Az év első bajnoki mérkőzését Kaposváron játszotta az Alba Fehérvár. Rosszul kezdett, de kilencpontos hátrány után már az első negyedben vezetett is a fehérvári csapat, a nagyszünetre pedig egypontos hátránnyal ment. A negyedik negyedre ezt az állást megfordította, de itt elfogyott a tudomány. Az utolsó játékrészben rettentő gyengén dobott az Alba és mentálisan is alulmaradt a jobban küzdő kaposváriakkal szemben. Nyolc meccs után kapott ki újra a Dzunics-csapat.
A Körmend elleni nagy győzelem egyik főhőse, Travis Simspon sérülés miatt ezúttal nem léphetett pályra, így több feladat várt a Fehérvárra nemrég visszatért Alhaji Mohammedre. Igaz kezdetben sem ő, sem más nem tudott maradandót nyújtani az Albában, pocsék kezdéssel 9-0-ra engedte el az utolsó nyolc meccséből hetet elveszítő Kaposvárt a vendégcsapat. Aztán szinte ugyanilyen könnyen el is tüntették hátrányukat Lóránték, a csapatkapitány triplájával már a Fehérvár vezetett. Ivosev és Spica gyártotta a hazai pontokat, támadólepattanókat kihasználva végül egy ponttal megnyerte a negyedet a Kaposvár.
A triplákat a mieink dobták jobban, Filipovicstól is érkezett egy a második negyed elején, amivel tapadt ellenfelére az Alba. De a lepattanóknál továbbra is többször elaludtak a védők, ez volt az oka Dzunics Braniszlav dühének, amikor időt kért hárompontos hazai vezetésnél. Védekezésben tudott javulni a csapat, ennek volt köszönhető, hogy ismét átvette a vezetést, ekkor pedig a hazaiak mestere kért időt. Ivosev büntetőkkel törte meg a hazai pontszünetet, Dunn beemelte az első kaposvári triplát, megint egyenlő lett. Rosszul dobott az Alba, Spica pedig zsinórban kapta a büntetőket, de nem dobta jól, így szoros maradt az állás. Hosszú idő után Hill egy szerzett labdából eredményes volt, de maradt szünetre a somogyi előny.
Alandise Harris triplát és duplát is dobott, Lóránt lerohanásból volt eredményes, vagyis jól kezett az Alba a második félidőben. Elhúzni nem tudott, mert válaszolgatott a Kaposvár és nem követte hasonló folytatás az első támadásokat fehérvári részről. Mindent kintről akart megoldani az Alba, de nem mentek be a triplák, miközben a hazaiak gyakrabban játszották be palánk alá a labdákat. Nem látszott a két csapat között a tabellán meglévő különbség, kiegyenlített játék zajlott. Hillt betöréseiért, Hortont a lepattanókért lehetett dícsérni, Keller ellenben nagyon nehezen viselte, hogy büntetlenül lecsaphatták ziccerezés közben. Nem túl magas színvonalú harmadik negyed végén újfent egy pont volt a különbség, de most az Alba javára.
A megsérülő Dunn nélkül kezdte a záró játékrészt a Kaposvár, de Tóth Péter egy nagy triplával feledtette az amerikai hiányát. Aztán három büntetőt is dobhatott a nemrég még fehérvári irányító, és mivel az Alba képtelen volt betalálni, a negyed eleje felidézte a meccs elejét. Ez pedig régen látott különbséget eredményezett, héttel mentek a hazaiak. Sőt, Ivosev dudaszóra beeső palánkos triplájánál még többel, ekkor a szerencse is az egyébként "védett státuszban" lévő erőcsatárral volt. Ellene semmit, a Kaposvár javára annál több minden ítéltek, az Alba zavarodottsága pedig időkérésre késztette Dzunicsot. Hiába, képtelen volt betalálni a Fehérvár, tíz fölé ment a hazai előny. Lepattanókban még nagyobb volt a különbség, vagyis mentálisan is jobb, erősebb volt a Kaposvár a negyedik negyedben támadójátékban betliző bajnoki címvédőnél. Megszakadt az Alba nyolcmeccses veretlenségi szériája, megérdemelten nyertek a hazaiak.
Kaposvári KK - Alba Fehérvár 78-64 (21-20, 16-16, 13-15, 28-13)
Alba: Hill 12, Mohammed 5/3, Harris 12/3, Lóránt 15/3, Keller Á. 6. Csere: Kovács Á. 6. Filipovics 5/3, Horton 3, Keller I.
