Hagyatéki ügyintézés

2020.02.18. |
4.1 Az ügyintézés helye, elérhetőségek:
4.2 Vonatkozó jogszabályok:
  • A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény
  • A hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről szóló 29/2010. (XII.31.) KIM rendelet
  • Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
  • az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
4.3 Fogalmak:
  • Az ember halálával hagyatéka, mint egész száll az örökösre.
  • Az öröklési igény nem évül el.
  • Örökölni végintézkedés alapján, vagy törvény szerint lehet. Ha az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg.
4.4 Hatásköri, illetékességi szabályok:

Belföldi hagyaték leltározása iránt a meghalt személy utolsó belföldi lakóhelye, ha pedig belföldön lakóhelye nem volt, vagy nem állapítható meg, a hagyatéki vagyon fekvésének helye szerinti illetékes jegyző intézkedik.
A hagyatéki (póthagyatéki) eljárást a közjegyző folytatja le.
 
4.5 Hagyatéki leltár:

Az eljárás hivatalból indul, amikor a jegyző (hagyatéki ügyintéző) a halottvizsgálati bizonyítvány alapján az örökhagyó haláláról értesül. A hagyaték leltározását a jegyző által megbízott előadó (hagyatéki ügyintéző) végzi, az elhunyt hozzátartozója által kitöltött nyilatkozat alapján. A kitöltendő nyilatkozat itt (hagyatéki nyilatkozat) letölthető. A hagyatéki leltárra vonatkozó nyilatkozatot abban az esetben is el kell készíteni, amennyiben az elhunyt ingó és ingatlan vagyonnal nem rendelkezett.
 
A leltár elkészítéséhez a következő adatok szükségesek, ezeket az ügyintézéshez kérjük hozza magával:
  • a nyilatkozó személyazonosító okmányai
  • az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonata
  • örökösök neve, személyi adatai (szül. hely, idő, anyja neve, lakcíme), az örökös képviselője (gondnoka)
  • amennyiben az elhalt személy ingatlannal rendelkezett, az ingatlan adatai, cím, helyrajzi szám
  • ha a hagyatékhoz ingóság tartozik, melynek leltárba vétele szükséges (betétkönyv, gépjármű forgalmi engedélye és törzskönyve, értékpapírok, üdülési jog, bankszámla száma, nagy értékű ingóság) az ingósághoz tartozó adatok, dokumentumok
  • nyugdíjas törzsszám
  • kölcsönszerződés adatai (száma)
  • végintézkedés
  • temetési számla
  • póthagyatéki eljárás kezdeményezéséhez az alaphagyatéki eljárás hagyatékátadó végzése
A hagyatéki leltárt a leltározás befejezését követően a hozzácsatolt végrendelettel és egyéb okiratokkal együtt két példányban meg kell küldeni annak a közjegyzőnek, aki a hagyatéki eljárás lefolytatására illetékes.

4.6. Tájékoztatás:

TÁJÉKOZTATÁS
a jegyző előtt folyó hagyatéki eljárás főbb szabályairól

 I. Az eljárás menete

A.) Mikor indul meg az eljárás?

A hagyatéki eljárás akkor indul, amikor a jegyző a  halottvizsgálati bizonyítvány alapján - ennek hiányában a holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító végzés alapján, vagy olyan személy bejelentése alapján, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik - az örökhagyó haláláról értesül.

B.) Melyik jegyző folytatja le az eljárást?

Az eljárás lefolytatására az örökhagyó utolsó lakóhelye, ennek hiányában az örökhagyó utolsó tartózkodási helye, előzőek hiányában az örökhagyó belföldi elhalálozásának helye, amennyiben előzőek sem teljesülnek, akkor a hagyatéki vagyon fekvésének helye szerinti jegyző rendelkezik illetékességgel. Amennyiben az elhunyt magyar állampolgárnak az állampolgárságon kívül semmilyen, az illetékességet meghatározó kapcsolata (lakóhelye, tartózkodási helye, elhalálozásának helye vagy vagyona fekvése) nincs Magyarországgal, az öröklésben érdekelt kérelmére a Magyar Országos Közjegyzői Kamara dönt arról, hogy melyik jegyző illetékes az eljárás lefolytatására.

