-
Fehérvár visszafoglalása
Székesfehérvár török alóli visszavételének 336. évfordulójára emlékeztek pénteken. A Nemzeti Emlékhely Várkörút felőli oldalán található emléktáblánál néma koszorúzást tartottak.
2024.05.17. -
Rajzpályázat a Kríziskezelőben
Több mint 200 alkotás érkezett a legkisebbektől a Kríziskezelő Központ Hogyan segíthetek egy hajléktalan embernek? című rajzpályázatára. A legszebb, legötletesebb alkotásokat csütörtökön délután díjazták, de valamennyi gyermek rajza látható lesz a központ Sörházi téri épületében.
2024.05.17. -
Vármegyenap Móron
Mór adott otthont a Fejér Vármegyei Önkormányzat legnagyobb ünnepének idén. A Vármegyenapon ünnepi közgyűlést tartottak, ahol átadták az önkormányzat kitüntetéseit.
2024.05.17. -
A Vöröskereszt világnapját ünnepelték
Május 8-a a Vöröskereszt Világnapja, május 16-án pedig a Magyar Vöröskereszt megalakulását ünnepeljük. A Világnaphoz kapcsolódóan ünnepséget rendezett a Fejér Vármegyei Szervezet.
2024.05.17.
A szeretet az emlékezés mosolyát csalhatja arcunkra
Mindenszentek napja azon szentek ünnepe, akikről a naptár név szerint nem emlékezik meg. A 9. század óta kötelező ünnep, az üdvözült lelkek emléknapja, az egyháztan szerint a megdicsőült Egyház ünnepe. A katolikus egyház tanítása szerint ezen a napon az élő és az elhalt hívek titokzatos közösséget alkotnak. Ilyenkor halottainkra emlékezünk, hozzátartozóink sírjánál gyertyát gyújtunk, mely az örök világosságot jelképezi.
Az ökumenikus ünnepség a lélekharang megkondulásával kezdődött, majd a Vox Mirabilis Kamarakórus énekelt.
A Béla úti temető virágba borult ravatalozójánál Kovács Dániel baptista lelkész, Bencze András evangélikus lelkész, Oláh Pál Olivér református lelkész és Tornyai Gábor római katolikus plébános mondott imát az elhunytakért.
A megemlékezésen Székesfehérvár polgármestere Cser-Palkovics András is megosztotta gondolatait az egybegyűltekkel és köszönetet mondott a Városgondnokság dolgozóinak a munkájáért, hogy a temetőkertekben méltón biztosítják a lehetőséget a megemlékezésre, az elcsendesedésre és az imára. „Köszönöm, hogy együtt emlékezhetünk azokra az emberekre, akik a város polgárai voltak és szolgálták a város egészét.” Arról is beszélt, hogy amikor felelevenítjük a közös emlékeket, történeteket akkor sokunkban van kettős érzés. Amikor elmegyünk a szeretteinkhez, barátainkhoz, megállunk néhány pillanatra és mécsest gyújtunk, az emlékezés mosolyát is megtapasztalhatjuk. „Kívánom, hogy sok történetet meséljünk egymásnak a szeretteinkről, mert ezekben a történetekben itt vannak velünk a mindennapokban. Üzenik azonban, hogy miközben rájuk emlékezünk, ne felejtsük el a környezetünkben élőket, akiknek milyen jól tud esni néhány jó szó. A szeretet, mint örök parancs itt van velünk és nekünk élőknek megadatik, hogy ezt a szeretetet átadjuk egymásnak, gondoskodjunk egymásról. Biztos vagyok abban, hogy elődeink is, akik hitünk szerint most fentről látnak bennünket mosolyogva mesélnek egymásnak történeteket.”