160 éve találták meg III. Béla sírját Székesfehérváron

 Állandó kiállítás nyílt és csendes kegyeleti szertartáson emlékeztek III. Béla királyra és hitvesére Székesfehérváron abból az alkalomból, hogy 160 éve lelték meg az uralkodópár nyughelyét. A Megyeházán egy névtelenséget kérő festő miniatúráiból, táblaképeiből és az úgynevezett oltalmazó ikonokból nyílt állandó kiállítás. III. Béla használt először hazánkban saját címert, s veretett olyan pénzt, amelyen Szűz Mária-ábrázolás látható.

 A III. Béla Lovagrend, a Fejér Megyei Önkormányzat és a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága által rendezett állandó kiállítás megnyitásakor Balogh Ibolya, a megyei közgyűlés elnöke emlékezett III. Béla királyra (1172-1196) és életművére.

 III. Béla használt először hazánkban saját címert, s veretett olyan pénzt, amelyen Szűz Mária-ábrázolás látható. Említésre méltó sikereket ért el a diplomáciában, a hadjáratokban is. Országlása alatt keletkezett legrégebbi összefüggő magyar nyelvemlékünk, a Halotti beszéd és könyörgés, továbbá a legrégebbi magyar uralkodói jövedelem-összeírás, s a legrégebbi magyar történeti mű, a Gesta Hungarorum.

 Az uralkodó és hitvese, Antiochiai Anna (1172-1184) királyné nyughelyét - amely a székesfehérvári királyi bazilikában eltemetett királyok sírja közül egyedüliként maradt meg fel nem bolygatott állapotban - 1848. december 12-én, a városi kút ásása közben találták meg. A király és királyné földi maradványait őrző, vörös márványból készült koporsókat már a feltárás után Budapestre szállították és ma is a Mátyás-templomban őrzik őket.

 A székesfehérvári egykori koronázó, temetkező bazilikában eltemetett uralkodók sírjait feldúlták, kifosztották. A feltárások során előkerült csontmaradványokat egy antropológiai vizsgálat után a Nemzeti Emlékhelyen klimatizált osszáriumban (csontkamrában) őrzik.