Modern grundmese - június 27-én mutatják be A Pál utcai fiúkat Seregélyesen

Június 27-én, szombaton mutatják be Seregélyesen egy szabadtéri előadás keretében A Pál utcai fiúkat. A modern grundmese rendezője Kalányos Tamás, a producer Sajtos József, a helyi általános iskola igazgatója. Az előadás szereplői helyi és környékbeli iskolások, fiatalok. A darab különlegessége abban áll, hogy a jelenetek szövegét maguk a szereplők írták, akik ezzel a dramaturgia alakításában is főszerepet kaptak.
2015.06.22. 19:46 |
Június 27-én, szombaton mutatják be Seregélyesen egy szabadtéri előadás keretében A Pál utcai fiúkat. A modern grundmese rendezője Kalányos Tamás, a producer Sajtos József, a helyi általános iskola igazgatója. Az előadás szereplői helyi és környékbeli iskolások, fiatalok. A darab különlegessége abban áll, hogy a jelenetek szövegét maguk a szereplők írták, akik ezzel a dramaturgia alakításában is főszerepet kaptak. „Az akkori s a mai kor gyermekei hisznek az élethosszig tartó Barátságokban. Hisznek az álmokban, az összefogásban, a Grundban. Nemecsek hősi halált hal, szeretett Grundja védelméért. Kívánom, hogy mindenki megtalálja lelke Grundját!” – olvasható az előadás mottójában.
A Pál utcai fiúk modern grundmesét Kalányos Tamás rendezte:
„A seregélyesi szabadtéri előadás ötlete egy vendégelőadás kapcsán merült fel először: a helyi általános iskola (Seregélyesi Baptista Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola) igazgatója, Sajtos József fejezte ki azt a vágyát, hogy milyen jó lenne egy olyan megmozdulás, ami bevonja a helyi fiatalokat, a helyi lakosokat – az elsődleges célja ennek az előadásnak tehát egy lokálpatrióta kezdeményezés elindítása volt. A hosszú távú célok között szerepel egy seregélyesi fesztivál megszervezése: azt szeretnénk, ha Seregélyes felkerülne Fejér megye kulturális palettájára.
A megmozdulás szerencsére nagyon jól sikerült: a tervezett két előadás helyett négy előadásunk lesz, az érdeklődés tehát valóban nagy, a projekt híre szépen terjed. A szereplők 60%-a helybeli fiatal, és a falubeli szülők bográcsos finomságokkal támogatnak minket, amikor hétvégente próbálunk, és mindenben nagyon segítőkészek. Szerintem ez az első lépcsőfoka egy jó hagyomány megteremtésének. A modern grundmesének, az előadásnak a szövegét a srácok alkották, belőlük táplálkoztunk: együtt írtuk tehát a szöveget, átírtuk helyenként, kivettünk belőle, hozzáírtunk jeleneteket, amik az eredeti Molnár-műben nincsenek benne. Ezek valójában olyan expozíciók, amelyek azt meséli el, hogy egy-egy ismert jelenet hogy tudott kialakulni, hogy jutottak oda a szereplők. Ilyen például a Pásztorok csokoládé-jelenete – ami nálunk kakaó –mi nem a Nemecsektől való bocsánatkérést mutatjuk meg, hanem azt, amikor ezt a fiúk fontolgatják… Az előadás szövege improvizációkból alakult ki: mi csak a jelenetek kiinduló- és zárópontját mutattuk meg, felvázoltuk csupán az egyes jeleneteket; ami közötte megvalósult, az a fiúk szövege. Elkezdtek önállóan fogalmazni, elkezdtek önállóan zenélni – tulajdonképpen mire szövegkönyvet kaptak a kezükbe, már tudták a darabot.
A 2009-ben Sopronban megrendezett előadás a Molnár-műből egy teljesen más felfogású darab volt: klasszikusabb értelemben vett, általánosabb drámapedagógiai eszközökkel dolgoztunk. Korhű jelmezekkel, korhű karakterábrázolásokkal, vittük színre a korabeli történetet. Ez A Pál utcai fiúk eltér abban, hogy egy mai történetet mesélünk el benne, ezért is lett „modern grundmese”: a mai Boka Jánosokat, a mai Nemecsek Ernőket és a mai Geréb Dezsőket próbáltuk megkeresni. Arra kerestük a választ, hogy a ma egy fiatal számára mit jelent a haza, a barátság, a jóakarat vagy épp az árulás – Molnár Ferenc regénye ettől olyan nagy, hiszen ezek mindig aktuális témák maradnak. Szerintem ezeket a történeteket maivá kell tenni: szeretnénk ősszel egy turné keretében minél több fiatalnak iskolásnak megmutatni, mert ez róluk szól. Az aktualizálásnak persze megvan az a veszélye, hogy egy népszerű történet a színpadon olcsó lesz, bugyuta és öncélúvá válik – vagy úgy sikerül megfogni a lényeget, hogy az tényleg a zsigerekbe és a lélekbe hatol. Ez utóbbit szeretnénk megvalósítani, ezen dolgozunk fél éve.
A produkció megvalósításában nagyon sokat segített a helyi önkormányzat és több fehérvári, megyei médium, de főképpen az előadás házigazdájának, az iskolának jár a köszönet: az előadást maga az iskola finanszírozta. A tervezettnél azonban jóval nagyobb mértékűre sikerült a költségvetés, ezért nagyon bízunk a pályázatokban és az utólagos támogatásokban.”
Nemecsek Ernő – Dvéri Zsolt:
Seregélyes fiatal tehetsége, aki válogatott focista és nem csak a Grundon rúgja a labdát: „Ez a darab és a próbák is nagyon izgalmasak voltak. Jó, hogy van benne foci: az előadás ezzel kezdődik majd, csata helyett. A többi fiú nagyobb nálam, de szerintem jól kijövök velük! Tamás sokat segített nekem a beszédtechnikában és hogy hogyan tudom minél színesebben eljátszani a szerepem. Tetszik nekem, hogy a rendező sok mindent bízott ránk, mert szerintem a mai gyerekek így könnyebben megértik ezt a történetet. A szerepemben jó és rossz is van: amíg Nemecsek él, addig a jót mutatja meg az embereknek, de a halála szomorú.”
 
