-
Teltház a Városi Diákbálon
A Városi Diákbál a Székesfehérváron tanuló középiskolások egyik legnagyobb közösségi eseménye, melyet kilencedik alkalommal rendeztek meg szombaton a Sóstói Stadionban. A több száz fős, teltházas bált Mészáros Attila alpolgármester és Bakonyi Lili Eszter, a Székesfehérvári Diáktanács elnöke nyitották meg.
2026.01.31. -
dr. Gálicz Tibor köszöntése
Fehérvár polgármestere is köszöntötte kilencvenedik születésnapja alkalmából dr. Gálicz Tibor közgazdászt, címzetes főiskolai docenst, a Lánczos-Szekfű Ösztöndíj Közalapítvány alapító kurátorát, aki jelentős szerepet játszott a Kodolányi János Főiskola gazdálkodási képzéseinek elindításában és az oktatásban. Dr. Gálicz Tibor szerető családja körében ünnepelte a születésnapját.
2026.01.31. -
Kátyúzás Fehérváron
Az elmúlt nyolc évben nem nőtt akkora mértékben a kátyúk száma Fehérváron, mint most a nagyobb fagyok után. A Városgondnokság folyamatosan két csapattal dolgozik az úthibák megszüntetésén.
2026.01.30. -
Visszatér a tél?
A napokban markáns fordulatok várhatók időjárásunkban. A meteorológusok szerint egy fokozatosan gyengülő ciklon hatására borult, csapadékos időre készülhetünk, miközben észak felől hideg levegő áramlik a Kárpát-medencébe, ami kisebb havazást is okozhat.
2026.01.30.
Kezdődik a belső felújítás - a Csók István Képtárban láthatjuk a székesegyház műtárgyait
A tervek szerint négy évig tart majd a teljes felújítás, melynek során a bazilika építéskori eredeti állapotát állítják vissza. A felújítás előtt a barokk műtárgyakból a Csók István Képtárban nyílik kiállítás.
A műtárgyak nagyrészét már átszállították a Csók István Képtárba, ahol augusztusban nyílik kiállítás a bazilika barokk kincseiből. Az épület mai formája javarészben a 18., kisebb részben a 19. században alakult ki, és a négy évre tervezett felújítás során az akkori, eredeti állapotot szeretnék visszaállítani.
A felszedett padsorok alatti burkolat még az eredeti, és a kutatók reményei szerint nem is bolygatták, így megtalálhatják alatta az egykor itt álló középkori templom falait.
Ezt a feltevést a kutatómunka során végzett talajradar vizsgálat is alátámasztja. "A padsorok alatti terület gyakorlatilag időkapszulának tekinthető" - mondta el Smohay András, a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum igazgatója - "ezekhez nem nyúlt hozzá senki gyakorlatilag azóta, amióta ide kerültek." Időkapszulából persze több is van a bazilikában, Smohay András megmutatta a céhes legények egykori karzatát, ahol a falakat, a korlátot az 1800-a évekből származó bevésések borítják, van itt szerelmes felirat, szívbe írt név és évszám 1855-ből. Ezt a részt is eredeti állapotában szeretnék megőrizni a felújítás után is, hiszen a város történetének majdnem érintetlen részlete tárulhat itt a látogató elé.
A Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum és a Szent István Király Múzeum a Csók István Képtárban mutatja be a székesegyház barokk kincseit.
Az első és legnehezebb feladat a műtárgyak átszállítása volt, a 250 éve mozdítatlanul álló tárgyaknál már az is különös gondosságot igényelt, hogy fokozatosan szoktassák hozzá őket a Csók István Képtár hőmérsékletéhez és páratartalmához – tudtuk meg Győr Attilától, a Szent István Király Múzeum tudományos osztályvezetőjétől. Az augusztus harmadikán nyíló kiállítás egyik izgalmas vetülete, hogy a bazilikában eddig alkalmazott művészeti alkotásként látott tárgyak, a Csók István Képtárban műtárgyként jelennek meg.
"A kiállítás talán legfontosabb jelentésrétege, magának a műtárgyegyüttesnek az egykori mondanivalója." - fogalmazott Győr Attila: „A barokk korban erősen jelenlévő transzcendentális világkép leköltözik a Földre, a székesegyházba, és most ennek a részletei, összefüggései, liturgikus háttere, ami Székesfehérváron a Szent István kultusszal is kiegészül, kerül bemutatásra a kiállításon. Olyan apróságokat, érdekes részleteket ismerhetnek meg a látogatók, amit csak nagy nehézségek árán – például magas állványról – lehetett volna eddig megtekinteni a székesegyházban."