„A Maroshegyen fennmaradt értékes élőhelyfoltokon a VÖLGY-HÍD Természetvédelmi Alapítvány munkatársai rengeteg védett és fokozottan védett madárfaj fészkelését figyelték meg, ilyen a barna rétihéja, a nádirigó, a cserregő nádiposzáta, a foltos nádiposzáta, a nádi sármány, amelyekből legalább két-két pár választotta élőhelyéül a nádast.” – mondta el Györök Orsolya városi főkertész. A jelentős értékű fészkelőterület kapcsán hozzátette, hogy az ősmocsarat jelenleg a feltöltés veszélyezteti leginkább, éppen ezért az Alapítvány benyújtott javaslat alapján megkezdődött a védetté nyilvánítást előkészítő munka.
A helyi védettségű területté nyilvánításra is született javaslat - ennek kapcsán tartott ma sajtótájékoztatót Brájer Éva, Maroshegy önkormányzati képviselője, Györök Orsolya főkertész és Lantay Attila főépítész.
Lantay Attila városi főépítész a terület jellegéről elmondta, hogy 1995-ben volt utoljára a szegélyén lakóterület besorolású, a közepén pedig közpark és víz besorolású. „2000-ben az akkori Közgyűlés az egész területet kertvárosi lakóterület besorolásúvá emelte, tehát beépítésre szánt területté nyilvánította. A tulajdoni lap szerint jelenleg pedig kivett beépítetlen terület, tehát sajnos sem nem nádas, sem pedig természetvédelmi terület.”
A környék lakói és a VÖLGY-HÍD Természetvédelmi Alapítvány munkatársai az elmúlt időben arra lettek figyelmesek, hogy a Zágoni utcában, az ősmocsaras területen építési munka kezdődött, amellyel egyidőben a nádast is elkezdték feltölteni. A környékbelieket a dolog természetesen felháborította, sőt a VÖLGY-HÍD Természetvédelmi Alapítvány a mocsár megmentése érdekében aláírásgyűjtésbe is kezdett. A témával kapcsolatban Brájer Éva, Maroshegy önkormányzati képviselője felé is számos megkeresés érkezett: „Maroshegy és Harmatosvölgy területeinek egyre növekvő beépítésével az itt látható zöldterület, mocsár jelentősége is felértékelődik. Ezért volt számomra is annyira fontos, hogy az alapítvány által a mocsár megóvása érdekében elindított petíciót aláírjam. Ez sajnos nem ad majd jogi felhatalmazást, de szerepe mégiscsak jelentős, hiszen egy társadalmi megmozdulást és egységet mutat a mocsár legalább egy bizonyos részének a megmaradása érdekében. Gondolatébresztő üzenet lehet továbbá a tulajdonos, az építtető és a lakásvásárlók részére is.” A képviselő kiemelte, hogy a jogszabály értelmében engedély nélkül maximum egy méternyi szintkülönbséget tölthet fel az építtető Székesfehérváron. Az ezen felüli engedélyeztetést pedig már nem Székesfehérvár Önkormányzatához, hanem a Kormányhivatalhoz kell benyújtani. „Annak érdekében, hogy megnézzük, hogy a mostani töltés a jogszabályoknak megfelelően történt-e, beadvánnyal fordultunk a Kormányhivatal felé, és építésrendészeti eljárást kezdeményeztünk. Az eljárás kimenetelének tekintetében a további jogi lépések lehetőségét is vizsgálja a Hivatal.” – mondta el a képviselő, aki megerősítette, hogy ezzel párhuzamosan a helyi védettségű területté nyilvánítás folyamata is elindult.
A VÖLGY-HÍD Természetvédelmi Alapítvány petíciója Brájer Éva közösségi oldalán is megtalálható.
