Ügyfélfogadás helye: 8000 Székesfehérvár, Városház tér 2.
Ügyfélfogadás ideje: Szerda: 800-1200 ; 1300-1800
Péntek: 800-1200
- Fakivágási ügyek
- Talajvízkút létesítésének és használatbavételének engedélyezése (kizárólag háztartásban szokásos vízszükségletet kielégítő kút esetében)
- Illegális hulladéklerakással kapcsolatos hatósági eljárások lefolytatása
- Zaj és rezgésvédelmi eljárások lefolytatása
Répási Rita | 537-131 | repasi.rita@pmhiv.szekesfehervar.hu |
Jogszabálykereső: http://www.magyarorszag.hu/kereses/jogszabalykereso
Nemzeti Jogszabálytár webes elérhetősége: http://njt.hu/
- A Székesfehérvár Megyei Jogú Város közterületen lévő fa, cserje (a továbbiakban: fás szárú növény) kivágására vonatkozó engedélykérelmet Székesfehérvár Megyei Jogú Város Jegyzője bírálja el.
- A Székesfehérvár Megyei Jogú Város közterületen lévő fás szárú növény élet-, egészség- vagy vagyonvédelmi okból történt kivágása esetén benyújtandó bejelentést Székesfehérvár Megyei Jogú Város Jegyzője vizsgálja meg.
- A kérelem/bejelentés a Környezetvédelmi Irodához a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti formanyomtatványon vagy annak megfelelő tartalommal nyújtható be.
- A kérelemben/bejelentésben meg kell jelölni a kivágandó fás szárú növény pontos elhelyezkedését, fajtáját, törzsátmérőjét, kivágásának indokát, kivitelezését, valamint a fás szárú növény tervezett pótlását.
- A hatóság megvizsgálja, hogy a kérelem tartalmazza-e a jogszabályban előírt kötelező elemeket, amennyiben nem, hiánypótlásra vagy a tényállás tisztázására hívja fel az ügyfelet.
- Az engedélyezési/bejelentési eljárás során a hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során felmerült más kérdésben végzést bocsát ki.
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Környezetvédelmi Irodája (8000 Székesfehérvár, Városház tér 2. II. emelet 24. szoba) ügyfélfogadási időben (Szerda: 8:00-12:00 13:00-18:00; Péntek: 8:00-12:00; Tel: 06-22-537-637; 06-22-537-131).
- a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény,
- a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet,
- az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény.
II. A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi üzemeltetési és fennmaradási engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalma
- Kérelmező neve, állandó lakhelye, anyja neve, születési helye, ideje.
- A vízjogi létesítési engedély száma, kelte, kiállító hatóság (fennmaradási engedélykérelem esetén nem kell kitölteni).
- A kút helye: irányítószám, település, közterület jellege, házszáma, helyrajzi száma, koordináták (földrajzi szélesség és hosszúság, vagy EOV).
- A vízhasználat célja: háztartási vízigény, házi ivóvízigény.
- Ivóvízcélú felhasználás esetén a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet szerinti vízminőség-vizsgálat eredménye.
- A kút műszaki adatai:
6.1. talpmélység (terepszint alatt, méterben), nyugalmi vízszint (terepszint alatt, méterben);
6.2. csak fúrt kút esetében:
6.2.1. iránycső anyaga, átmérője, rakathossz,
6.2.2. csövezet anyaga, átmérője, rakathossz,
6.2.3. szűrőzött szakasz mélységköze, átmérője, kialakítása, típusa,
6.2.4. csak ásott kút esetében: kútfalazat anyaga, átmérője (mm/mm), helye (m-m); vízbeáramlás helye (nyitott kúttalp, nyitott falazat, helye (m-m).
6.3. A kút-felsőrész kialakítása (fúrt kút és vert kút esetében): akna, kútház, kútszekrény, kútsapka.
6.4. A kút lezárása ásott kút esetében: fedlap, anyaga.
6.5. csak vert kút esetében a csövezet anyaga, átmérője (mm), a csövezet rakathossza (m-m), a szűrőzött szakasz mélységköze (m-m), a szűrő típusa.
6.6. A használat során keletkező szennyvíz mennyisége, elhelyezése.
6.7. Fényképfelvétel a kútról és környezetéről.
6.8. Fúrt kút esetében, ha vízjogi létesítési engedély alapján történt a kivitelezés, a kútr. 13. § (2) bekezdésének való megfelelés igazolása.
6.9. Nyilatkozat (aláírja a tulajdonos, fúrt kút esetében a jogosultsággal rendelkező kivitelező is; fennmaradási vagy létesítési engedéllyel nem rendelkező kút üzemeltetési engedélye iránti kérelem esetében a kútr. 13. §-ban megjelölt szakember: a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, a kút úgy került kialakításra, hogy abba a felszínről szennyeződés vagy csapadékvíz nem kerülhet).
Általános Információk:
- A kút helye nem érint vízbázis-védelmi területet
- A kút csak talajvizet és/vagy parti szűrésű vízkészletet használ
- A kút kizárólag házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja
- A kútból maximum 500 m3/év mennyiség kerül kitermelésre
- A kút olyan ingatlanon létesül, ahol épület van, vagy az épület létesítésére engedélyt adtak/bejelentés történt a hatóság felé. A kút nem gazdasági vízkivétel céljából létesül.
