-
Szombaton Floralia!
Idén is Septimius Severus császár felvonulásával és bemutatásával indul majd a Floralia, a Szent István Király Múzeum hagyományos tavaszköszöntő ünnepe Gorsiumban. Közép-Európa legnagyobb szabadtéri régészeti parkjában ezúttal a császár 202-ben tett látogatása elevenedik meg. Április 27-én, szombaton és április 28-án, vasárnap 10 órától 18 óráig nagyszabású programokkal várják az érdeklődőket!
2024.04.26. -
Töltse ki a Bach-kvízt!
A 12 hónap 12 zeneszerző című játékban a Vörösmarty Mihály Könyvtár minden hónapban egy híres zeneszerző életéről és munkásságáról kérdezi olvasóit. A zeneszerzőkkel kapcsolatos kvízt kitöltők között értékes könyvjutalmakat sorsolnak ki. A Bachról szóló kvíz beküldési határideje május 4.
2024.04.26. -
Az ókori kínaiak Gorsiumba érkeztek
Az ókori Kínába csöppenhetünk a Gorsium Régészeti Parkban. Ötven agyagkatona és két agyagló érkezett Tácra, megnyílt "Az első kínai császár halhatatlan őrei" című nemzetközi tárlat.
2024.04.25. -
Áttáncolt 15 év
Tizenötödik jubileumát ünnepli idén a MegaDance Táncstúdió. A születésnap alkalmából különleges gálaműsorral készülnek a szervezők, június 3-án.
2024.04.25.
Narrátorként láthatjuk Mihályi Győzőt az idei szertartásjátékban
Mondhatjuk azt is, hogy már az lenne meglepetés, ha nélküled rendeznék a szertartásjátékot..
Igen, biztosan elvonási tüneteim lennének, ha kimaradnék a szereposztásból. Augusztus az a Koronázási Szertartásjáték hónapja, micsoda dolog lenne, ha a Balaton partján lógatnám a lábamat. Nem jövök rá az okára, de örömmel tölt el, hogy minden évben rám gondol Szikora János rendező.
Évről évre változó szerepekben tűnsz fel, ez segíti a folyamatos megújulást?
A kezdetekkor, mikor bekerültem a darabba szertartásmestert játszottam, nem is volt egyszerű, hiszen István koronázásáról keveset tudtunk. Elmeséltem magát a történetet, igyekeztem minden apró mozzanatra felhívni a nézők figyelmet, s ez elnyerte az emberek tetszését. Következő évben már krónikást, aztán érseket testesítettem meg, ami felemelő érzés. Érsekként egy leendő királynak a fejére tenni a koronát gyönyörű pillanat, egyszerűen borsódzik a hátam. Olyan, mintha egy színdarabban rájössz valamire, megvilágosodsz. Új lendülettel vágok neki a szerepemnek, mesélőként fontos szerepem van abban, hogy vezessem és lekössem a nézők figyelmét.
Kivétel nélkül minden színművész társadat mindig megérinti a Nemzeti Emlékhely.
Semmihez sem fogható a helyszín, emelkedett hangulata van. Leírhatatlan, mikor 2013-ban és 2014-ben szertartásmesterként elsőként beléptem a Nemzeti Emlékhelyen felállított színtérre. Komoly feladat lehetett a mérnököknek úgy alátámasztani a színpadot, hogy úgy óvják meg a szakrális hely felbecsülhetetlen értékeit, hogy a darab közben azt érezzük, mintha a történet most játszódna.
Immáron a hatodik szertartásjáték következik, mégis mindig sikerül megújulnia a darabnak.
Ahogy a fantázia végtelen, úgy a variációs lehetőségek itt is határtalanok. Figyeljük csak meg, a szertartásjáték egyik központi eleme is, az oltár milyen változó funkciókat tölt be. Egyszer szenthely, amelynek meg kell adni a tiszteletet, máskor pedig üldözés, gyilkosság helyszíne. Az az izgalmas, hogy a főkeret a koronázás állandó, persze változó szereposztással és történettel. Ilyen szempontból nem nehéz megújulnia a darabnak, hiszen az Árpád-ház kriminalisztikai történetekkel gazdagon van át szőve.
Miben látod a szertartásjáték népszerűségének a titkát?
Szerencsére az embereket egyre jobban foglalkoztatja a múltunk. Érdemes megnézni, hogy őseinkről, gyökereinkről viszonylag keveset tudunk, tekintve, hogy szűkösek a forrásaink. Nem véletlen, hogy mi magyarok fent maradtunk. Kitűnő példa, mikor a mélyen vallásos István király Máriának felajánlotta az országot, hogy népünket megtartsa. Szent István a kereszténység erejében látta az ország jövőjét. Gondoljunk csak bele, hány nép tűnt el a világtérképről, de a magyar nem, mert össze- és megtartó erő lakozik benne. Táplálkoznunk kell a történelmünkből, van mire hivatkoznunk, hogy milyen erős vezetőnk volt. Ebbe belegondolva mindig feltöltődhetünk, kicsit úgy mintha a Himnuszt, vagy a Szózatot szavalnánk. A szertartásjátékban nemcsak szereplőként, hanem nézőként is felemelő érzés részt venni.