15°C
14.9°C / 17.7°C
Erős felhőzet
1.99 km/h 95°
Frissítve: 06:20
Várostörténet
/ 2021.03.14. 10:06:00 |
II. (Vak) Béla magyar királyra emlékezik a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont
Szabados György történész írásával emlékezik II. (Vak) Béla (1131–1141) királyra a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont. A király élete nagy részében gyámolításra szorult, uralkodóként azonban erős országot teremtett, királysága területét gyarapította, termékeny apaként pedig a dinasztia további életét biztosította az Álmos-ág trónfoglalásával.
/ 2020.12.10. 19:25:58 |
1476. december 10-én történt Mátyás és Beatrix ünnepélyes bevonulása Fehérvárra
Az utóbbi évtizedekben a történettudomány rendkívül népszerű témája az úgynevezett ünnepélyes bevonulások (ingressus, advena) kutatása. Az ünnepélyes bevonulások a középkorban sokfélék lehettek, de közös vonásuk, hogy mindegyiknek kötelező eleme volt bizonyos rituálék megléte, valamint különböző reprezentációs elemek használata mind az érkező, mind a bebocsátó fél részéről.
/ 2020.11.18. 07:37:41 |
Székesfehérvár 1490-es ostromára emlékezett a Siklósi Gyula Kutatóközpont
I. Miksa német király csapatai 1490. november 17-én értek Székesfehérvár alá. A kemény ellenállásba ütköző, ámde túlerőben lévő támadók az ágyúkkal hosszasan lövetett várost végül elfoglalták.
/ 2020.11.10. 11:33:46 |
Történelmi tudástár mindenkinek a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközponttól
Székesfehérvár történetének kutatása, az eredmények széleskörű ismertetése, népszerűsítése a célja a Siklós Gyula Várostörténeti Kutatóközpontnak, amely folyamatosan közöl új, érdekes tartalmakat a közösségi oldalán megjelenő olvasmányokban. A legutóbbi írás II. Lajost idézi meg, akit napra pontosan 494 esztendeje helyeztek örök nyugalomra a Bazilikában.
/ 2020.10.26. 19:12:00 |
1703. október 23-án bocsátották ki a Székesfehérvár szabad királyi városi címét visszaállító privilégiumot
1543-ban Székesfehérvár török kézre került, s ezzel a város életében is megkezdődött a közel 145 éves oszmán uralom. Fehérvár 1688-ban szabadult fel a megszállás alól, de teljes mértékben fellélegezni még ekkor sem tudott. A bécsi Udvari Kamara a visszaszerzett területeket és városokat úgynevezett újszerzeményi területeknek tekintette.
/ 2020.10.15. 15:33:41 |
Egy templommal arrébb? – 785 éve koronázták meg IV. Béla királyt Fehérváron
1235 őszén királyi temetésre és királyi koronázásra készült Magyarország. Az újabb királyváltás egy szokatlanul hosszú korszak után következett be: I. (Szent) István (997–1038) után csak II. András (1205–1235) részesült a sors azon kegyelmében, hogy három évtizednél több időt tölthetett a magyar trónon.
/ 2020.10.04. 19:41:00 |
Székesfehérvár a török korban - már lehet regisztrálni az előadásra
Dr. Kolláth Ágnes a Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Régészeti Intézet tudományos segédmunkatársa tart előadást a Csók István Képtárban október 9-én pénteken. A programon való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni a bejelentkezes@szikm.hu címen lehet.
/ 2020.09.23. 18:17:38 |
159 éve ezen a napon született Fehérvár történetének monográfusa, Lauschmann Gyula
„A historikus lélek a múltba mélyed. A múlt emlékeinek biztosítása és eseményeinek feltárása izgatja, gyöngyözteti s ezáltal lelkesít, buzdít, erősít. Így válik nemzetivé.” – olvasható Lauschmann Gyuláról. Székesfehérvár történetének monográfusa 159 éve ezen a napon született. Lauschmann Gyula Lauschmann József aljegyző, majd takarékpénztári titkár és Feld Jozefa fiaként 1861. szeptember 23-án, Székesfehérváron jött világra.
/ 2020.09.21. 18:56:48 |
II. Ulászló magyar királlyá koronázása Székesfehérváron
Hunyadi Mátyás halála (1490) után a Jagelló dinasztiából származó Ulászló, vagy ahogyan okleveleiben királyként nevezte magát, László került hatalomra.
/ 2020.09.02. 21:15:00 |
Székesfehérvár - bölcsőtől a sírig - 1031. szeptember 2-án hunyt el Szent Imre herceg
Az Intelmekben testet öltő atyai gondoskodás dacára a „legfőbb hatalom” másként döntött: István királynak, az apának meg kellett érnie felnőtt fia elvesztését is. Imre herceg 1031. szeptember 2-án halt meg.
/ 2020.08.27. 17:44:58 |
1310. augusztus 27-én volt Károly Róbert harmadik koronázása Székesfehérváron
Ritka eset, hogy két rivális uralkodót ugyanazon a napon koronáznak királlyá. Ez történt ugyanis a Magyarországon Lászlónak nevezett Vencel és Anjou Károly esetében, bár kettejük megkoronázása nem ugyanabban az évben történt.
/ 2020.08.20. 16:05:00 |
1083. augusztus 20-án avatták szentté I. István királyt Székesfehérváron
937 éve ezen a napon avatták szentté Székesfehérváron Istvánt, az első magyar királyt. Halála után 45 évvel és 5 nappal kezdődött utóéletének a felemeltetéssel szentesített nyilvános szakasza. A Szent István-i életmű lényege a kereszténység jegyében létrehozott jogfolytonos magyar állam.
/ 2020.08.17. 10:15:00 |
886 esztendeje hunyt el Szent László király lánya Szent Piroska/Eiréné
Egy szent magyar király leánya és egy nagy bizánci császár édesanyja volt, majd az ortodox kereszténység szentjévé vált. Két keresztnevén is ismerjük, mégis, mintha a magyar történeti köztudatban nem élne oly elevenen emléke, ahogy megérdemelné. Árpád-házi Piroska, avagy Bizáncban kapott nevén Eiréné 1134. augusztus 13-án hunyt el.
/ 2020.08.10. 18:02:00 |
1065 éve, 955. augusztus 10-én zajlott le az augsburgi csata
Amikor Kézai Simon mester szeretett királya, a jobb sorsra érdemes IV. (Kun) László (1272–1290) tájékoztatásául megírta Gesta Hungarorumát, tanulságos gondolatokat vetett fel. A külországokat megjárt udvari pap név szerint Paulus Orosiust marasztalja el a magyarokkal szembeni erős elfogultság miatt.
/ 2020.07.23. 16:41:56 |
730 éve, 1290. július 23-án koronázták meg az utolsó Árpád-házi királyt, III. Andrást
II. András király (1205–1235) 1234 májusában vette nőül utolsó, harmadik feleségét, Estei Beatrixet. A királyné nem sokkal a király halála előtt lett állapotos, udvari körökben azonban azt rebesgették, hogy nem az idősödő király, hanem Apod fia Dénes nádor (1231–1234) gyermekét hordja a szíve alatt.