-
105 éve született dr. Fitz Jenő
Közösségi oldalán emlékezik a 105 éve, 1921-ben született dr. Fitz Jenőre a Szent István Király Múzeum. Fitz Jenő széleskörű műveltségéhez hozzájárult ifjúkori neveltetése, továbbá egyetemi tanulmányai, melyek során hallgatott archeológiát, történelmet, művészettörténetet, latin nyelvet és irodalmat, valamint jogot.
2026.02.05. -
Szentmise a Betegek világnapján
Spányi Antal megyés püspök koncelebrált szentmisét mutat be a város papságával a Székesegyházban február 11-én 17 órakor, amelynek keretében kiszolgáltatja a betegek kenetének szentségét. A betegek mellett megemlékeznek mindazokról az orvosokról, nővérekről, betegápolókról, akik önzetlen szolgálatukkal enyhítik a szenvedők fájdalmait.
2026.02.04. -
Megújult könyvek
Krupa Veronika és Tompainé Siba Renáta könyvkötéseiből nyílt kiállítás a Vörösmarty Mihály Tolnai utcai tagkönyvtárában, ahol a látogatók a kész művek mellett a könyvkészítés folyamataiba is bepillantást nyerhetnek.
2026.02.04. -
Csoóri Sándor-est
A költő születésnapján Csoóri Sándorra emlékeztek. A Szent István Művelődési Házban zenés irodalmi esttel idézték meg életművét.
2026.02.04.
Húsvét vigíliája - Nagyszombaton véget ér a negyvennapos böjt
Nagyszombaton, a Székesegyházban 18 órakor kezdődik a nagyszombati feltámadási szertartás és szentmise, melyet Spányi Antal megyés püspök celebrál. A szentmise a hagyományos húsvéti körmenettel fejeződik be.
A nagyszombati virrasztással és az ahhoz kapcsolódó vigília szertartásával érkezik el a keresztény egyházak legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt halottaiból, hogy minden egyes embert megváltson bűneitől. A nagyszombati vigília templomi szertartásának hagyománya a IV. századra nyúlik vissza. A jól elkülönülő négy lényegi rész már akkor kialakult: a fény liturgiája, az igeliturgia, a vízszentelés és az áldozati liturgia (eucharisztia).
A fényköszöntő rítus az ókori lámpagyújtás ősi szertartásából fejlődött ki. A tűzszentelés a pogány tavaszi tüzek ellensúlyozására alakult ki a Frank Birodalomban, Róma a XII. században vette át a szokást, ekkor vált általánossá a bevonulási körmenet is. A vigília következő eleme, a húsvéti gyertyához kapcsolódó ősi szertartás a galloknál nyerte el mostani formáját. A húsvéti gyertya meggyújtása Krisztust, a "világ világosságát" idézi fel a keresztények előtt.
A nagyszombati liturgia során a mise Glória részénél ismét megszólalnak a harangok, a csengők, és megszólal az orgona is. Az olvasmányok és az evangélium ismertetése után következik a keresztkútnál végzett vízszentelés. Ha vannak felnőtt keresztelendők, ekkor kapják meg a beavató szentségeket (a keresztelés mellett a bérmálást és az elsőáldozást), ahogy az már az ősegyházban is gyakorlat volt. Ha nincsenek, a közösség akkor is megújítja a keresztségben tett fogadalmait, vagyis hitet tesz Isten mellett és ígértet tesz arra, hogy ellene mond a sátán kísértésének. A vigília ünnepét az eucharisztia zárja le, melynek során Jézusnak a kenyérről és borról az utolsó vacsorán mondott szavait elevenítik fel, és lehetőség nyílik az áldozásra. A húsvéti vigília szertartását szombat este, többnyire sötétedés után mutatják be.