Boka János – Kós Mátyás
Mátyásnak nem ez az első főszerepe. Legutóbb a 2014-es Aranydeszka Fesztiválon neki ítélték a legjobb férfi főszereplő díját! A székesfehérvári Prospero Színkör tagja, több futó előadás szereplője.
A Pál utcai fiúk modern történetében a grundbeliek vezetőjét alakítja. Szakmai alázata és teherbírása - fiatal kora ellenére- professzionális színészi készségeket rejt magában: „ Január 10-én gyűlt össze először a csapat. Egy csomó számomra ismeretlen srác közé keveredtem, de már az első délelőtt után érezni lehetett, hogy egy nagyon jó csapat fog kialakulni. Januártól február végéig egy csapatépítő időszakon kellett túljutnunk, és csak február végétől kezdtünk el konkrétan a darabbal foglalkozni. Boka szerepét kaptam meg, amiről kiderült, hogy egy sokkal nehezebb feladat, mint amire először számítottam. Most ott tartunk, hogy már csak a főpróba hét van hátra, így az izgalom egyre nagyobb, de bízunk egymásban, mindenki odateszi magát, szeretünk együtt játszani, így reméljük, hogy a siker sem marad majd el.” Kós Matyi tanulmányait a Színművészeti Egyetemen szeretné folytatni.
 
Áts Feri – Dulovics Dusán
Dusántól nem áll távol az emberek előtti megnyilatkozás. Korábbi művészeti iskolájában rendezvényeket szervezett, vezetett. Számos, kisebb fellépése mellett aktívan szaval, ír, olvas. Angolul beszél, e mellett más nyelveket is tanul. Falja a könyveket, művészeti témákban tájékozott. Érdekli a keleti kultúra, a harcművészet. Õ maga is aktívan sportol, karatézik. Tanulmányi terveiben szerepel vagy londoni, vagy japán egyetemre való beiratkozás. Szociálisan érzékeny, igazi csapatjátékos, kiváló stratéga, jó szervező. A szereposztás időszakában nem kívánt magának vezetői pozíciót, ennek ellenére megkapta Áts Feri szerepét: „Nagyon örülök, hogy bekerültem ebbe a közösségbe, csapatba. Mindenki igyekszik, és a saját módján színesíti a darabot, mivel Tamas "szabadkezet" adott nekünk. Úgy gondolom az itt eltöltött fel év alatt, komoly munka mellett komoly barátságok is születtek. Számomra ezek azok a dolgok, ami miatt szeretek idetartozni, és ami miatt jó itt dolgozni.”
 
Geréb Dezső – Rimai Ádám
A grund árulója és lázadója, igazi "rossz fiú", a lányok kedvence. A szereplőválogatás napján ünnepelte születésnapját is, ahol közölte, hogy elsőként fog bemenni a meghallgatásra, mert Budapestre megy játszani. Karakterelemző lapján Ádám azt írta: "Geréb az a mai rocker srác, aki bölcsész szakra jár és lakókocsiban lakik." Az új felfogás sokat lendített a mai, modern történetmesélésünkben. Ádám egyébként angol-magyar szakon tanul Székesfehérváron. Budapesten a Katona József Színházban játszik, emellett rockzenekart vezet, zongorázik, énekel, forgatókönyveket ír, filmeket néz és tervei szerint majd rendez. Tanulmányait vagy itthoni vagy külföldi filmes szakon szeretné folytatni.
 
Janó – Széplaky Géza
Az előadás egyetlen felnőtt szereplője. A rendezőpáros sokat gondolkodott azon, hogy miként lehetne úgy elmesélni a történetet, hogy nincs benne egyetlen felnőtt szereplő se. Végül, hosszas dramaturgiai bárdolás után Janó karakterét meghagyták az eredeti Molnár műtől eltérően. Széplaky Géza több mint 10 évet a kecskeméti Katona József Színházban töltött. Jelenleg szabadúszó, több budapesti társulatban vendégjátszik. Géza, aktív színészi léte mellett harcművészi fokozatokkal is rendelkezik. Hazánkban az egyetlen színész-harcművész társulás tagja. Kiváló humora, nyíltsága, és szakmai tudása építően hat a gyerekszereplőkre. A legnehezebb színházi próba pillanatokban is kiváló feszültségoldó, energiaadó. Igazi, klasszikus színházpárti alkotó, aki bátran megállja a helyét, mai modern előadásokban is!