I. Fakivágási engedélykérelem/bejelentés
I.1 Az ügy leírása, kitöltési útmutató:
- A Székesfehérvár Megyei Jogú Város közterületen lévő fa, cserje (a továbbiakban: fás szárú növény) kivágására vonatkozó engedélykérelmet Székesfehérvár Megyei Jogú Város Jegyzője bírálja el.
- A Székesfehérvár Megyei Jogú Város közterületen lévő fás szárú növény élet-, egészség- vagy vagyonvédelmi okból történt kivágása esetén benyújtandó bejelentést Székesfehérvár Megyei Jogú Város Jegyzője vizsgálja meg.
- A kérelem/bejelentés a Környezetvédelmi Irodához a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti formanyomtatványon vagy annak megfelelő tartalommal nyújtható be.
- A kérelemben/bejelentésben meg kell jelölni a kivágandó fás szárú növény pontos elhelyezkedését, fajtáját, törzsátmérőjét, kivágásának indokát, kivitelezését, valamint a fás szárú növény tervezett pótlását.
- Az engedélyezési/bejelentési eljárás illetékköteles, mértéke 3.000.- Ft.
- A hatóság megvizsgálja, hogy a kérelem tartalmazza-e a jogszabályban előírt kötelező elemeket, amennyiben nem, hiánypótlásra vagy a tényállás tisztázására hívja fel az ügyfelet.
- Az engedélyezési/bejelentési eljárás során a hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során felmerült más kérdésben végzést bocsát ki.
I.2 Az ügyintézés helye és ideje:
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Környezetvédelmi Irodája (8000 Székesfehérvár, Városház tér 2. II. emelet 22. és 23. szoba) ügyfélfogadási időben (Szerda: 8:00-16:00; Péntek: 8:00-12:00; Tel: 06-22-537-170; 06-22-537-131).
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Környezetvédelmi Irodája (8000 Székesfehérvár, Városház tér 2. II. emelet 22. és 23. szoba) ügyfélfogadási időben (Szerda: 8:00-16:00; Péntek: 8:00-12:00; Tel: 06-22-537-170; 06-22-537-131).
I.3 Vonatkozó jogszabályok:
- a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény,
- a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet,
- az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény.
II. Talajvízkút létesítése iránti engedély
Általános Információk:
Általános Információk:
A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. Korm. rendelet 24. § (1) bekezdés a) pontja szerint a jegyző engedélyezi olyan kút létesítését, üzemeltetését, fennmaradását és megszüntetését, amely az alábbi feltételeket együttesen teljesíti:
- A kút helye nem érint vízbázis-védelmi területet
- A kút csak talajvizet és/vagy parti szűrésű vízkészletet használ
- A kút kizárólag házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja
- A kútból maximum 500 m3/év mennyiség kerül kitermelésre
- A kút olyan ingatlanon létesül, ahol épület van, vagy az épület létesítésére engedélyt adtak/bejelentés történt a hatóság felé. A kút nem gazdasági vízkivétel céljából létesül.
Amennyiben valamelyik előírás a fentiekben felsoroltak közül nem teljesül, az eljáró területileg illetékes vízügyi hatóság, a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (Levélcím: H-8050 Székesfehérvár, Pf.947. Telefon/Fax: (+36-22) 514-318, Honlap: http://fejer.katasztrofavedelem.hu/ugyfelfogadas, e-mail: fejer.vizugy@katved.gov.hu)
Talajvízkút megvalósítása előtt létesítési engedélyt, majd az elkészült kútra üzemeltetési engedélyt kell kérni.
Az engedély nélkül létesült kutakra és a vízjogi létesítési engedélytől eltérően létesült kutakra fennmaradási engedélyt kell kérni. A fennmaradási engedély akkor adható meg, ha a kút nem sért vízgazdálkodási, környezetvédelmi, egészségügyi és építésügyi érdekeket sem.
Kút megszüntetésére (eltömedékelésére) megszüntetési engedély alapján kerülhet sor.
A kútra az ingatlan tulajdonosnak az üzemeltetési/fennmaradási engedélyt akkor is meg kell kérnie, ha úgy nyilatkozik, hogy a kutat nem használja (ez alól a kút lefedése sem jelent kivételt).
Az engedélyezési eljárások ügyintézési ideje: a kérelem beérkezését követő naptól számított 60 nap.
Amennyiben a kút házi ivóvízigény kielégítését is szolgálja, az engedélyezési eljárásban szakhatóságként a megyei kormányhivatal népegészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatala működik közre.
