Faliképet avattak a Maroshegyi Gondozási Központban

Ünnepélyes keretek között avatták fel azt a nagyméertű faliképet, amely ezentúl az Egyesített Szociális Intézmény Maroshegyi Gondozási Központját díszíti majd. Somorác Pál készítette az alkotást, hogy ezzel is szebbé tegye az ott élő idős emberek mindennapjait. A képet az otthonnak ajándékként elkészítő festőművész mellett Brájer Éva, Maroshegy önkormányzati képviselője is részt vett a rendezvényen.
2013.10.08. 14:58 |
Ünnepélyes keretek között avatták fel azt a nagyméertű faliképet, amely ezentúl az Egyesített Szociális Intézmény Maroshegyi Gondozási Központját díszíti majd. Somorác Pál készítette az alkotást, hogy ezzel is szebbé tegye az ott élő idős emberek mindennapjait. A képet az otthonnak ajándékként elkészítő festőművész mellett Brájer Éva, Maroshegy önkormányzati képviselője is részt vett a rendezvényen.
Somorác Pál festőművész alkotása díszíti mostantól a IV. Számú Gondozási Központ falát. Az otthonban 14 élnek, és mintegy 25-en járnak be délutánonként különböző foglalkozásokra, ezért gondozóik igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy minél otthonosabb körülményeket teremtsenek számukra.
Ezt szolgálja az a falifestmény is, amelyet Somorác Pál festőművész készített. Az ember eredendően a jó és a szép elkötelezettje. „A művészet lényege az ősember óta nem változott, a művészet segítségével az ember szorongásait, félelmeit szeretné legyőzni és visszaállítani a harmóniát.” - mondta avató beszédében Mészáros Józsefné igazgató.
Az ünnepélyes avatáson részt vett Brájer Éva, Maroshegy önkormányzati képviselője is, aki elmondta: „Ez az intézmény barátságos, melegségét az itt lévő közösség adja. Ez egy átmeneti otthon, néhányan itt élnek, de vannak, akik csak bejárnak ide Maroshegyről. Az idősek nem mindig azért jönnek, hogy valamilyen szakellátást igénybe vegyenek, hanem azért is, mert szívesen beszélgetnek egymással. Tudjuk, hogy az aktív korosztály leterhelt, gyereket nevel, pénzt keres, sokszor azért is, hogy az idős szülőt segíteni tudja. Munkám során tapasztalom, hogy ma már egy könyvtár sem az a hagyományos értelemben vett hely, ahová csak olvasni járnak az emberek. Sok esetben az idősek, miután átnézték a napi lapokat, egymással, vagy éppen a könyvtári dolgozókkal beszélgetnek.”
Somorác Pál 1966.május 14-én született Székesfehérváron. Munkáiban jelentős szerepet kap a táj, a humánum és a természethű ábrázolás. Tájélményei közül elsősorban az erdő, a víz a jellemző témái. Képeiről érződik a szépség iránti igény. Egyedi technikája, elbűvölő, igéző színegyüttesei majd minden festményén elárulják a lelki-szellemi rokonságot. Képeinek dinamikus foltjai a látványt anyagszerű valóságukban tükrözik. Világos színfoltjainak dekoratív összhangja békében, derűs fényben mintázza a hazai vidéket, mely egy európai kultúrában felnőtt festőt megragadottabbá, sokoldalúvá tehet festményein, akvarelljein keresztül. Tagja a Budapesti Művészetbarátok egyesületének, A Független Magyar Szalon Képzőművészeti Egyesületnek.