-
Királykúti esték Kozáry Ferenccel
A Vörösmarty Színház népszerű színművészét, Kozáry Ferencet ismerheti meg közelebbről a közönség a Királykúti esték következő alkalmán. A minden szerepében emlékezetes alakítást nyújtó, sokoldalú művésszel Bakonyi István irodalomtörténész beszélget május 2-án, csütörtökön 18 órától a Királykút Emlékházban. A belépés ingyenes.
2024.04.30. -
Táncünnep Fehérváron
A tánc világnapja alkalmából már harmadik alkalommal rendezték meg a Fehérvári Tánc Ünnepet. A város legaktívabb tánciskoláit felvonultató eseményen az egyesületek közösen táncoltak át a Magyar Király előtti térre, ahol örömtánc keretében mutatkoztak be a csoportok.
2024.04.29. -
Kórusfesztivál Fehérváron
Közös énekléssel, a kórusok köszöntésével és koncerttel indult az Alba Regia Gyermek- és Ifjúsági Kórusfesztivál. A háromnapos eseményre hat vendégkórus érkezett az ország különböző pontjairól a házigazda, a Székesfehérvári Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és AMI meghívására.
2024.04.30. -
Floralia Gorsiumban
Két nap az ókorban - pompába öltözött Gorsium! Ezreket várt a Florália Tác mellé. Gladiátorviadal, hétpróba, kézműves foglalkozások - az ókori Rómába utazhattunk.
2024.04.29.
Arthur Honegger Karácsonyi Kantátája a Szent István Bazilikában
Arthur Honegger Karácsonyi Kantátája csendül fel idén is a Karácsonyi Koncerten december 17-én a Szent István Bazilikában. "Döbbenetes sikere volt tavaly a műnek, mely hihetetlenül modern, de mégis olyan tonális zene, melyet mindenki füle befogadhat és ami különleges hangzást kínál. Advent idején kivirágzik ezzel a darabbal a fény, az optimizmus és a derű." - mondta Drahos Béla az Alba Regia Szimfonikus Zenekar karnagya.
2014.11.13. 18:55 |
Arthur Honegger Karácsonyi Kantátája csendül fel idén is a Karácsonyi Koncerten december 17-én a Szent István Bazilikában. A Karácsonyi kantáta Arthur Honegger legutolsó műve. Megírására a híres svájci karmester és mecénás, Paul Sacher adott megbízást az akkor már nagybeteg zeneszerzőnek, a Bázeli Kamarakórus fennállásának 25. évfordulójára. Honegger elkésve, csak 1953 januárjára készült el a kompozícióval, amelyet azután az év decemberében mutattak be.
Szikora János színházigazgató, Brájer Éva alpolgármester, Horányi Ottília a Primavera kórus vezetője, Drahos Béla az Alba Regia Szimfonikus Zenekar karnagya és Kneifel Imre az Alba Regia Vegyeskar karigazgatója és a Kodály Zoltán Iskola Gyermekkarának felkészítője közösen tartott sajtótájékoztatót a koncertről.
Drahos Béla elmondta, hogy „a közönség igényelte, hogy még egyszer játsszuk el Arthur Honegger Karácsonyi Kantátáját. Döbbenetes sikere volt tavaly a műnek, mely hihetetlenül modern, de mégis olyan tonális zene, melyet mindenki füle befogadhat és ami különleges hangzást kínál. Advent idején kivirágzik ezzel a darabbal a fény, az optimizmus, a derű.”
Brájer Éva alpolgármester arról beszélt, hogy nem szokták sajtótájékoztatón népszerűsíteni a karácsonyi koncertet, mert ettől függetlenül is teltházas évről-évre a rendezvény, azonban idén, akárcsak tavaly, a rendkívüli sikerrel előadott Karácsonyi Kantáta szerepel ismét műsoron. „Féltem attól, hogy nem veszi-e ki furcsán magát az, hogy a tavalyi programot játsszák idén is, azonban a Karácsonyi Kantáta nagyon szép mű és nagyon valószínű, hogy a nézők örömmel veszik a darabot.”
Horányi Ottília a Primavera Vegyeskar karigazgatója szerint a kórus nagyon megszerette ezt a nehéz művet, ami nem csak a karácsonyról, hanem a háború szörnyűségeiről is szól. „Az I. világháború kitörésének 100. évfordulójára is emlékezünk ezzel. A darabból a béke szeretete szól a karácsonyi dalok által.” Mint mondta idén éppen harmincadik éve hangzanak el a karácsonyi koncertek a Bazilikában, melyek korábban a Szent István teremben voltak.
Kneifel Imre az Alba Regia Vegyeskar karigazgatója és a Kodály Zoltán Iskola Gyermekkarának felkészítője kiemelte, hogy a mű a szeretetről szól modern hangzásban, de befogadható módon. Ez egy olyan szinte kortárs mű, ami gyönyörű perceket ad annak, aki hallgatja.
A Karácsonyi kantáta Arthur Honegger legutolsó műve. Megírására a híres svájci karmester és mecénás, Paul Sacher adott megbízást az akkor már nagybeteg zeneszerzőnek, a Bázeli Kamarakórus fennállásának 25. évfordulójára. Honegger elkésve, csak 1953 januárjára készült el a kompozícióval, amelyet azután az év decemberében mutattak be. A baritonszólóra, gyermekkarra, vegyeskarra, zenekarra és orgonára komponált mű három részre tagolódik. A kezdő- és a zárószakasz latin nyelvű zsoltárszövegre íródott, a középső részben pedig különböző népek régebbi és újabb karácsonyi dalai szólalnak meg. Az ezt követő terjedelmes zenekari utójáték a mű valódi csúcspontja: itt egyesülnek a második részben hallott karácsonyi melódiák a gregorián zsoltárdallammal.