Az ügyintézés helye és ideje:
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Környezetvédelmi Irodája (8000 Székesfehérvár, Városház tér 2. földszint 1. iroda)
A kérelmet postai úton vagy ügyfélfogadási időben (Szerda: 8:00-16:00; Péntek: 8:00-12:00) személyesen lehet az Irodára benyújtani.
További kérdés esetén felvilágosítás az alábbi telefonszámokon kérhető: 06-22/537-637
1. Talajvízkút vízjogi létesítési engedélyezése:
A kérelem tartalmi követelményei:
1. Talajvízkút vízjogi létesítési engedélyezése:
A kérelem tartalmi követelményei:
- A 41/2017. (XII.29.) BM rendelet 2. melléklet I. pontja szerint összeállított tervdokumentáció (Benne a 101/2007. (XII. 23.) KvVM r. 13. § (2) bekezdése alapján: Fúrt kút esetében a kútfúró szakmai végzettségét igazoló dokumentumok; az alkalmazandó kútfúró berendezésre a bányafelügyelet által kiadott megfelelőségi tanúsítvány vagy az EK megfelelőségi nyilatkozat)
- A tervezői jogosultságot bizonyító Magyar Mérnöki Kamara által kiállított igazolás (101/2007. (XII. 23.) KvVM r. 13. § (1) bekezdése)
- Az ingatlan tulajdonosának hozzájáruló nyilatkozata, amennyiben a kút létesítésével érintett ingatlan nem az építtető tulajdonában van (72/1996.(V.22.) Korm.r. 3.§ (2) bek.)
- Eljárás illetékmentes: (1995. évi LVII. törvény 31. § (2) bekezdés b) pont)
2. Engedély nélkül létesített talajvízkutak fennmaradási engedélyezése:
A talajvízkutak (ásott vagy fúrt kút) használatba vétele, üzemeltetése vízjogi engedélyhez kötött tevékenység, tehát nem bejelentés köteles! A vízgazdálkodásról szóló 1995.évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgt.) 29.§ (7) bekezdése értelmében a 2019. január 1-jét megelőzően vízjogi engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltetett talajvízkutak esetében a vízgazdálkodási bírság fizetési kötelezettsége alól mentesül az, aki 2023. december 31-ig benyújtja vízjogi fennmaradási engedély iránti kérelmét.
A kutak vízjogi engedélyezése a települési önkormányzat jegyzőjének feladata az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:
- A kút helye nem érint vízbázis-védelmi területet, védőidomot
- A vízkitermelés csak talajvíz vagy parti szűrésű vízkészlet igénybevételével történik,
- A kút kizárólag házi ivóvízigény vagy a háztartási igények (pl. öntözés) kielégítését szolgálja,
- A kútból maximum 500 m3/év vízmennyiség kerül kitermelésre,
- A kút olyan ingatlanon létesült, ahol épület van, vagy az épület létesítésére engedélyt adtak/bejelentés történt a hatóság felé,
- A kút nem gazdasági vízkivétel céljából üzemel.
Talajvízkút vízjogi fennmaradási engedélyezése:
Fúrt kutak esetében:
- A 41/2017. (XII.29.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) 2. melléklet pontja szerint összeállított, a meglévő kút adatait tartalmazó felmérési tervdokumentáció (NEM FORMANYOMTATVÁNY)
A fúrt kutak esetében a tervdokumentációt olyan szakember készítheti el, aki az Országos Képzési Jegyzék szerint vízkútfúró szakképesítést szerzett, vagy olyan szakirányú középfokú végzetséggel rendelkezik, amelyhez tartozó tantárgyi képzés és vizsga a kút kivitelezésének elméleti és gyakorlati szinten történő elsajátítását igazolja.
Ha valaki a fúrt kút fennmaradási engedélyezési dokumentációt VZ-VKG tervezői jogosultsággal rendelkező szaktervezővel készítteti el, azt is elfogadjuk.
FONTOS! A BM rendelet hivatkozott mellékletének 6.9. pontja szerinti „Nyilatkozat” a tulajdonos és a dokumentációt elkészítő szakember, vagyis a kútfúró képesítéssel rendelkező személy vagy a szaktervező által is aláírásra kerüljön. Az aláírásokkal ellátott „Nyilatkozat” csak abban az esetben fogadható el, ha az abban foglalt feltételek teljesülése fennáll. A kút nem megfelelő, a szennyezés bejutását lehetővé tevő lezárása, vagy annak hiánya esetén a „Nyilatkozat” nem fogadható el.
- Tulajdonjog igazolása (tulajdoni lap). Az üzemeltető (engedélyes) és a tulajdonos eltérése esetén a tulajdonos(ok) hozzájáruló nyilatkozata (72/1996.(V.22.) Korm.r. 5.§ (2) bek.)
- Nyilatkozat arról, hogy a kútból kitermelt víz éves felhasználása nem haladja meg az 500 m³-t
- Eljárás díja: illetékmentes (Vgt. 31.§ (2) bekezdés b) pontja)
Ásott kutak esetében:
- A 41/2017. (XII.29.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) 2. melléklet pontja szerint összeállított, a meglévő kút adatait tartalmazó felmérési tervdokumentáció (NEM FORMANYOMTATVÁNY)
Ásott kutak esetében a jogszabály nem teszi kötelezővé a BM rendelet szerinti dokumentáció szakember általi elkészítését, tehát azt a kút engedélyének kérelmezője, azaz a leendő Engedélyes is összeállíthatja a jogszabályban előírt műszaki tartalommal. - Tulajdonjog igazolása (tulajdoni lap). Az üzemeltető (engedélyes) és a tulajdonos eltérése esetén a tulajdonos(ok) hozzájáruló nyilatkozata (72/1996.(V.22.) Korm.r. 5.§ (2) bek.)
- Nyilatkozat arról, hogy a kútból kitermelt víz éves felhasználása nem haladja meg az 500 m³-t
- Eljárás díja: illetékmentes (Vgt. 31.§ (2) bekezdés b) pontja)
Az engedélyezési eljárások ügyintézési ideje: a kérelem beérkezését követő naptól számított 60 nap.
A fennmaradási engedély akkor adható meg, ha a kút nem sért vízgazdálkodási, környezetvédelmi, egészségügyi és építésügyi érdekeket sem.
AZ ÜGYINTÉZÉS HELYE:
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Környezetvédelmi Irodája
8000 Székesfehérvár, Városház tér 2. II. emelet 24. iroda
A kérelem benyújtási lehetőségei:
-postai úton
- személyesen ügyfélfogadási időben (Szerda: 8:00-16:00; Péntek: 8:00-12:00)
- ügyfélfogadási időn kívül a Városház tér 2. földszinti fogadóterében elhelyezett gyűjtőládába
41/2017. (XII. 29.BM rendelet
a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról
2.melléklet
II. A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi üzemeltetési és fennmaradási engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalma
- Kérelmező neve, állandó lakhelye, anyja neve, születési helye, ideje.
- A vízjogi létesítési engedély száma, kelte, kiállító hatóság (fennmaradási engedélykérelem esetén nem kell kitölteni).
- A kút helye: irányítószám, település, közterület jellege, házszáma, helyrajzi száma, koordináták (földrajzi szélesség és hosszúság, vagy EOV).
- A vízhasználat célja: háztartási vízigény, házi ivóvízigény.
- Ivóvízcélú felhasználás esetén a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet szerinti vízminőség-vizsgálat eredménye.
- A kút műszaki adatai:
6.1. talpmélység (terepszint alatt, méterben), nyugalmi vízszint (terepszint alatt, méterben);
6.2. csak fúrt kút esetében:
6.2.1. iránycső anyaga, átmérője, rakathossz,
6.2.2. csövezet anyaga, átmérője, rakathossz,
6.2.3. szűrőzött szakasz mélységköze, átmérője, kialakítása, típusa,
6.2.4. csak ásott kút esetében: kútfalazat anyaga, átmérője (mm/mm), helye (m-m); vízbeáramlás helye (nyitott kúttalp, nyitott falazat, helye (m-m).
6.3. A kút-felsőrész kialakítása (fúrt kút és vert kút esetében): akna, kútház, kútszekrény, kútsapka.
6.4. A kút lezárása ásott kút esetében: fedlap, anyaga.
6.5. csak vert kút esetében a csövezet anyaga, átmérője (mm), a csövezet rakathossza (m-m), a szűrőzött szakasz mélységköze (m-m), a szűrő típusa.
6.6. A használat során keletkező szennyvíz mennyisége, elhelyezése.
6.7. Fényképfelvétel a kútról és környezetéről.
6.8. Fúrt kút esetében, ha vízjogi létesítési engedély alapján történt a kivitelezés, a kútr. 13. § (2) bekezdésének való megfelelés igazolása.
6.9. Nyilatkozat (aláírja a tulajdonos, fúrt kút esetében a jogosultsággal rendelkező kivitelező is; fennmaradási vagy létesítési engedéllyel nem rendelkező kút üzemeltetési engedélye iránti kérelem esetében a kútr. 13. §-ban megjelölt szakember: a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, a kút úgy került kialakításra, hogy abba a felszínről szennyeződés vagy csapadékvíz nem kerülhet).
