-
Tiszán innen, Dunán túl
A Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban tartják március 19-én a „Tiszán innen, Dunán túl" Országos Népdaléneklési Minősítő Versenyének vármegyei döntőjét, amelyre szeretettel várják a magyar népzene és az ifjú tehetségek iránt érdeklődőket.
2026.03.17. -
Író-olvasó találkozó Czakó Zsófival
A háromkötetes írónő, Czakó Zsófi lesz a Könyvek Boltja következő vendége március 18-án. A Nagypénteken nem illik kertészkedni, a Szívhang és a frissen megjelent Távoli rokonok regények szerzőjét Schneider Beáta kérdezi majd szerdán 17.30 órától. Minden érdeklődőt szeretettel várnak!
2026.03.17. -
100 hegedűs koncert
"100 hegedűs" címmel újra megrendezték a Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola vonós tanszakának koncertjét. A fiatalok négy év után léphettek fel, bemutatva tehetségüket.
2026.03.17. -
A sokszínűség harmóniája
Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és Aalapfokú Művészeti Iskola adott otthont a III. Fejér Vármegyei Művészeti Iskolák Vándortalálkozójának.
2026.03.17.
Csiki Versünnep - idén 68 általános és középiskolás vett részt a versenyen
A verseny szervezői, a Csíkpálfalvi Márton Ferenc Általános Iskola, a Fortis Hungarorum Kulturális Egyesület, Csíkpálfalva Önkormányzata, a Csíkcsomortáni Szellő Szálló és a Csomortányért Egyesület volt.
Idén öt korosztályban 68 általános és középiskolás mérettetett meg a rangos szakmai zsűri előtt.
Varga Sándor, a hét esztendeje elhunyt újságíró, a Fehérvári Versünnep alapítója tizenegy esztendeje hívta életre- a székesfehérvári találkozó mintájára-a székelyföldi fiatalok részvételével megrendezett versmondó versenyt. Mihályi Magdolna az alapító felesége, a Fortis Hungarorum Kulturális Egyesület elnöke számára a találkozó olyan örökség, amelyet megtartani lélekemelő feladat. Ferencz Csaba a házigazda Csíkpálfalva polgármestere megerősítette, fontos, hogy a térség számára példaértékű kezdeményezésnek idestova egy évtizede gazdái lehetnek. A verseny szervezésében kulcsszerepet játszó csíkcsomortáni Szellő Szálló munkatársai, a tulajdonos Mihályi Magdolna irányításával, illetve a csíkpálfalvai Márton Ferenc Általános Iskola tantestülete évről-évre sokat tesz azért, hogy a fiatalokat méltó körülmények fogadják.
Fehér Ilona az intézmény igazgatója hangsúlyozta, a kulturális seregszemle résztvevői biztosítják a magyar nyelvű líra létét, jelenét és jövőjét. Az előző évben bebizonyosodott, hogy egyre több székelyföldi oktatási intézményben tesznek hitet amellett, hogy a Versünnep segítségével megerősítsék elkötelezettségüket, és verssel segítsék azt, nemzeti identitásunk, a magyar nyelv megőrzésének jegyében. Bakonyi István, József Attila-díjas irodalomtörténész, a zsűri elnöke értékelésében úgy fogalmazott, dicséret illeti a fiatalokat és pedagógusaikat is.
Idén a 200 éve született Petőfi Sándor irodalmi munkássága és személyisége állt a Versünnep középpontjában. Gazdag életművéből leginkább a szülőföld, hazaszeretet, a forradalom és a szerelem mellett, a közösségi témájú verseket választottak a versmondók. Petőfi Sándor mellett József Attila, Tóth Árpád, Szabó Lőrinc, Nemes Nagy Ágnes, Radnóti Miklós, Kányádi Sándor, illetve kortárs erdélyi és magyar költők szerepeltek a repertoáron. Az 5-6 általános iskolás korosztályban, a győztes, huszonöt társát megelőzve, a csíkszenttamási Kájoni János Általános Iskola növendéke, Győrpál Eszter lett, aki Petőfi Sándor- Dicsőséges nagyurak című versével nyerte el a zsűri elismerését. A hetedik-nyolcadik osztályosoknál, 23 diák mutatta be tudását. versével, Schmutzer Noémi Hanna, a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola fiatalja, a varázslatos tehetségű versmondó érdemelte ki az első díjat, Petőfi Sándor: A magyar néphez, című költeményének kivételes előadásával.
A líceumban tanuló fiatalok színvonalas megmérettetésének győztese Bálint Anita, a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium fiatalja lett, aki szuggesztív előadásában, József Attila: Kései sirató című örökbecsű költeményével aratott sikert.
Az idei találkozó hozadéka nem is lehet más, mint megfontolásra ajánlani Kányádi Sándor gondolatait: „Nekünk egyetlen hazánk van: ez a magyar nyelv. Mi ebbe a nyelvbe csomagolva jöttünk több évezreden át, és érkeztünk meg ide. Batyu, amelyet őseink hoztak magukkal, s mi visszük tovább. A bot, amire támaszkodhatunk, és amivel védekezni is lehet. A magyar nyelv olyan, mint a terméskő, egy tömbből van, amin az idő egyetlen vihara egyetlen karcolást sem hagyott. Nem naptár, amely a kor változásaihoz alkalmazkodik. Nincs szüksége senkire, nem kölcsönöz, s nem von vissza, nem ad és nem vesz el senkitől.”