Kalandok a szépséges északon - Lantos Gábor úti beszámolója csütörtökön

A magyarok többsége a napos, meleg déli vidékekre vágyik, talán azért, mert nem is tudja igazán, mennyi élményt, miféle természeti szépségeket tartogathat egy utazás az északi tájakon. Lantos Gábor, a Magyar Rádió munkatársa száz napot töltött Észak-Európa hét országában, élményeiről pedig könyvet írt. Május 17-én, csütörtökön 18 órakor a Vörösmarty Mihály Könyvtár Olvasótermében (Oskola utca 7.) tart vetített képes úti beszámolót a tapasztalatairól, a kalandjairól. 
2018.05.16. 09:10 |

Fogatlan eszkimókkal vacsorázott; a finn szaunában elszabadult vele a földi pokol; betért Norvégia legrégibb hot dog árusához; szánhúzó kutyákkal utazott – egyebek között ezeket a kalandokat említik 100 nap északon – Riport, kaland, kihívás című könyvének ajánlójában.

Öt éve, 2013. január 2-án indultam el a száznapos expedícióra. Úgy éreztem, ki kell szállnom abból a taposómalomból, amelyben sportújságíróként éltem, és amelyben egyébként manapság is élek.” – mesélte Lantos Gábor, akit arról faggattunk, miért éppen Észak-Európába vágyott. „Korábban hivatalos utakon és magánemberként is rengeteget utaztam, bejártam négy földrészt, így eljutottam az északi országokba is. Úgy éreztem, hogy ezeket az országokat a magyarok csak nagyon felületesen ismerik, rengeteg sztereotípia él velük kapcsolatban, meg az ott élő emberekről. Azt tanítják az iskolában, hogy ott az év egyik felében a nappali világosság, a másik felében meg a sötétség uralkodik. Épp most olvastam egy áltudományos írást arról, miben rejlik a finnek boldogsága és boldogtalansága – az elemzés köszönő viszonyban sincs a valósággal. Az volt a célom, hogy olyan könyvet írjak, ami megmutatja Észak-Európa valódi arcát. Finnországban, Svédországban, Norvégiában, Izlandon, Dániában, Grönlandon és a Feröer-szigeteken jártam, és szerencsére a kanapészörf jóvoltából egy csomó érdekes emberrel találkoztam, akik beengedtek az otthonukba, közelebbről megismerhettem a mindennapjaikat. Ez azt jelenti, hogy olyan tapasztalatokra tettem szert, amelyekre az átlagturistának nem nagyon van lehetősége. No és máig tartó barátságok születtek: azóta is tartom a kapcsolatot egy finn családdal meg egy dél-svédországi magyar családdal.”

Lantos Gábor szerint mind a hét országnak megvan a maga varázsa, mindegyik csodálatos természeti szépségekkel dicsekedhet. Dániában a legmagasabb domb 173 méterre van a tengerszint fölött, Norvégiában és Svédországban 2-3 ezer méteres hegyek magasodnak, aztán kihagyhatatlanok a norvég fjordok vagy az izlandi gejzírek. Ám az ismeretségek, az úton átélt kalandok révén azt is megtapasztalta, miként élnek együtt a természettel az emberek. Mert olykor egészen más szemlélettel tekintenek a dolgokra. Nálunk, ha tartósan meleg van, vagy ha egész nap esik az eső, mindenki panaszkodni kezd – az északi ember pedig úgy gondolja, nem az idő rossz, hanem az öltözéked. Talán ezért is nagyobb ott a nyugalom, sokkal kiegyensúlyozottabban élnek. Annak ellenére, hogy a nálunk ismert sztereotípia szerint arrafelé depressziósak az emberek. Lantos Gábor erre felsóhajt: „szeretnék én olyan depressziós lenni…” Hozzáteszi: persze, ott sem fenékig tejfel az élet, ott is akadnak gondok, de az biztos, hogy kevesebbet stresszelnek, mert más a szemléletük.

Minderről szó lesz majd az úti beszámolón, a könyvtár Olvasótermében, ahol képeken is láthatjuk majd a fantasztikus északi tájakat. Lantos Gábor egyébként a könyvnek köszönheti a feleségét is. Elárulta, hogy korábbi kapcsolataiban a közös nyaralások megtervezésénél már az úticél kiválasztása is zátonyra futott: tekintve, hogy ő nem vágyott a melegbe, a kavicsos, tengeri sünökkel (is) nehezített horvát tengerpartra. Ám miután megjelent a könyve, kiderült, hogy akad olyan magyar lány is, aki boldogan és kíváncsian utazik Észak-Norvégiába. Így aztán a kötet megjelenése után rátalált az igazira: Lappföldön tartották meg a templomi esküvőt.

Május 17-én, csütörtökön mindenkit szeretettel várnak 18 órától a Vörösmarty Mihály Könyvtár és a SAMPO Székesfehérvári Finnbarátok Köre szervezésében megvalósuló előadásra, az Oskola utca 7. szám alatt.

Kultúra

  1. Külföldi kórusokat köszöntöttek a XV. Nemzetközi Gyermekkórus Fesztivál nyitányán

    Idén 15. alkalommal kezdődött el a Nemzetközi Gyermekkórus Fesztivál Székesfehérváron, a házigazda Kodály Zoltán Általános Iskola és Gimnázium szervezésében. A nyitóműsorra a Szent István Művelődési Házban került sor, a külföldi vendégkórusok és a vendéglátó kórusok részvételével.

    2018.05.24.
  2. Egyedülálló CD gyűjteményt kaptak az Operaháztól a város kulturális intézményei

    Az 50+3 lemezt tartalmazó Magyar Opera200 című kiadványt hozta el ajándékba Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója Fehérvárra. A lemezeket a Vörösmarty Mihály Könyvtár és tagkönyvtáraiba és a város zenei intézményeibe juttatja el az Opera. Az Operaház művészei fellépnek majd Fehérváron is, november 23-án hallhatja a közönség Puccini Turandot című operáját a Vörösmarty Színházban. 

    2018.05.24.
  3. Gyermekkórus-fesztivál és néptánctalálkozó lesz Székesfehérváron

    Hétvégén kórusok és táncosok mutatkoznak be Fehérváron: most rendezik a XV. Alba Regia Nemzetközi Gyermekkórus Fesztivált és a „Szállj elő zöld ág” Néptánc Találkozót. Az ünnepélyes megnyitó pénteken lesz 16.15 órakor a Városház téren, majd a gyermekkarok utcai szerenádokkal kedveskednek a járókelőknek több helyszínen is. 

    2018.05.24.
  4. Bemutatták Szabó Zoltán építészettörténész könyvét a királyi bazilikáról

    A székesfehérvári királyi bazilika építéstörténetéről, az Ecclesia Beatae Mariae Virginis Albaeregalis sorozat keretében megjelent új kötetet mutatták be szerdán a Városháza Dísztermében. Szabó Zoltán építészettörténész műve több téves nézetet módosít, és új, kissé megdöbbentő megvilágításba helyezi a bazilika történetét.

    2018.05.23.

Hetedhét Játékfesztivál

Eseménynaptár

2018. Május
h
K
Sze
Cs
P
Szo
V
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Székesfehérvár Topotéka