C.) Mi a jegyző feladata az eljárás során?

A jegyző a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Hetv.) meghatározott hatásköröket gyakorolja. Elsődleges feladata, hogy a hagyatéki vagyont leltározza, a leltár felvételéhez szükséges adatokat beszerezze, ha a hagyatékhoz tartozó vagyontárgy veszélyben van, vagy a hagyatékban társasági, illetve szövetkezeti részesedés van és a társasági (szövetkezeti) vagyon megóvása vagy a társaság (szövetkezet) működésének biztosítása érdekében szükséges kérelemre biztosítási intézkedést rendeljen el.

D.) Mit jelent az, hogy a jegyző leltározza a hagyatékot?

Leltározásnak minősül az örökhagyó és a hagyatéki eljárásban érdekeltek jogszabályban meghatározott adatainak, valamint a hagyatékba tartozó vagyonnak, továbbá az ezekkel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott nyilatkozatoknak a beszerzése és rögzítése.

E.) Mikor kell leltározni a hagyatékot?

1.) Jogszabály által meghatározott vagyontárgy van a hagyatékban:

a) belföldön fekvő ingatlan,

b) belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben fennálló tagi (részvényesi) részesedés,

c) lajstromozott vagyontárgy (pl.: személygépjármű, motorkerékpár, vízi járművek, mezőgazdasági haszongépek,

utánfutó, stb.), valamint

d) ingó vagyon, ha annak egy örökösnek jutó értéke a 300 000 forint forgalmi értéket meghaladja

e) ha a jegyző vagy a közjegyző rendelkezésére álló adatok alapján valószínű, hogy a bejelentett hagyatéki tartozások meghaladják a hagyaték értékét.

2.) Meghatározott személy kéri a leltározást:

a) A hagyatékot leltározni kell az öröklésben érdekelt kérelmére.

b) ha más kötelező leltározás alá eső vagyontárgy nincs, annak a hagyatéki eljárásban érdekeltnek a kérelmére – a hagyatéki eljárásban való érdekeltségét megalapozó vagyontárgy vonatkozásában - aki a hagyatéki eljárás lefolytatását azon az alapon kérte, hogy a birtokában van az örökhagyó hagyatékához tartozó dolog, vagy aki az örökhagyó hagyatékához tartozó, a halállal az örökösként érdekeltre átszálló jognak vagy követelésnek a hagyatéki eljárásban fellépő kötelezettje. 

3.) Az örökösként érdekelt helyzete speciális:

a) öröklési érdeke veszélyeztetve van és
aa) méhmagzat,
ab) kiskorú,
ac) cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló nagykorú,
ad) ismeretlen helyen lévő személy,
ae) ügyeinek vitelében akadályozott természetes személy, vagy

b) kizárólag a Magyar Állam a várható örökös.


4.) Egyéb feltételek fennállása esetén:

a) ha az örökhagyó végintézkedésével alapítvány létesítését rendelte,

b) ha az örökhagyó végintézkedéssel bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt alapított.

F.) Hány napon belül folytatja le a jegyző az eljárást?

A jegyző az eljárás megindulását követő nyolc napon belül megkezdi a leltározást. A leltárt 30 napon belül el kell készíteni. E határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a jegyző a kötelező leltározás alá eső vagyontárgyról vagy a leltár felvételét kötelezővé tevő tényről, körülményről okiratból tudomást szerzett.

G.) Hogyan zajlik le a jegyző előtti eljárás?

A jegyző a hagyatéki vagyon adataira, valamint az öröklésben érdekelt személyek adataira vonatkozóan nyilatkozattételre hívja fel az általa ismert öröklésben érdekelt személyt, aki jellemzően a halottvizsgálati bizonyítványon feltüntetett hozzátartozó (temetést intéző személy).

A jegyző szükség szerint:

  • a hagyatéki leltár tartalmát képező adatok megállapítása érdekében meghallgatást tart,
  • a leltározást a belföldi vagyon fekvésének helyén a szemlére vonatkozó szabályok szerint folytatja le
  • ha a hagyatéki eljárás lefolytatásához olyan adat vagy irat szükséges, amellyel bíróság, hatóság, egyéb állami, önkormányzati szerv vagy az adatot kezelő egyéb szerv vagy személy rendelkezik, megkeresi az adatok átadása, okirat bemutatása vagy nyilatkozattétel céljából.

