Mondj igent a házasságra! - több mint egymillióan élnek élettársi kapcsolatban

Magyarországon a házasságkötések száma 2010-től kezdődően folyamatosan növekedett, az utóbbi húsz év legtöbb esküvőjét pedig 2016-ban tartották. 2017-ben a házasságkötések számának emelkedése megtorpant: a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, előzetes adatai szerint 2017 január és november között 48,2 ezer házasságot kötöttek, ami 2,5%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól.
2018.02.14. 11:48 |

Több mint egy évtizede már Magyarországon is megrendezik a házasság hetét. A kezdeményezés – amely a házasság és a család fontosságára igyekszik ráirányítani a figyelmet – eredetileg az Egyesült Királyságból indult. 

Magyarországon a házasságkötések száma 2010-ig csökkenő tendenciát mutatott: az 1970-es években átlagosan 97 ezer, az 1980-as években 73 ezer, az 1990-es években 53 ezer, az ezredfordulót követő évtizedben pedig 43 ezer házasságot kötöttek évente. A 2010-es év jelentette az elmúlt évtizedek mélypontját, ekkor ugyanis mindössze 35,5 ezer pár járult anyakönyvvezető elé. Ezt követően az esküvők száma folyamatosan emelkedett egészen 2016-ig, amikor az utolsó húsz évben a legtöbb (51,8 ezer) házasságot kötötték. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, előzetes adatai szerint 2017 január–novembere között 48,2 ezer házasság köttetett. A megelőző évek utolsó hónapjában 1800–2400 alkalommal fogadtak örök hűséget egymásnak a felek – ezt az átlagértéket figyelembe véve a 2017. évi házasságkötésszám a 2016. évi csúcsot várhatóan nem fogja elérni.

A XX. század első felének Magyarországán a legtöbb házasságot november és február hónapokban kötötték.

A hosszú idősoros adatainkból jól látszik, hogy 1921-től 1966-ig – néhány év kivételével – novemberben kötötték a legtöbb házasságot. Ez valószínűleg a mezőgazdasági munkákkal hozható összefüggésbe, hiszen novemberre már a betakarítás és a szüret is véget ért, és az emberek jobban „ráértek” házasodni. A múlt században a húszas évek elejéig a februári esküvők száma is kiemelkedő volt, ezt pedig elsősorban a farsanghoz kapcsolódó néphagyományok indokolhatták” – magyarázza Kamarás Ferenc demográfus, a KSH statisztikai főtanácsadója.

A hatvanas évek közepétől kezdve a házasságok 10–19%-át augusztusban anyakönyvezték. 2017 augusztusában – az előzetes adatok szerint – 7620 házasságkötésre került sor, ami a január–november között megköttetett frigyek 16%-át tette ki. A „nagy nap” időpontja szempontjából egyébként augusztus után a július, szeptember és május számít a legnépszerűbb hónapnak.

A 2017. évi adatokból a novemberi a legfrissebb publikált adat, a 2017. decemberi adatot 2018. február 23-án közli a KSH.

Az ezer lakosra jutó házasságkötések száma Magyarországon 2009-ben 4‰ alá süllyedt. 2015-ben ez az érték ismét 4‰ fölé emelkedett, 2016-ban és a 2017 első tizenegy hónapjára számított mutató pedig már az 5‰-et is meghaladta.

2017 január–novembere között ezer lakosra 5,4 házasságkötés jutott országosan.

Az ezer lakosra számított mutatót tekintve jelentősek az országon belüli területi különbségek. 2016-ban a skála alján elhelyezkedő Zala megyében ezer lakosra 4,4 házasság jutott, míg a skála tetején helyet foglaló Komárom-Esztergom és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 5,7.

Az unió országainak 2015-ös adatai alapján a legalacsonyabb és a legmagasabb értékkel rendelkező országok között 2,5-szeres az eltérés. Portugáliában (3,1‰), Szlovéniában (3,1‰) és Olaszországban (3,2‰) volt a legalacsonyabb az ezer lakosra jutó házasságkötések száma, a legmagasabb arányszám Litvániát jellemezte (7,6‰). A 2015‑ös 4,7‰-es értékével Magyarország az uniós rangsor középmezőnyében helyezkedett el.

A párok egyre érettebb korban házasodnak, 2000 és 2016 között az először házasulók átlagos életkora mindkét nem esetén öt évet emelkedett: 2016-ban a nők 29,7 évesen mentek férjhez, míg a férfiak 32,5 éves korukban nősültek. Ugyanezen időszak alatt az először házasulók aránya az összes megkötött frigyhez viszonyítva 75–80% között mozgott.

A házasulók egyéni életkorának összevetése azt mutatja, hogy az összes házasságkötés közel 70%-ánál a vőlegények rendre idősebbek menyasszonyuknál, mindössze 9,1%-nál azonos a házasságra lépők életkora, és az esetek 22%-ában a menyasszonyok idősebbek a vőlegényüknél. Ezekben az arányokban nem történt lényeges változás az elmúlt hét évben. 2016-ban a leggyakrabban azok kötötték össze életüket, ahol a menyasszony 28, a vőlegény 29 éves volt.

