-
Emlékhelyek Napja
Igazi időutazásnak lehettek részesei azok, akik szombaton részt vettek az Emlékhelyek Napja székesfehérvári programjain, amelyek kicsiknek és nagyoknak egyaránt kínáltak érdekességeket, szórakozva tanulási lehetőséget.
2026.05.09. -
Életút, küldetés, élő örökség
A 100 éve született Kallós Zoltán kétszeres Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutatóra, népzenegyűjtőre, a Nemzet Művészére emlékezik Székesfehérvár városa. A Kallós 100 programsorozat keretében pénteken a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban nyitották meg azt a tematikus tablókiállítást, amely bemutatja az emblematikus alkotó életművét.
2026.05.08. -
Kastélyból lett múzeum
Megnyílt a Fischer Emil Múzeum Velencén. A 7-es főút mellett álló Meszleny-kastély romos, elhagyatott épület volt, most azonban közel 1,4 milliárd forintból újult meg.
2026.05.08. -
Sarusi Mihály kötetbemutató
Sarusi Mihály a kiváló író volt a Csoóri Sándor Társaság vendége. Az est vendégei világjáró szerző, Alföld, a Dunántúl és a Felföld című köteteit ismerhették meg Bakonyi István moderálásával.
2026.05.08.
Húsvét vigíliája - Nagyszombaton véget ér a negyvennapos böjt
Nagyszombaton, a Székesegyházban 18 órakor kezdődik a nagyszombati feltámadási szertartás és szentmise, melyet Spányi Antal megyés püspök celebrál. A szentmise a hagyományos húsvéti körmenettel fejeződik be.
A nagyszombati virrasztással és az ahhoz kapcsolódó vigília szertartásával érkezik el a keresztény egyházak legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt halottaiból, hogy minden egyes embert megváltson bűneitől. A nagyszombati vigília templomi szertartásának hagyománya a IV. századra nyúlik vissza. A jól elkülönülő négy lényegi rész már akkor kialakult: a fény liturgiája, az igeliturgia, a vízszentelés és az áldozati liturgia (eucharisztia).
A fényköszöntő rítus az ókori lámpagyújtás ősi szertartásából fejlődött ki. A tűzszentelés a pogány tavaszi tüzek ellensúlyozására alakult ki a Frank Birodalomban, Róma a XII. században vette át a szokást, ekkor vált általánossá a bevonulási körmenet is. A vigília következő eleme, a húsvéti gyertyához kapcsolódó ősi szertartás a galloknál nyerte el mostani formáját. A húsvéti gyertya meggyújtása Krisztust, a "világ világosságát" idézi fel a keresztények előtt.
A nagyszombati liturgia során a mise Glória részénél ismét megszólalnak a harangok, a csengők, és megszólal az orgona is. Az olvasmányok és az evangélium ismertetése után következik a keresztkútnál végzett vízszentelés. Ha vannak felnőtt keresztelendők, ekkor kapják meg a beavató szentségeket (a keresztelés mellett a bérmálást és az elsőáldozást), ahogy az már az ősegyházban is gyakorlat volt. Ha nincsenek, a közösség akkor is megújítja a keresztségben tett fogadalmait, vagyis hitet tesz Isten mellett és ígértet tesz arra, hogy ellene mond a sátán kísértésének. A vigília ünnepét az eucharisztia zárja le, melynek során Jézusnak a kenyérről és borról az utolsó vacsorán mondott szavait elevenítik fel, és lehetőség nyílik az áldozásra. A húsvéti vigília szertartását szombat este, többnyire sötétedés után mutatják be.