Amennyiben a hagyatéki leltár tartalmát képező adatok beszerzése során a jegyző megállapítja, hogy a hagyatékban ingatlanvagyon található, az ingatlan értékének megállapítása érdekében megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét.

A jegyző tájékoztatja a feleket az eljárás során az általa beszerzett adatokról, a hagyaték tárgyához tartozó ismertté vált vagyontárgyakról, a biztosítási intézkedések kérelmezésének lehetőségéről, valamint iratbetekintési jogukról, az eljárás menetéről, jogaikról, kötelezettségeikről, az eljárás várható költségeiről. A jegyző felhívja a feleket, hogy a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül jelentsék be, ha a tájékoztatásban foglaltakon felül további, a hagyaték tárgyához tartozó vagyontárgy rögzítése szükséges a leltárban.

Amennyiben a hagyatékban ingatlanvagyon van, és az ingatlan adó- és értékbizonyítványa kiállításra került, azt az előző felhívással együtt megküldi az öröklésben érdekelteknek, azzal, hogy az adó- és értékbizonyítványban foglaltakkal szemben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben foglaltak szerint 15 napon belül fellebbezéssel élhetnek.

A fellebbezést ahhoz a jegyzőhöz kell benyújtani, aki az adó- és értékbizonyítványt kiállította. A fellebbezés egy példányának megküldésével szükséges értesíteni a hagyatéki leltár felvételére illetékes jegyzőt is.

Amennyiben a felek a jegyző felhívását követő 8 napon belül további, a hagyaték tárgyához tartozó vagyontárgy rögzítése kérik a leltárban, a jegyző megteszi az ezzel kapcsolatos intézkedéseket.

A jegyző a fenti 8 napos határidő letelte és - amennyiben ingatlanvagyon van a hagyatékban - az ingatlan adó- és értékbizonyítványának véglegessé válását követően, elkészíti a hagyatéki leltárt, és azt a mellékleteivel együtt továbbítja az illetékes közjegyzőhöz.

Amennyiben a nyilatkozat adatai szerint leltár felvételére nem kerül sor, mert az örökhagyó nem rendelkezett hagyatéki leltározás alá tartozó vagyonnal, úgy az eljárást a jegyző végzéssel megszünteti.

H.) Milyen költségekkel jár a jegyző előtt folyó eljárás?

A hagyatéki leltár felvétele illeték- és díjmentes.

I.) Milyen jogszabályokat alkalmaz a jegyző az eljárás során?

a) elsődlegesen a Hetv.-t

b.) amennyiben a Hetv. külön előírja, akkor az Ákr.-t

c.) a jegyző előtt folyó eljárás sajátosságainak figyelembe vételével mögöttes jogszabályként – ha az adott jogintézményt a Hetv. külön nem szabályozza - a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényt (a továbbiakban: Pp.)

d.) a hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről szóló 29/2010. (XII. 31.) KIM rendeletet

e.) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt

f.) az elektronikus ügyintézés alkalmazásával kapcsolatosan az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényt és

g.) az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendeletet.

 II.Az eljárás során gyakorolható jogok:

- Az eljárás során szóban mindenki jogosult anyanyelvét, nemzetközi egyezményben meghatározott körben anyanyelvét, regionális vagy nemzetiségi nyelvét használni. Az eljárás során, a Magyarországon élő, a nemzetiségek jogairól szóló törvényben elismert valamennyi nemzetiség tagja jogosult nemzetiségi nyelvét a regionális vagy kisebbségi nyelv használatára vonatkozó nemzetközi egyezményben foglaltaknak megfelelően használni [Pp. 113. § (3) bek.].

- Az eljárásban a hallássérült vagy siketvak személy jogosult jelnyelvet vagy az általa ismert más, törvényben meghatározott speciális kommunikációs rendszert használni. A hallássérült vagy beszédfogyatékos személy kérésére a meghallgatás helyett írásban tehet nyilatkozatot [Pp. 113. § (4) bek.].

- A hagyatéki eljárásban érdekeltet az eljárás során meghatalmazott is képviselheti. A meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni [Pp. 64. § (1) bek., 65.§, 67.§  bek.].