1. Talajvízkút vízjogi létesítési engedélyezése:
A kérelem tartalmi követelményei:
- A 41/2017. (XII.29.) BM rendelet 2. melléklet I. pontja szerint összeállított tervdokumentáció (Benne a 101/2007. (XII. 23.) KvVM r. 13. § (2) bekezdése alapján: Fúrt kút esetében a kútfúró szakmai végzettségét igazoló dokumentumok; az alkalmazandó kútfúró berendezésre a bányafelügyelet által kiadott megfelelőségi tanúsítvány vagy az EK megfelelőségi nyilatkozat)
- A tervezői jogosultságot bizonyító Magyar Mérnöki Kamara által kiállított igazolás (101/2007. (XII. 23.) KvVM r. 13. § (1) bekezdése)
- Az ingatlan tulajdonosának hozzájáruló nyilatkozata, amennyiben a kút létesítésével érintett ingatlan nem az építtető tulajdonában van (72/1996.(V.22.) Korm.r. 3.§ (2) bek.)
- Eljárás illetékmentes: (1995. évi LVII. törvény 31. § (2) bekezdés b) pont)
A talajvízkutak (ásott vagy fúrt kút) használatba vétele, üzemeltetése vízjogi engedélyhez kötött tevékenység, tehát nem bejelentés köteles! A vízgazdálkodásról szóló 1995.évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgt.) 29.§ (7) bekezdése értelmében a 2019. január 1-jét megelőzően vízjogi engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltetett talajvízkutak esetében a vízgazdálkodási bírság fizetési kötelezettsége alól mentesül az, aki 2023. december 31-ig benyújtja vízjogi fennmaradási engedély iránti kérelmét.
A kutak vízjogi engedélyezése a települési önkormányzat jegyzőjének feladata az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:
- A kút helye nem érint vízbázis-védelmi területet, védőidomot
- A vízkitermelés csak talajvíz vagy parti szűrésű vízkészlet igénybevételével történik,
- A kút kizárólag házi ivóvízigény vagy a háztartási igények (pl. öntözés) kielégítését szolgálja,
- A kútból maximum 500 m3/év vízmennyiség kerül kitermelésre,
- A kút olyan ingatlanon létesült, ahol épület van, vagy az épület létesítésére engedélyt adtak/bejelentés történt a hatóság felé,
- A kút nem gazdasági vízkivétel céljából üzemel.
Talajvízkút vízjogi fennmaradási engedélyezése:
Fúrt kutak esetében:
- A 41/2017. (XII.29.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) 2. melléklet pontja szerint összeállított, a meglévő kút adatait tartalmazó felmérési tervdokumentáció (NEM FORMANYOMTATVÁNY)
A fúrt kutak esetében a tervdokumentációt olyan szakember készítheti el, aki az Országos Képzési Jegyzék szerint vízkútfúró szakképesítést szerzett, vagy olyan szakirányú középfokú végzetséggel rendelkezik, amelyhez tartozó tantárgyi képzés és vizsga a kút kivitelezésének elméleti és gyakorlati szinten történő elsajátítását igazolja.
Ha valaki a fúrt kút fennmaradási engedélyezési dokumentációt VZ-VKG tervezői jogosultsággal rendelkező szaktervezővel készítteti el, azt is elfogadjuk.
FONTOS! A BM rendelet hivatkozott mellékletének 6.9. pontja szerinti „Nyilatkozat” a tulajdonos és a dokumentációt elkészítő szakember, vagyis a kútfúró képesítéssel rendelkező személy vagy a szaktervező által is aláírásra kerüljön. Az aláírásokkal ellátott „Nyilatkozat” csak abban az esetben fogadható el, ha az abban foglalt feltételek teljesülése fennáll. A kút nem megfelelő, a szennyezés bejutását lehetővé tevő lezárása, vagy annak hiánya esetén a „Nyilatkozat” nem fogadható el.
- Tulajdonjog igazolása (tulajdoni lap). Az üzemeltető (engedélyes) és a tulajdonos eltérése esetén a tulajdonos(ok) hozzájáruló nyilatkozata (72/1996.(V.22.) Korm.r. 5.§ (2) bek.)
- Nyilatkozat arról, hogy a kútból kitermelt víz éves felhasználása nem haladja meg az 500 m³-t
- Eljárás díja: illetékmentes (Vgt. 31.§ (2) bekezdés b) pontja)
Ásott kutak esetében:
- A 41/2017. (XII.29.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) 2. melléklet pontja szerint összeállított, a meglévő kút adatait tartalmazó felmérési tervdokumentáció (NEM FORMANYOMTATVÁNY)
Ásott kutak esetében a jogszabály nem teszi kötelezővé a BM rendelet szerinti dokumentáció szakember általi elkészítését, tehát azt a kút engedélyének kérelmezője, azaz a leendő Engedélyes is összeállíthatja a jogszabályban előírt műszaki tartalommal. - Tulajdonjog igazolása (tulajdoni lap). Az üzemeltető (engedélyes) és a tulajdonos eltérése esetén a tulajdonos(ok) hozzájáruló nyilatkozata (72/1996.(V.22.) Korm.r. 5.§ (2) bek.)
