-
Négy előadás a V54-ben
Vasárnap Matuz János: feketevörös – Shakespeare: Macbeth című tragédiája nyomán, hétfőn Molnár Ferenc: Marsall, míg december 20-án, szombaton Brian Friel: Pogánytánc című darabját élvezheti a közönség a Várkörút 54. szám alatti kultúrtérben.
2025.12.14. -
Levélben köszöntötte a zsidó hitközséget Székesfehérvár polgármestere
Hanuka alkalmából levélben köszöntötte dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere a Székesfehérvári Zsidó Hitközséget. "A ma gyúló gyertyák fényei évezredes hagyományok továbbélését hirdetik, melyek ennyi év távlatából is biztos támpontot kínálnak a változó világ bizonytalanságában" - írja levelében.
2025.12.14. -
Hóangyalok a Kodolányin
Hóangyal GondosKODO elnevezéssel szervezett jótékonysági koncertet a Kodolányi János Egyetem és a Szegényeket Támogató Alapítvány. Az előadásból befolyt összeget az Alba Bástya Család- és Gyermekjóléti Központ gondozásában élő, hátrányos helyzetű családok tehetséges gyermekei kapják meg.
2025.12.12. -
Lábnyomaink
Fejér vármegye költőinek verseit összegző új antológiát mutattak be a Vörösmarty Mihály Könyvtár Olvasótermében. A huszonhárom helyi szerző műveit felvonultató kötetet Bobory Zoltán költő, a Vörösmarty Társaság korábbi elnöke szerkesztette.
2025.12.12.
Húsvét vigíliája - Nagyszombaton véget ér a negyvennapos böjt
Nagyszombaton, a Székesegyházban 18 órakor kezdődik a nagyszombati feltámadási szertartás és szentmise, melyet Spányi Antal megyés püspök celebrál. A szentmise a hagyományos húsvéti körmenettel fejeződik be.
A nagyszombati virrasztással és az ahhoz kapcsolódó vigília szertartásával érkezik el a keresztény egyházak legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt halottaiból, hogy minden egyes embert megváltson bűneitől. A nagyszombati vigília templomi szertartásának hagyománya a IV. századra nyúlik vissza. A jól elkülönülő négy lényegi rész már akkor kialakult: a fény liturgiája, az igeliturgia, a vízszentelés és az áldozati liturgia (eucharisztia).
A fényköszöntő rítus az ókori lámpagyújtás ősi szertartásából fejlődött ki. A tűzszentelés a pogány tavaszi tüzek ellensúlyozására alakult ki a Frank Birodalomban, Róma a XII. században vette át a szokást, ekkor vált általánossá a bevonulási körmenet is. A vigília következő eleme, a húsvéti gyertyához kapcsolódó ősi szertartás a galloknál nyerte el mostani formáját. A húsvéti gyertya meggyújtása Krisztust, a "világ világosságát" idézi fel a keresztények előtt.
A nagyszombati liturgia során a mise Glória részénél ismét megszólalnak a harangok, a csengők, és megszólal az orgona is. Az olvasmányok és az evangélium ismertetése után következik a keresztkútnál végzett vízszentelés. Ha vannak felnőtt keresztelendők, ekkor kapják meg a beavató szentségeket (a keresztelés mellett a bérmálást és az elsőáldozást), ahogy az már az ősegyházban is gyakorlat volt. Ha nincsenek, a közösség akkor is megújítja a keresztségben tett fogadalmait, vagyis hitet tesz Isten mellett és ígértet tesz arra, hogy ellene mond a sátán kísértésének. A vigília ünnepét az eucharisztia zárja le, melynek során Jézusnak a kenyérről és borról az utolsó vacsorán mondott szavait elevenítik fel, és lehetőség nyílik az áldozásra. A húsvéti vigília szertartását szombat este, többnyire sötétedés után mutatják be.