Fehérvárra is az életminőség miatt költöznek többen

A GKI felmérésében, amelyet csütörtökön juttatott el az MTI-hez, ismertette: a lakosság számának változását a természetes szaporodás és fogyás, a belföldi oda- és elvándorlás, valamint a ki- és bevándorlás alakítja. Ezen belül az oda- és elvándorlás súlya meghatározó.

A teljes keleti és déli országrész településeit (leszámítva Szegedet, Debrecent és agglomerációit) elvándorlás, míg Székesfehérvár, Budapest, Győr, Sopron és a környezetükben lévő településeket odavándorlás jellemzi. Tehát a lakosság jellemzően északnyugat felé mozog, aminek fő magyarázó tényezői a munkalehetőségek és a bérek közötti különbségek. Kutatásukban csak az 500-nál több lakosú településeket vizsgálták.

A 2007 és 2015 közötti belföldi elvándorlást vizsgálva kimutatták: a települések 2015-ös lakosságszámához viszonyítva 318 településen 10 százaléknál nagyobb az elvándorlás (71 ezer ember költözött el). 3-10 százalék közötti volt a csökkenés 846 településen (ez 145 ezer embert jelent). Ugyanakkor 3-10 százalék közötti belső vándorlási többlet volt 225 településen (plusz 147 ezer ember) és 10 százalék feletti többlet 134 települése (plusz 96 ezer lakos).

A GKI hangsúlyozta: az, hogy egy települést inkább az elvándorlás vagy a betelepülés jellemez, nagyban függ a környezettől, a kínált szolgáltatásoktól és a megélhetési lehetőségektől. Kimagasló szerepe van a munkahelyek meglétének, hogy van-e igény új munkaerőre, illetve az elérhető jövedelmeknek.

Közölték: 2009 és 2015 között 368 településen csökkentek (77 ezer forinttal reálértéken), legrosszabb esetben 25 százaléknál nagyobb mértékben, míg 96 településen stagnáltak az egy bevallóra jutó reáljövedelmek. Több mint ezer településen enyhe (144 ezer forint reálértéken), míg 166 településen érezhető, évi 4 százalék feletti növekedés volt (424 ezer forint reálértéken). Ugyanakkor 38 településen több mint évi 10 százalékkal emelkedtek az átlag reáljövedelmek.

A GKI összegzése szerint a jövedelemtöbblet kimagasló volt Székesfehérvár, Budapest, Győr és Kecskemét környékén.

Vagyis jellemzően ott, ahová a vándorlási többlet irányult, tehát "az emberek oda vándorolnak, ahol jobb az élet minősége és jobban lehet keresni".

Felhívták a figyelmet: mindez annak ellenére történik, hogy az Európai Unió forrásai 13 ezer milliárd forint fejlesztést eredményeztek országosan, viszonylag egyenletes területi eloszlásban.