- A jegyző eljárása során köteles gondoskodni az örökhagyó és a hagyatéki eljárásban érdekeltek személyes adatainak védelméről [Hetv. 14. §].

-  Az öröklésben érdekeltnek joga van kérelmezni a hagyaték leltározását, külön a helyszíni leltározást [Hetv. 20. § (3) bek., 29. § (1) bek. d) pontja].

-  A hagyatéki eljárásban érdekelt a hagyatéki ügy megjelölésével elektronikus beadványban kérheti, hogy a részére szóló iratok a Pp.-ben meghatározottak szerint, elektronikus úton kerüljenek kézbesítésre [Hetv. 11. § (3) bek.].

-  Az érdekeltek, valamint azok képviselői a hagyatéki ügy iratait – a döntések tervezetének kivételével - az eljárás bármely szakaszában megtekinthetik, azokról másolatot kérhetnek [Pp. 162. § (1) bek.].

- A hagyatéki eljárásban érdekelt és az eljárásban részt vevő más személy álláspontja alátámasztására okiratot csatolhat be [Hetv. 13. § (1) bek.].

- Az öröklésben érdekeltek a leltárba felvett ingóság értékének feltüntetése előtt arra – az érték meghatározását megkönnyítő adatok közlésével, a tárgy általuk becsült értékének megjelölésével – nyilatkozatot tehetnek [Hetv. 26. § (2) bek.].

- Az öröklésben érdekelt valószínűsítve, hogy a hagyatékhoz tartozó vagyontárgy veszélyben van, indokolt kérelmében – a biztosítási intézkedés költségeinek előlegezésével - biztosítási intézkedés elrendelését kezdeményezheti a leltárba felvett vagyon, e vagyon meghatározott része vagy egyes vagyontárgyak vonatkozásában [Hetv. 32. § (1) bek.].

A hagyatékhoz tartozó, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény gazdasági társaságokra és szövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott társasági, illetve szövetkezeti részesedés esetén a tagsági (szövetkezeti) jogok gyakorlására, a társaság (szövetkezet) vagy a működésben érintett más személy, szervezet, indokolt kérelmében – a biztosítási intézkedés költségeinek előlegezésével - biztosítási intézkedésként ügygondnok kirendelését kezdeményezheti a társasági (szövetkezeti) vagyon megóvása, vagy a társaság (szövetkezet) működésének biztosítása érdekében [Hetv. 32. § (2) bek.].

-  Az örökösként érdekeltek a hagyatéki eljárás leltározási szakaszában egymással, valamint a hagyatéki hitelezőkkel egyezségi tárgyalásokat folytathatnak, mely során lehetőségük van a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény (a továbbiakban: Közvetítői tv.) alapján közvetítői eljárás igénybevételére.

Megállapodás esetén a felek közös kérelemben kérhetik a megállapodásról készült teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt írásbeli nyilatkozat, mint egyezségi tervezet, és az egyezségtervezet egyezségkénti jóváhagyása iránti kérelem közjegyzőhöz -jóváhagyás céljából- történő továbbítását [Hetv. 31/A. § (4) bek.].

-  Az öröklésben érdekeltek a hagyatéki eljárásban a közjegyző előtt is egyezséget köthetnek.

a.) Az öröklési jogi vita és a másodlagos öröklési vita rendezése érdekében a felek a bírósági eljárás megindításának igazolására nyitva álló határidő alatt - a per megindítása helyett – a Közvetítői tv. alapján közvetítői eljárást vehetnek igénybe. A közvetítői eljárásban létrejött megállapodást a közjegyző részben vagy egészben jóváhagyhatja [Hetv. 93. §].

b.) Az öröklésben érdekeltek a hagyatéki eljárás során osztályos egyezséget köthetnek.

