Mozdulatlan legendák - eltáncolták Fehérvár ezer éves történelmét

Az Alba Regia Táncegyüttes "Mozdulatlan legendák"címmel mutatta be új produkcióját a Vörösmarty Színházban vasárnap este. Az ötven táncost, három zenekart és a mozgókép adta lehetőségeket is felvonultató műsor hét tételben mutatta be Székesfehérvár történelmét és a tánc évszázadokon átívelő korszakait. Az ötletgazda és koreográfus Majoros Róbert, az együttes művészeti vezetője volt.
2015.06.21. 21:36 |
Az Alba Regia Táncegyüttes "Mozdulatlan legendák"címmel mutatta be új produkcióját a Vörösmarty Színházban vasárnap este. Az ötven táncost, három zenekart és a mozgókép adta lehetőségeket is felvonultató műsor hét tételben mutatta be Székesfehérvár történelmét és a tánc évszázadokon átívelő korszakait. Az ötletgazda és koreográfus Majoros Róbert, az együttes művészeti vezetője volt.
KÉPGALÉRIA
A Vörösmarty Színházban a város köztéri alkotásain és legendás személyiségein keresztül jelenítette meg az Alba Regia Táncegyüttes a több mint ezeréves Székesfehérvár történelmét. A Belváros szobrai adták az ihletet a „Mozdulatlan legendák” című műsorhoz, amely különböző korszakoknak és különböző személyeknek állít emléket. Az események és emberek is megelevenedtek vasárnap este a Vörösmarty Színházban. Sőt, igazi különlegességként a szobrok szó szerint megmozdultak a néptánc és a film eszközeinek segítségével.
Majoros Róbertet Horváth Csaba, Kulcsár Imre, Molnár Gábor, Gőbölös Gábor és Majoros Andor segítette a színpadi látvány megalkotásában. Zeneszerzőként Szirtes Edina „Mókus” és Cserta Balázs működött közre, akik autentikus népzenét, illetve ennek az ihletéséből született dallamokat álmodtak meg a hét tételt összekötő filmvetítések alá. A színes történeket a Studimax Animációs Stúdió segített mozgóképre vinni, Fehérvár szobrai pedig Fülöp Zsolt és Sramek Nándor munkája nyomán keltek életre. 
Az est során Szent Istvántól indultunk, majd Mátyás-királyon és Mujkón, valamint a török idők magyar vitézein át jutottunk el a reformkorhoz. Az I. világháború évei után Kati néni szobra kelt életre, hogy aztán Szent Istvánhoz visszatérve kapjon keretet a műsor. Saját gyűjtésből származó anekdotákkal, naplórészletekkel, sőt saját írású népmesei elemekkel is színesítették az elmúlt évszázadokból fennmaradt városi legendákat, és mindez még kiegészült a korszakok jellegzetes táncainak bemutatásával is.