3. Talajvízkút vízjogi megszüntetési engedélyezése:
Eljárás indulhat:
- az ügyfél kérelmére vagy
- hivatalból
A kérelem tartalmi követelményei:
- hivatalból
A kérelem tartalmi követelményei:
- A 41/2017. (XII.29.) BM rendelet 2. melléklet III. pontja szerint összeállított tervdokumentáció
- A tervezői jogosultságot bizonyító Magyar Mérnöki Kamara által kiállított igazolás (101/2007. (XII. 23.) KvVM r. 13. § (1) bekezdése)
- Tulajdonos hozzájáruló nyilatkozata, amennyiben a megszüntetendő kút által érintett ingatlan nem a kérelmező tulajdonában van
- Eljárás illetékmentes: (1995. évi LVII. törvény 31. § (2) bekezdés b) pont)
Vonatkozó jogszabályok:
a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény,
a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény,
a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet,
a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet,
a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet,
a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet
a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet
a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet
a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 438/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet
a vízügyi biztonsági szabályzat kiadásáról szóló 24/2007. (VII.3.) KvVM rendelet
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény.
a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény,
a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet,
a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet,
a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet,
a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet
a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet
a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet
a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 438/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet
a vízügyi biztonsági szabályzat kiadásáról szóló 24/2007. (VII.3.) KvVM rendelet
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény.
III. Zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelem
III.1 Az ügy leírása, kitöltési útmutató:
- Bakonykúti, Csór, Füle, Iszkaszentgyörgy, Jenő, Kőszárhegy, Lovasberény, Moha, Nádasdladány, Pátka, Polgárdi, Sárkeresztes, Sárkeszi, Sárszentmihály, Szabadbattyán, Székesfehérvár, Úrhida, Zámoly közigazgatás területén környezeti zajt előidéző üzemi vagy szabadidős zaj- és rezgésforrás üzemeltetője – amennyiben a jogszabályban meghatározott esetek szerint nem mentesül a környezeti zajkibocsátási határérték megállapítása alól - Székesfehérvár Megyei Jogú Város Jegyzőjének zajkibocsátási határértéket megállapító határozatának megléte esetén kezdheti meg az alábbi tevékenységét:
- épületek építése (TEÁOR 41),
- egyéb építmények építése (TEÁOR 42),
- speciális szaképítés (TEÁOR 43),
- gépjár mű, motorkerékpár kereskedelme, javítása (TEÁOR 45),
- nagykereskedelem (TEÁOR 46),
- kiskereskedelem (kivéve gépjármű, motorkerékpár) (TEÁOR 47),
- szálláshely szolgáltatás (TEÁOR 55),
- vendéglátás (TEÁOR 56), reklám, piackutatás (TEÁOR 73),
- építmény-üzemeltetés, zöldterület-kezelés (TEÁOR 81),
- alkotó-, művészeti szórakoztató tevékenység (TEÁOR 90,
- sport, szórakoztató, szabadidős tevékenység (TEÁOR 93).
- A zajkibocsátási határérték iránti kérelem a Környezetvédelmi Irodához a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 2. számú melléklet szerinti űrlapon nyújtható be.
- A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező (üzemeltető) és a zajforrás adatait, ismertetését, működési idejét, a kérelem indokát, a zajforrás hatásterületén elhelyezkedő ingatlanokat.
- Az engedélyezési/bejelentési eljárás illetékköteles, mértéke 5.000.- Ft.
- A hatóság megvizsgálja, hogy a kérelem tartalmazza-e a jogszabályban előírt kötelező elemeket, amennyiben nem, hiánypótlásra vagy a tényállás tisztázására hívja fel az ügyfelet.
- Az engedélyezési/bejelentési eljárás során a hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során felmerült más kérdésben végzést bocsát ki.
- A zajkibocsátási határérték megállapítása után a zajforrás területén bekövetkező, a határérték mértékét és teljesülését befolyásoló változást a zajforrás üzemeltetőjének a KvVMr. 3. számú melléklete szerinti bejelentőlapon kell bejelenteni a Környezetvédelmi Irodához.
III.2 Az ügyintézés helye és ideje:
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Környezetvédelmi Irodája (8000 Székesfehérvár, Városház tér 2. II. emelet 22. és 23. szoba) ügyfélfogadási időben (Szerda: 8:00-16:00; Péntek: 8:00-12:00; tel: 06-22-537-170; 06-22-537-131).
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Környezetvédelmi Irodája (8000 Székesfehérvár, Városház tér 2. II. emelet 22. és 23. szoba) ügyfélfogadási időben (Szerda: 8:00-16:00; Péntek: 8:00-12:00; tel: 06-22-537-170; 06-22-537-131).
III.3 Vonatkozó jogszabályok:
- a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény,
- a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet, a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet,
- a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet,
- a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet,
- az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény.
