Születésre várva

A keresztény világ számára az advent Jézus születésére való várakozás, a felkészülés, a reménykedés időszaka, amely négy héten át tart. A Szentírás ennek a várakozási időszaknak legfontosabb elemeként a szeretetet jelöli meg.
2003.11.30. 13:57 |

A keresztény világ számára az advent Jézus születésére való várakozás, a felkészülés, a reménykedés időszaka, amely négy héten át tart. A Szentírás ennek a várakozási időszaknak legfontosabb elemeként a szeretetet jelöli meg.


Raffaello:
Madonna Sistina
A latin eredetű szó (adventus) megérkezést, eljövetelt jelent. Az advent a karácsonyra való előkészület ideje, kezdete András naphoz legközelebb eső vasárnap, amely idén pont András napjára esik. Advent első vasárnapjával kezdődik az egyházi év, azaz Krisztus életének és munkásságának sorozatát felidéző láncolat.

Az ünnep története az V-VI. századra nyúlik vissza, és eleinte heti háromszori böjttel volt összekötve: XIV. Kelemen pápa az adventi szerdákra és pénteki napokra rendelt böjtöt, szombatra pedig teljes megtartóztatást. Sokfelé - különösen idősebb asszonyok - még a XIX. és a XX. század fordulóján is böjtöltek, napfelkelte előtt pedig hajnali miséket látogattak, amelyeket „angyali misének”, „aranyos misének” is neveztek.

Bod Péter református lelkész a XVIII. században így írt az ünnepről: „Régen voltanak hat hetek a Szent Márton napjáról fogva, aholott kezdi most is a görög eklézsiában négy hetekre szoríttatott ilyen fundamentomon, mert a Krisztusnak négy adventusa, eljövetele vagyon. Midőn a testben megjelent. Midőn a szívbe bészáll és az embert megtéríti. Midőn halála óráján elmégyen az emberhez. Midőn eljő az utolsó ítéletre. Rendszerint kezdődni szokott Szent András napján.”

A római katolikus egyház is négy adventi vasárnapot számlál. Advent, éppen úgy, mint a nagyböjt, bűnbánati időszak, ilyenkor az istentiszteletekből minden ünnepélyes mozzanat kimarad. Az adventi időszak alatt lakodalmat, táncmulatságot nem tartottak.

Advent idején a leghosszabbak az éjszakák, meglehetősen jó alkalmat adva a varázslásra. A néphit kapcsolatba hozza saját mágikus várakozásait az adventi időszak szentjeivel (András, Borbála, Miklós, Luca...), de nem csupán a vallás tanítása alapján, hanem mágikus hatalmat is tulajdonít neki.

Mint általában a jelesebb egyházi ünnepekhez, az adventhez is különféle hagyományok fűződnek. Ezek közül a legismertebb az adventi koszorú, amelynek eredete (talán nem meglepő módon) a kereszténység előtti időkben keresendő: akkoriban, amikor még gonosz lelkekben és több istenben hittek az emberek, kitalálták a rontást elhárító varázskört. Koszorút fontak  szalmából, fűzfavesszőből vagy zöld fenyőágakból, amit piros és aranyszín szalagokkal díszítettek. A zöld a termés színe volt, a piros az életé, a sárga és az arany a fényé. A koszorú - vagyis a kör - az örökkévalóság jelképe volt, és a varázserőé is, amely nem törik meg, nem múlik el. Azt tartották, hogy az ilyen „szent” koszorúval minden gonosz szellem elől el lehet zárni a házat, ezért az ajtóra akasztották.

Ez az ősi pogány varázslat idővel feledésbe merült. Csak 1838-ban újította fel egy keresztény férfiú, Johann Heinrich Wichern protestáns lelkész, az első hamburgi gyermekotthont megalapítója. A ház egyik termébe fából hatalmas csillárt készíttetett, és minden istentiszteleten egy újabb gyertyát tűzött a csillárkoszorúba. Ez az ötlet gyorsan követőkre talált más gyermekotthonokban is. De csak 1860-ban, Berlin-Tegelben született meg az a gondolat, hogy a fakarikát fonott fenyőkoszorúval helyettesítsék, és a huszonnégy gyertya helyett csupán négyet tűzzenek rá, a négy adventi vasárnap jelképeként. Így végül elég kicsi lett a koszorú ahhoz, hogy a családi házakban és lakásokban is helyet kapjon és hirdethesse a közeledő karácsony örömét. Az első világháború után Németország protestáns vidékein már minden családnál kigyulladt az adventi koszorú, amely a huszadik század ötvenes éveitől vált világszerte általánossá.

A „klasszikus” koszorún három lila és egy rózsaszín gyertya található -  a lilák bűnbánatra buzdítanak, az utoljára meggyújtandó rózsaszín pedig örvendezésre szólít. Ezekhez a színekhez már kevesen ragaszkodnak - mindenesetre ma este felragyog az első gyertya fénye az adventi koszorún, hogy majd december 21-én, advent negyedik vasárnapján négy égő gyertya hirdesse szerte a világban, a keresztény templomokban és otthonokban, hogy hivők milliói várják Jézus eljövetelét.

Kapcsolódó anyagok: