Telt házas előadással vette kezdetét a Mátyás király-emlékév Székesfehérváron

Mátyás király alakja a mai napig összekovácsolja a magyarságot, nevéhez számos monda, legenda és mese fűződik. Hunyadi Mátyás történelmi nagysága abban áll, hogy felismerte, önerőből a magyarság nem képes megállítani az oszmán terjeszkedést, ehhez közép-európai összefogásra van szükség. „Nagyjából a Székesfehérvár, Csepel- sziget, Visegrád, Esztergom által határolt területet a középkorban Regium Regninek hívták és az ország szívének tekintették.” - kezdte előadását Gróf Péter, a visegrádi Mátyás Király Múzeum régész, majd így folytatta: „Mátyás származása vonatkozólag nagyon kevés forrásadatunk van, mondák, legendák, mítoszok, gyártott és kialakult mesék erdejéből kellene kihámozni, hogy mi a valóság. Amit biztosan tudunk, hogy a Hunyadi család Havasalföldről, Erdélyből származott. Az etnikai kérdéseken túllépve - a középkorban ezek nem különösebben számítottak - kijelenthetjük: magyarnak vallották magukat.”

Hunyadi János köznemesi sorból gyorsan az arisztokrácia tagjai közé emelkedett. Erdélyi vajda, délvidéki főkapitány, kormányzó majd a fiát királlyá koronázzák. „Ez egy hihetetlen karrier, szűk fél évszázad alatt kisnemesi sorból a királyi trónig. Igaz, hogy Hunyadi János nem mindig grál-lovag módjára szerezte birtokait, de azok jövedelmét kétségtelenül a törökellenes harcokra fordította és az egy elég költséges műfaj volt” - fogalmazott Gróf Péter.

Hunyadi János halálakor fél országnyi birtok és a címek maradtak utána. Nagyobbik fiát, Hunyadi Lászlót meggyilkolták és 1458 januárjában az akkor 15 éves Hunyadi Mátyást királlyá választották, a koronázásra azonban csak 1464 márciusában kerülhetett sor; addigra sikerült kiváltani a zálogban lévő koronát III. Frigyestől, 80 ezer aranyforint és a két legnyugatibb vármegye árán. Mátyást Vitéz János nevelte, aki kiváló taníttatásban részesítette, kora egyik legműveltebb uralkodója volt.

Gyorsan kiderült, hogy fiatal életkora ellenére nagyon talpraesett; 1458 nyarán őrizetbe vetteti és börtönbe záratja nagybátyját, a kormányzó Szilágyi Mihályt, ezzel is nyomatékosítva, hogy teljesen szuverén uralkodó. Szintén uralkodása elején a keleti Felvidéket megszállva tartó Ziskra, huszita vezér ellen kellett hadat viselnie és csak nagy nehézségek árán tudta kifüstölni őket.

A déli határvidéken - amely abban az időben a magyar-török határt jelentette - a status quo őrzésére törekedett, bár voltak hódításai is; például Jajca, Szrebenik és Verbász bevétele. Számtalan hadjáratot vezetett a csehek ellen. Gyakran felmerülő kérdés volt már az adott korban is, - Janus Pannoniussal is részben emiatt romlott meg viszonya - és tulajdonképpen mindmáig; miért „piszmogott” Mátyás a csehekkel és miért nem fordult teljes erejével a törökök ellen?

"Minden valószínűség szerint azért, mert felismerte, hogy önerőből a magyarság nem képes megállítani az oszmán terjeszkedést, ehhez közép-európai összefogásra van szükség. Megpróbált választófejedelmi címet szerezni, például a cseh királyi cím ezzel a joggal járt. Törekvéseinek váratlan halála vetett véget." - összegzett Gróf Péter.