz, míg Jézus feltámadása 24, a sonka pedig 23 százalékuknak jut elsőként eszébe az ünnepről. A húsvéti nyuszira már csak az internetezők 15 százaléka asszociál, a hímes tojást pedig csupán 9 százalékuk tartja a legjellemzőbb jelképnek.

 Húsvét előtt az internetezők alig egynegyede szokott böjtölni. Ezek többsége is inkább csak nagypénteken figyel oda étrendjére, a 40 napos böjtre mindössze 4 százalék vállalkozik. A megkérdezettek 77 százaléka - különösen a Budapesten és a nagyobb városokban élők - ugyanakkor teljesen mellőzi ezt a hagyományt. A böjt elmúltával jellemzően hagyományos ételeket fogyasztunk, az internet felhasználók elsöprő többsége - csaknem 90 százalékuk - el sem tudja képzelni a húsvéti asztalt sonka és tojás nélkül.

 Végül a netpolgárok kétharmada aktívan készül a húsvéti ünnepekre, amelybe a locsolkodás hagyománya is beletartozik. Ennek ellenére csupán az internetező férfiak 5 százaléka készül komolyan a hétfői napra valamilyen locsolóverssel - pedig a hölgyek igazán megérdemelnék, hiszen több mint egynegyedük készít rendszeresen húsvéti tojást családja, a locsolkodók vagy saját örömére. A locsolkodó férfiak 80 százaléka jellemzően valamilyen kölnit használ, a nőknek viszont csupán 60 százaléka részesíti előnyben a "szagos vizet" a szódával szemben.

(A felmérést az NRC 2006. március 29. és április 5. között végezte, 1000 internet használó online megkérdezésével. Az adatbázist a TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyozták, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.)