A Koronázási szertartásjáték összpróbáját tartották pénteken késő este a Nemzeti Emlékhelyen. Az egyedülálló előadás II. (Vak) Béla életét mutatta be több száz résztvevővel, a fény, a zene, a hang és a kép eszközeivel. A Nemzeti Emlékhely színpadán augusztus 13-án, szombaton és 14-én, vasárnap 21.30 órakor mutatják be a Koronázási Szertartásjátékot. A főbb szerepekben Száraz Dénest, Závodszky Noémit, Mihályi Győzőt és Blaskó Pétert láthatjuk.
A szertartásjáték zenéjét idén Márta István komponálta, középkori zenei forrásokat gazdagítva klasszikus és világzenei motívumokkal. Az előadás koreográfusa Horváth Csaba, akinek munkája nyomán a produkció expresszív mozgásszínházi jelleget nyert. A korábbi évekhez képest megújult a díszlet és nőtt a vizuális effekteket megjelenítő óriáskivetítők mérete, melyek segítségével a történet hőseinek belső vívódásai szuggesztív képekben tárultak elénk. A tavalyi szertartásjáték egyik nagy újítása volt az óriásbábok színpadi játékba történő bevonása, a közel öt méter magas királyalakok idén is színészi feladatokat kaptak.
"Érdemes belegondolni ezen a helyen abba, hogy azok az események, amik most megelevenednek ezen a színpadon, a Nemzeti Emlékhelyen, azok a maguk korában is ugyanitt történtek: Székesfehérváron, annak a templomnak a területén, ahol most is vagyunk. Amikor néhány évvel ezelőtt úgy gondoltuk, hogy elkezdjük felépíteni a lelkekben ezt a bizonyos koronázó templomot, nemzetünk történelmének egyik legfontosabb bölcsőjét, akkor azt szerettük volna, hogy legyünk büszkék arra, hogy ezek az események itt történtek Fehérváron és csak egy helyen lehet ezt hitelesen bemutatni: itt Székesfehérváron." - mondta az összpróba előtt dr. Cser-Palkovics András polgármester, aki a szertartásjáték folytatását ígérte és köszönetet mondott a színház valamennyi dolgozójának és a szertartásjáték közreműködőinek.
Szikora János, a Vörösmarty Színház igazgatója és a szertartásjáték rendezője az összpróbán arról beszélt, hogy a művészet eszközei szegényesek ahhoz a végtelen gazdagsághoz képest, amit az emberi fantázia képes felépíteni. "Bízom abban, hogy ezek a szegényes eszközök mind csak inspirációk arra, hogy meglóduljon a nézők fantáziája és kitáguljon az a világ, ahová visszarepítjük őket. Különös, szenvedélyekkel, konfliktusokkal teli ez a világ. Koronázási szertartásjátékot ígérünk és a szertartáson belül mindig egy királyliturgiát tartunk, ami azt jelenti, hogy az aktuális király történetét megelevenítjük. Ezek az életek nagy életek voltak nagy szenvedélyekkel, nagy konfliktusokkal és ebből bőven jutott része Vak Bélának is." - hangsúlyozta Szikora János.
II. (Vak) Béla királyunk története kisfiúként kezdődik, amikor Könyves Kálmán megvakíttatta. A visszafogott személyiségű uralkodó nem akart trónra kerülni, vaksága ellenére mégis megszilárdította a hatalmat, uralkodása idején gyarapodott az ország területe. A különös élettörténetben nagy szerepet kap felesége, a szerb származású határozott és erőskezű Ilona, aki bosszúból elrendelte a Kálmánhoz hű emberek kivégzését és irányította a tíz évig trónon ülő királyt.
A kétségek, félelmek, bizonytalanság és a magabiztos keménység egyszerre van jelen a színpadi játékban, amely bemutatja a 900 évvel ezelőtti kor kegyetlenségét, a hatalomért folyó harcot egy különleges, tragikus sorsú uralkodó életén keresztül. A címszerepet Száraz Dénes alakítja, aki tavaly Könyves Kálmán testvérét és nagy ellenségét, Álmos herceget játszotta. A további szerepekben Závodszky Noémit, Blaskó Pétert, Mihályi Győzőt, Sághy Tamást és Porogi Ádámot láthatja a közönség. Az állandóan bővülő grandiózus színpadkép, a látványos jelmezek, a különleges időutazásra invitáló zene és koreográfia, a produkció több száz résztvevője és a történelmi óriásbábok tartalmas és izgalmas szórakozást ígérnek. A nézők idén egy újabb uralkodó történetéhez kerülhetnek közelebb az Árpád-háziak sorából – látva a félelmeit, érzelmeit és motivációit.
