-
A HTBK három évtizede
Csütörtökön délután közgyűlést és baráti találkozót tartott a Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szervezete. Az eseményen a tagság felidézte az elmúlt három évtized munkáját, az emlékpark kialakításának folyamatát, valamint tanácskozott a következő időszak terveiről és kihívásairól is.
2024.05.09. -
Koszorúzásokkal emlékeztek
Néma koszorúzásokkal emlékeztek a második világháború áldozataira csütörtökön a székesfehérvári katonatemetőkben. A háború európai befejezése és az Európa-nap alkalmából a Béke téren, a Szentlélek katonatemetőben és a Városház téri harang-emlékműnél tartottak csendes megemlékezéseket.
2024.05.09. -
Céges fórum a Gazdasági Karon
Az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Karának képzési kínálatát mutatták be az egyetemmel együttműködő cégek képviselőinek csütörtökön délelőtt.
2024.05.09. -
Európa Nap Fehérváron is
Néma koszorúzásokat tartottak az Európa Nap alkalmából. Székesfehérváron is több helyszínen tiszteletadás volt csütörtökön délelőtt.
2024.05.09.
Ma van a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja
A hitleri Németország 1942 januárjában tette hivatalos politikává a 11 milliós európai zsidóság megsemmisítését, „a végső megoldást” (Endlösung).
A holokausztnak (a görög eredetű szó jelentése „tűzben elégő áldozat”, héber megfelelője a soá) mintegy kétszázezer – a nemzetiszocialisták által szintén alacsonyabb rendűnek nyilvánított – cigány, valamint homoszexuális, testi és szellemi fogyatékos ember is áldozatul esett.
A budapesti Holokauszt Emlékközpont szerint az európai zsidó holokauszt áldozatainak számát a különféle becslések öt- és hatmillió közé teszik, közülük hozzávetőleg minden tizedik volt magyarországi zsidó, az ő számuk 500-600 ezer közöttire tehető.
Az Auschwitz (lengyel nevén Oswiecim) melletti megsemmisítő tábort Lengyelország lerohanása után, 1940-ben létesítette az SS, a nemzetiszocialista párt fegyveres szervezetének parancsnoksága egy régi kaszárnyában, eredetileg lengyel foglyoknak. A kezdetben munkatáborként is működő láger bejárata felett cinikus módon tábla hirdette, hogy „A munka szabaddá tesz” (Arbeit macht frei). A törzstáborban és az 1942-ben a közeli Birkenauban (Brzezinka) létrehozott koncentrációs táborban építették fel az első gázkamrákat.
Az első áldozatokat 1941 szeptemberében gyilkolták meg ciángázzal (cyklon-B), az iparszerű népirtás 1943 márciusában a holttestek elégetésére szánt négy krematórium üzembe helyezésével kezdődött meg.
Auschwitz-Birkenau az európai zsidóság megsemmisítésének központjává vált, az oda érkezők egy idő után már számot sem kaptak, 70-75 százalékukra azonnali halál várt. A háború végén, amikor már közeledtek a szovjet csapatok, a gázkamrákat felrobbantották, a foglyok zömét legyilkolták vagy gyalogmenetben nyugat felé indították. A tömeggyilkosság bizonyítékait igyekeztek megsemmisíteni, ezért az áldozatok számáról a mai napig sincsenek pontos adatok.
Az alkalomról közösségi oldalán emlékezett meg dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere. Utalt arra: tavaly önkormányzati delegáció járt az auschwitz-birkenaui egykori náci haláltáborban, hogy lerója kegyeletét az áldozatok emléke előtt, a koncentrációs táborok felszabadításának 75. évfordulóján. „Tavaly ilyenkor megrázó volt azon a helyen állni, ahová több ezer városi és megyei honfitársunkat elhurcolták, ahonnan a legtöbben nem tértek vissza.” – írta a polgármester, hozzátéve, hogy az áldozatokat sosem feledjük!