Válásra 2016-ban 19,6 ezer alkalommal került sor, vagyis ezer lakosra 2,0 válás jutott. A válások évenkénti száma az ezredfordulót követő évtizedben 24–25 ezer körül alakult, amelyben az ezt követő években határozott csökkenés következett be. 2014-ben – ötven év után először – 20 ezer alatt maradt a számuk, a következő évben viszont ismét e fölé emelkedett. 2016-ra a felbontott házasságok száma ismét 20 ezer alá csökkent.

Az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt az élettársi kapcsolatot létesítők száma: míg 1990-ben 251 ezer embernek volt élettársi kapcsolata, addig a 2016. évi mikrocenzus adatai szerint már 1 millió 87 ezernek. Jelenleg az élettársi kapcsolattal rendelkezők több mint kétharmada nőtlen, hajadon családi állapotú. A 15 éves és annál idősebb népességen belül az élettársi kapcsolatot fenntartók aránya 1990-ben még csak 3,0%-ot tett ki, 2016-ban pedig már 13%-ot. A növekedés elsősorban abból adódott, hogy a nőtlen, hajadon családi állapotú, jellemzően fiatalabb korcsoportokba tartozók egyre gyakrabban létesítenek a házasság előtt vagy helyett élettársi kapcsolatot.

Magyarország

  1. Egyszerűbb a gázkészülékek cseréje - aki tervezte, az ellenőrzi

    Mostantól egyáltalán nem szükséges az elosztó (Fehérváron az E-ON) közreműködése a készülékcseréknél. Ha a cserével együtt a gázvezetéket is át kell alakítani, akkor ezentúl a tervező ellenőrzi és igazolja is, hogy a terveknek megfelelően kivitelezték-e a munkát. Mivel a folyamatból kivettek egy "felesleges szereplőt", egyszerűsödött az eljárás.

    2018.02.19.
  2. A kolozsvári Házsongárdi temetőben helyezték végső nyugalomra Kallós Zoltánt

    Kedvenc dalával, az ördöngösfüzesi bujdosódal eljátszásával indították szombat délután válaszúti otthonából utolsó útjára az élete 92. évében szerdán elhunyt Kallós Zoltán néprajzkutatót. A bújdosódalt a több tucat népzenészből szerveződött alkalmi zenekar játszotta a Kallós-kúria udvarán összegyűlt, végtisztességet tevő mintegy ezerfős gyülekezetben.

    2018.02.18.
  3. Elhunyt Kallós Zoltán erdélyi néprajzkutató

    Életének 92. évében, szerdán délután elhunyt Kallós Zoltán, a magyar néprajzkutatás kiemelkedő alakja, a nemzet művésze, akinek munkásságát egyebek mellett Kossuth-nagydíjjal, Corvin-lánccal és Europa Nostra-díjjal is elismerték. A városhoz több szállal kötődő Kallós Zoltánt tavaly március 16-án, Székesfehérváron is köszöntötték, tíz nappal 91. születésnapja előtt.

    2018.02.14.
  4. Húshagyó kedd – holnap kezdődik a negyven napos böjti időszak

    Elérkeztünk a farsang farkához, sőt annak is a legutolsó napjához. Idén február 14-ére esik hamvazószerda, ami a katolikus közösségekben már a húsvétot megelőző nagyböjt első napja. Az igazi farsangi karneválok ideje az ünnepkört záró napokra esik: farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyó keddre. A „húshagyó” elnevezés az olasz eredetű karnevál szó tükörfordítása.

    2018.02.13.
  1. Hétfőn kezdik az országgyűlési választásról szóló értesítők kézbesítését

    Hétfőn kezdik kézbesíteni a 7,9 millió választópolgárnak az áprilisi országgyűlési választásról szóló értesítőt. A Nemzeti Választási Iroda névre szóló küldeményében az országgyűlési választás kitűzéséről, és arról tájékoztatja a választópolgárokat, hogy szerepelnek a névjegyzékben.

    2018.02.11.
  2. Veszprémben tartja éves közgyűlését a Megyei Jogú Városok Szövetsége

    Sikeres nemzetállamok nélkül nincs sikeres Európa, sikeres Európa nélkül nincs sikeres világ, sikeres városok sincsenek sikeres falvak és sikeres családok nélkül - jelentett ki Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Veszprémben, a Megyei Jogú Városok Szövetségének 51. közgyűlésén, hozzátéve, "számunkra Magyarország az első".

    2018.02.08.
  3. Négy iskolában fejezte be a Székesfehérvári Egyházmegye az energetikai felújítást

    Befejeződött a Székesfehérvári Egyházmegye KEHOP 5.2.3-16 „Egyházak épületenergetikai fejlesztései megújuló energiaforrás hasznosításának lehetőségével” című projektjének megvalósítása, melyből négy, egyházmegyei fenntartású általános iskola épületének energetikai korszerűsítése készült el.

    2018.02.08.
  4. Jelentősen nőtt az ipari robotok száma Magyarországon

    Nagyjából 5400 robotot használtak ipari célra 2016-ban Magyarországon, ami 13 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A Világgazdaság cikkéből kiderül, hogy az eszközök fele kézi munkát kiváltó, úgynevezett kezelőrobot volt, 17 százalék tartozott a hegesztőkategóriába, illetve 16 százalék volt az össze- és szétszerelő gépek aránya.

    2018.01.29.

Eseménynaptár

2018. Február
h
K
Sze
Cs
P
Szo
V
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 1 2 3 4

Webkamera


360 Fehérvár

Fehérvár Magazin

Nyitott tornatermek