-
„Kezeink munkáját tedd maradandóvá!”
A Székesfehérvári Református Gyülekezet alapításának 200. évfordulója kapcsán kiállításmegnyitóval folytatódik az ünnepi programsorozat a Budai úti gyülekezeti házban. Április 28-án, vasárnap 17 órakor nyílik tárlat Szabóné Demény Monika népi bútorfestő, Szűcsné Novák Mária tűzzománcművész, Vári Kovács Ágnes textiltervező és grafikus alkotásaiból.
2024.04.26. -
Szombaton Floralia!
Idén is Septimius Severus császár felvonulásával és bemutatásával indul majd a Floralia, a Szent István Király Múzeum hagyományos tavaszköszöntő ünnepe Gorsiumban. Közép-Európa legnagyobb szabadtéri régészeti parkjában ezúttal a császár 202-ben tett látogatása elevenedik meg. Április 27-én, szombaton és április 28-án, vasárnap 10 órától 18 óráig nagyszabású programokkal várják az érdeklődőket!
2024.04.26. -
In memoriam Eötvös Péter
In memoriam Eötvös Péter-Francia impressziók címmel a közelmúltban elhunyt világhírű zeneszerzőre emlékeztek az Alba Regia Szimfonikus Zenekar koncertjén. A hangverseny karmestere a világhírű francia dirigens, Rémi Durupt volt.
2024.04.26. -
Az ókori kínaiak Gorsiumba érkeztek
Az ókori Kínába csöppenhetünk a Gorsium Régészeti Parkban. Ötven agyagkatona és két agyagló érkezett Tácra, megnyílt "Az első kínai császár halhatatlan őrei" című nemzetközi tárlat.
2024.04.25.
Rendhagyó előadás Szent László és III. Béla királyokról a Nemzeti Emlékhelyen
„Oderisiusnak, Szent Benedek legvallásosabb apátjának és a reá bízott teljes gyülekezetnek, László, Isten kegyelméből a magyarok és Moesia királya, szolgálatát és szeretetét küldi a mi Urunkban, Jézus Krisztusban. Bűnös vagyok, minthogy földi hatalom ügyét nem lehet súlyos vétkek nélkül előmozdítani…”
(Szent László király Oderisius, Monte Cassino-i apáthoz írt leveléből)
„Ezt a férfiút a természet sokféle adománnyal halmozta el. Termete magas, arca nemes, és ha más egyébbel nem is rendelkeznék, pusztán uralkodói tekintetének előkelősége alapján a legméltóbbnak lehetne tartani a királyságra. Krisztus seregét vendégszeretően fogadta.”
(Richárd, londoni kanonok, III. Béla királyról, 1189-ben)
(Pauer János, 1849-ben)