-
Városi ballagás 2026.
Szombaton délelőtt 21 iskola 85 végzős osztályának 2068 fiatalja búcsúzott a várostól és az alma matertől a város közös ballagási ünnepségén. A rendezvény végén, szép hagyományként az iskolák végzős diákjainak képviselői emlékszalagot kötöttek Székesfehérvár zászlajára.
2026.05.02. -
Szent Flórián-napi ünnepség
Ünnepi állománygyűlést tartott Szent Flórián napja alkalmából a Fejér Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. A Városháza Dísztermében rendezett eseményen a tűzoltók és a tüzes mesterségek védőszentje előtt tisztelegve emlékeztek meg a jelenkor tűzoltóinak munkájáról. Az ünnepség keretében adták át a Székesfehérvár Közbiztonságáért díjat is Réger István tűzoltó zászlósnak.
2026.04.30. -
Várják a javaslatokat a Pro Theatro díjra
Idén is várják a javaslatokat a "Pro Theatro" díjra. A kitüntetésre bárki tehet ajánlást, a javaslatokat május 26-ig lehet benyújtani.
2026.05.01. -
Ismét alacsony a vízszint
Ismét aggasztóan alacsony a Velencei-tó vízszintje. A szakemberek szerint az elmúlt időszak csapadékhiánya látványosan meglátszik a tavon, amely sekélysége miatt különösen érzékenyen reagál a száraz, meleg időszakokra.
2026.05.01.
Megkezdődött a különleges bánásmódot igénylő gyermekek intézményeinek szakmai fejlesztése
A tervezett fejlesztések hatására javulni fognak a sajátos nevelési igényű gyermekek iskolázási esélyei, sikeres részvételük pedig elősegíti a munkaerőpiaci és társadalmi beilleszkedésüket.
A tankerületi központ célja, hogy a szakmai fejlesztésekkel elősegítse a különleges bánásmódot igénylő gyermekek és családjaik társadalmi elfogadottságát.
A projekt kapcsán a Székesfehérvári Tankerület igazgatója,Török Szabolcs kiemelte, hogy nemes cél a különleges bánásmódot igénylő gyermekek fejlesztése. „Nagyon jó dolog, ha nyerünk olyan pályázatokat, amiből épületeket tudunk megújítani, vagy eszközöket vásárolni, ugyanakkor az infrastruktúra megújítása mellett legalább annyira fontos számunkra a módszertani megújulás is. A 398 millió forintos pályázati összeg jelentős forrást biztosít arra, hogy a gyógypedagógusok, gyógypedagógiai intézmények kollégáinak módszertani megújulását segítsük elő.” – mondta el Török Szabolcs, aki szólt arról is, hogy a társadalmat még mindig érzékenyíteni kell arra, hogy élnek közöttünk olyan különleges bánásmódot igénylő gyermekek, akiknek a fejlesztését csak azok a szakemberek tudják elvégezni, akikből kevés van, de továbbképzésükkel teljesebb lehet oktató, nevelő tevékenységük.
A projekt kapcsán „Szakmai innováció és fejlesztés a különleges bánásmódot igénylő gyermekekért” címmel rendeztek konferenciát a Városháza Dísztermében, ahol Brájer Éva alpolgármester köszöntötte a résztvevőket.
Székesfehérvár alpolgármestere arról a programról beszélt, amit 2017-ben kezdtek el, a város gyermekeiért érzett felelősségből: hogyan tud a város – nemcsak a saját fenntartású – intézményeinek a munkájába intenzíven bekapcsolódni. Négy fél státuszt hoztak létre a Székesfehérvári Család- és Gyermekjóléti Központban egy interjú, kutatómunka elvégzése céljából, ami a pedagógusok, iskolák problémáit mérte fel. A tanulságos eredményeket, az új feladatokat jelentő súlypontok eltolódását mérlegelve tíz újabb státusszal erősítették meg az intézményt, hogy a felméréseket követően a cselekvési fázis következhessen. „Szeretnénk felajánlani a partnerséget a tankerület számára is: miután minden iskolában ott lesznek a szociális munkásaink, és miután ott vannak az intézményeinkben a gyermekorvosok, sok helyen például a rendőrség szakemberei – olyan team-eket szeretnénk kialakítani, amelyek segítik például az autizmussal vagy más problémákkal élő gyermekek integrált nevelését.” Az alpolgármester a szociális problémák megváltozására, a fogalom jelentéskörének bővülésére hívta fel a figyelmet, és azt mondta, a közösségi problémákkal foglalkozó szakmai csoportokban a pszichológusoknak, illetve a fiatal felnőtteknek, diákoknak is fontos helye lenne: „(…) hogy a következő felnövő generáció empatikusabb, elfogadóbb legyen.” – fogalmazott.
A projekt szakmai vezetője, dr. Mile Anikó elmondta, hogy három fontos részcél megvalósítását tűzték ki. Az első a sajátos nevelési igényű populáció legelesettebb része, a súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermekek felzárkóztatása, akiknek a köznevelési rendszerben való megjelenése még nagyon fiatal. A második rész az utazó gyógypedagógusi hálózatok megerősítését célozza, akiknek támogató szerepére nagy szükség van. A harmadik a pedagógiai szakszolgálati intézményeket érinti, akiknek intenzív szakmai fejlesztése 2013-ban indult el, ennek továbbvitelét célozza a projekt.