A hagyatékot az osztályos egyezség alapján öröklés jogcímén kell átadni. Az ilyen egyezséget a közjegyző nem alakszerű végzéssel hagyja jóvá, hanem az egyezségnek megfelelő hagyatékátadó végzést hoz, vagy ha az osztályos egyezség jogszabályba ütközik, a hagyatékot az osztályos egyezségre tekintet nélkül adja át. Bizalmi vagyonkezelő csak olyan osztályos egyezséget köthet, amely megfelel a bizalmi vagyonkezelési jogviszony végintézkedésben meghatározott tartalmának [Hetv. 94. § (1) bek. (1a) bek.].

c.) Az örökösként érdekelt az általa öröklés, halál esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány, végintézkedéssel létesített bizalmi vagyonkezelés jogcímén megszerzett hagyatéki vagyon egészét vagy részét az öröklésben érdekelt más személyre, a kieséses örökösre, vagy a hagyatéki hitelezőre átruházhatja. A közjegyző ezeket a jognyilatkozatokat egyezségbe foglalja, és dönt az egyezség jóváhagyásáról. Ha a közjegyző ezen egyezséget jóváhagyta, a hagyatékot az egyezség szerinti jogcímen szerző félnek adja át, átruházás esetén az átruházó örökösként érdekelt jogszerzésének (öröklés, halál esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány, végintézkedéssel létesített bizalmi vagyonkezelés) megfelelő jogcímen történt közbenső jogszerzése megállapításával [Hetv. 94. § (2) bek.].

A közjegyző végzésével jóváhagyott egyezség a bíróság által jóváhagyott egyezséggel azonos hatályú [Hetv. 12. § (1) bek.].

-  Az örökösként érdekelt a hagyatéki eljárásban a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező-, erdőgazdasági hasznosítású földet, tanyát, az ahhoz tartozó berendezést, felszerelési tárgyakat, állatállományt, munkaeszközöket ajándék jogcímén a Magyar Államnak felajánlhatja [Hetv. 32. § (3) bek.].

- A Hetv.-ben meghatározott esetekben a jegyző döntésével szemben fellebbezésnek van helye [Hetv. 115. §].

Fellebbezésnek van helye a hagyatéki eljárás során

a) a hagyatéki eljárás megindítása iránti kérelmet elutasító,

b) a helyszíni leltár felvétele iránti kérelmet elutasító,

c) a biztosítási intézkedés tárgyában hozott,

d) a hagyatéki eljárást megszüntető,

e) pénzbírságot kiszabó

végzés ellen.

 II. Az eljárás során teljesítendő kötelezettségek:

-  A felek tényállításaikat és egyéb, tényekre vonatkozó nyilatkozataikat a valóságnak megfelelően kötelesek előadni [Pp. 4.§ (3) bek.].

- A jegyző azt a felet, aki önhibájából az eljárás során jelentős tények tekintetében olyan nyilatkozatot tesz, amelyről bebizonyosodik, hogy valótlan, pénzbírság megfizetésére kötelezi, valamint a Pp.-ben meghatározott más jogkövetkezménnyel sújtja [Pp. 4.§ (4) bek.].

(A leltározás alá eső vagyontárgyak eltitkolása büntetőjogi következményeket von maga után.)

- A felek eljárási jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése során jóhiszeműen kötelesek eljárni. A jegyző azt a felet, aki a jóhiszeműség követelményével ellentétes magatartást tanúsít, pénzbírság megfizetésére kötelezi, valamint a Pp.-ben meghatározott más jogkövetkezménnyel sújtja [Pp. 5.§].

-  A hagyatéki eljárás során kibocsátott idézésre az idézett köteles megjelenni. Amennyiben megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy eljárási bírsággal sújtható, illetve rendőrség útján elővezethető [Ákr. 60. §].

-  A helyszíni leltározás esetén felhívott érdekelt(ek) köteles(ek) annak foganatosítását elősegíteni, biztosítani. Aki a helyszíni leltározás eredményes lefolytatásával kapcsolatos kötelezettségét megszegi anélkül, hogy azt - az ok valószínűsítése mellet - alapos okkal előzetesen kimentette volna, az okozott költségek megtérítésére kötelezhető, pénzbírsággal sújtható [Pp. 272. §].

-  Biztosítási intézkedés iránti kérelem esetén a biztosítási intézkedés költségeit az köteles előlegezni, aki a biztosítási intézkedést kérte [Hetv. 36. § (1) bek.].

Eseménynaptár

2020. Február
h
K
Sze
Cs
P
Szo
V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 1

Webkamera


360 Fehérvár

Fehérvár Magazin

Nyitott tornatermek