- Nyilatkozat arról, hogy a kútból kitermelt víz éves felhasználása nem haladja meg az 500 m³-t
- Eljárás díja: illetékmentes (Vgt. 31.§ (2) bekezdés b) pontja)
Az engedélyezési eljárások ügyintézési ideje: a kérelem beérkezését követő naptól számított 60 nap.
A fennmaradási engedély akkor adható meg, ha a kút nem sért vízgazdálkodási, környezetvédelmi, egészségügyi és építésügyi érdekeket sem.
AZ ÜGYINTÉZÉS HELYE:
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Környezetvédelmi Irodája
8000 Székesfehérvár, Városház tér 2. II. emelet 24. iroda
A kérelem benyújtási lehetőségei:
-postai úton
- személyesen ügyfélfogadási időben (Szerda: 8:00-12:00; 13:00-16:00; Péntek: 8:00-12:00)
- ügyfélfogadási időn kívül a Városház tér 2. földszinti fogadóterében elhelyezett gyűjtőládába
3. Talajvízkút vízjogi megszüntetési engedélyezése:
- hivatalból
A kérelem tartalmi követelményei:
- A 41/2017. (XII.29.) BM rendelet 2. melléklet III. pontja szerint összeállított tervdokumentáció
- A tervezői jogosultságot bizonyító Magyar Mérnöki Kamara által kiállított igazolás (101/2007. (XII. 23.) KvVM r. 13. § (1) bekezdése)
- Tulajdonos hozzájáruló nyilatkozata, amennyiben a megszüntetendő kút által érintett ingatlan nem a kérelmező tulajdonában van
- Eljárás illetékmentes: (1995. évi LVII. törvény 31. § (2) bekezdés b) pont)
a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény,
a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet,
a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet,
a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet,
a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet
a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet
a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet
a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 438/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet
a vízügyi biztonsági szabályzat kiadásáról szóló 24/2007. (VII.3.) KvVM rendelet
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény.
- Bakonykúti, Csór, Füle, Iszkaszentgyörgy, Jenő, Kőszárhegy, Lovasberény, Moha, Nádasdladány, Pátka, Polgárdi, Sárkeresztes, Sárkeszi, Sárszentmihály, Szabadbattyán, Székesfehérvár, Úrhida, Zámoly közigazgatás területén környezeti zajt előidéző üzemi vagy szabadidős zaj- és rezgésforrás üzemeltetője – amennyiben a jogszabályban meghatározott esetek szerint nem mentesül a környezeti zajkibocsátási határérték megállapítása alól - Székesfehérvár Megyei Jogú Város Jegyzőjének zajkibocsátási határértéket megállapító határozatának megléte esetén kezdheti meg az alábbi tevékenységét:
- épületek építése (TEÁOR 41),
- egyéb építmények építése (TEÁOR 42),
- speciális szaképítés (TEÁOR 43),
- gépjár mű, motorkerékpár kereskedelme, javítása (TEÁOR 45),
- nagykereskedelem (TEÁOR 46),
- kiskereskedelem (kivéve gépjármű, motorkerékpár) (TEÁOR 47),
- szálláshely szolgáltatás (TEÁOR 55),
- vendéglátás (TEÁOR 56), reklám, piackutatás (TEÁOR 73),
- építmény-üzemeltetés, zöldterület-kezelés (TEÁOR 81),
- alkotó-, művészeti szórakoztató tevékenység (TEÁOR 90,
- sport, szórakoztató, szabadidős tevékenység (TEÁOR 93).
- A zajkibocsátási határérték iránti kérelem a Környezetvédelmi Irodához a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 2. számú melléklet szerinti űrlapon nyújtható be.
- A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező (üzemeltető) és a zajforrás adatait, ismertetését, működési idejét, a kérelem indokát, a zajforrás hatásterületén elhelyezkedő ingatlanokat.
- A hatóság megvizsgálja, hogy a kérelem tartalmazza-e a jogszabályban előírt kötelező elemeket, amennyiben nem, hiánypótlásra vagy a tényállás tisztázására hívja fel az ügyfelet.
- Az engedélyezési/bejelentési eljárás során a hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során felmerült más kérdésben végzést bocsát ki.
- A zajkibocsátási határérték megállapítása után a zajforrás területén bekövetkező, a határérték mértékét és teljesülését befolyásoló változást a zajforrás üzemeltetőjének a KvVMr. 3. számú melléklete szerinti bejelentőlapon kell bejelenteni a Környezetvédelmi Irodához.
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Igazgatási és Környezetvédelmi Irodája (8000 Székesfehérvár, Városház tér 2. II. emelet 24. szoba) ügyfélfogadási időben (Szerda: 8:00-12:00; 13:00-16:00; Péntek: 8:00-12:00; tel: 06-22-537-637; 06-22-537-131).
- a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény,
- a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet, a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet,
- a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet,
- a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet,
- az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény.