-
Nyílt nap az alapszakokról
Az Óbudai Egyetem Alba Regia Karának képzéseit ismerhették meg az érdeklődők a kar pénteki nyílt napján. Elhangzott, az egyetem és így a fehérvári kar immár második éve a legfelső szegmensben szerepel a nemzetközi egyetemi rangsorban.
2025.12.12. -
Fehérvári Huszárok Napja
A Fehérvári Huszárok Egyesülete a hagyományokhoz hűen Pátzay Pál lovasszobránál emlékezett meg december 11-én az egykori 10-es huszárezred hőseiről. Az 1914. decemberében Limanowa mellett lezajlott csata során a magyar lovasság hősiesen megküzdött az orosz csapatokkal, és megállította azok előre nyomulását.
2025.12.11. -
Nyílt nap az alapszakokról
Nyílt napot tartott az Óbudai Egyetem Alba Regia Kara Székesfehérváron. A programon a város és a kar vezetői köszöntötték a középiskolás érdeklődőket, a résztvevők pedig átfogó tájékoztatást kaptak az egyetem képzési kínálatáról.
2025.12.12. -
A limanowai csata hőseire emlékeztek
A limanovai csata 111. évfordulója alkalmából tartottak a Szent István Művelődési Házban. A programot a hagyományos megemlékezés követte a Városház téren a 10-es huszárok emlékművénél.
2025.12.11.
Megkezdődött a különleges bánásmódot igénylő gyermekek intézményeinek szakmai fejlesztése
A tervezett fejlesztések hatására javulni fognak a sajátos nevelési igényű gyermekek iskolázási esélyei, sikeres részvételük pedig elősegíti a munkaerőpiaci és társadalmi beilleszkedésüket.
A tankerületi központ célja, hogy a szakmai fejlesztésekkel elősegítse a különleges bánásmódot igénylő gyermekek és családjaik társadalmi elfogadottságát.
A projekt kapcsán a Székesfehérvári Tankerület igazgatója,Török Szabolcs kiemelte, hogy nemes cél a különleges bánásmódot igénylő gyermekek fejlesztése. „Nagyon jó dolog, ha nyerünk olyan pályázatokat, amiből épületeket tudunk megújítani, vagy eszközöket vásárolni, ugyanakkor az infrastruktúra megújítása mellett legalább annyira fontos számunkra a módszertani megújulás is. A 398 millió forintos pályázati összeg jelentős forrást biztosít arra, hogy a gyógypedagógusok, gyógypedagógiai intézmények kollégáinak módszertani megújulását segítsük elő.” – mondta el Török Szabolcs, aki szólt arról is, hogy a társadalmat még mindig érzékenyíteni kell arra, hogy élnek közöttünk olyan különleges bánásmódot igénylő gyermekek, akiknek a fejlesztését csak azok a szakemberek tudják elvégezni, akikből kevés van, de továbbképzésükkel teljesebb lehet oktató, nevelő tevékenységük.
A projekt kapcsán „Szakmai innováció és fejlesztés a különleges bánásmódot igénylő gyermekekért” címmel rendeztek konferenciát a Városháza Dísztermében, ahol Brájer Éva alpolgármester köszöntötte a résztvevőket.
Székesfehérvár alpolgármestere arról a programról beszélt, amit 2017-ben kezdtek el, a város gyermekeiért érzett felelősségből: hogyan tud a város – nemcsak a saját fenntartású – intézményeinek a munkájába intenzíven bekapcsolódni. Négy fél státuszt hoztak létre a Székesfehérvári Család- és Gyermekjóléti Központban egy interjú, kutatómunka elvégzése céljából, ami a pedagógusok, iskolák problémáit mérte fel. A tanulságos eredményeket, az új feladatokat jelentő súlypontok eltolódását mérlegelve tíz újabb státusszal erősítették meg az intézményt, hogy a felméréseket követően a cselekvési fázis következhessen. „Szeretnénk felajánlani a partnerséget a tankerület számára is: miután minden iskolában ott lesznek a szociális munkásaink, és miután ott vannak az intézményeinkben a gyermekorvosok, sok helyen például a rendőrség szakemberei – olyan team-eket szeretnénk kialakítani, amelyek segítik például az autizmussal vagy más problémákkal élő gyermekek integrált nevelését.” Az alpolgármester a szociális problémák megváltozására, a fogalom jelentéskörének bővülésére hívta fel a figyelmet, és azt mondta, a közösségi problémákkal foglalkozó szakmai csoportokban a pszichológusoknak, illetve a fiatal felnőtteknek, diákoknak is fontos helye lenne: „(…) hogy a következő felnövő generáció empatikusabb, elfogadóbb legyen.” – fogalmazott.
A projekt szakmai vezetője, dr. Mile Anikó elmondta, hogy három fontos részcél megvalósítását tűzték ki. Az első a sajátos nevelési igényű populáció legelesettebb része, a súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermekek felzárkóztatása, akiknek a köznevelési rendszerben való megjelenése még nagyon fiatal. A második rész az utazó gyógypedagógusi hálózatok megerősítését célozza, akiknek támogató szerepére nagy szükség van. A harmadik a pedagógiai szakszolgálati intézményeket érinti, akiknek intenzív szakmai fejlesztése 2013-ban indult el, ennek továbbvitelét célozza a projekt.