-
Országos tűzgyújtási tilalom - fokozottan tűzveszélyes időszak van
Az egész országot sújtó kánikula miatt hazánk teljes területén tűzgyújtási tilalom lépett életbe – tájékoztatott a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága. Tilos tüzet gyújtani a magyarországi erdőkben, a vasút és közút menti fásításokban, de még a kijelölt tűzrakóhelyeken is. Parlagot és gazt sem lehet égetni.
2026.06.29. -
Nemzeti összetartozás napja
Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.
2026.06.04. -
Újabb forgalomkorlátozás M7-esen
A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) tájékoztatása szerint ezen a hétvégén (május 16. és 17.) befejeződik az M7 feletti régi, velencei híd bontása, azonban a korábban jelzett munkálatok ütemezése és az azokkal járó korlátozások megváltoztak.
2026.05.15. -
Megalakult az új Országgyűlés - letette a miniszterelnöki esküt Magyar Péter
Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.
2026.05.09.
A FÖLD NAPJA - elárasztjuk magunkat a műanyag szeméttel
KÉP: www.elobolygonk.hu
Világszerte több mint 125 országban ma ünneplik a Föld Napját. Ebben az évben a műanyaghulladékok ellen emelnek szót a környezetvédők és az átlagpolgárok, és nem véletlenül: az ökoszisztéma, és mi magunk is belefulladunk a plasztikszemétbe.
A Föld Napja hagyományosan egy-egy témakör köré szerveződik, ebben az évben a műanyaghulladékok okozta problémákra hívják fel a figyelmet. Az Európai Unió országaiban eladott élelmiszerek 37 százaléka kerül forgalomba műanyagban – az a legnagyobb arányban használt csomagoló. Azok legnagyobb részét csak egyszer használják, azután elégetik – vagy a műanyagok a vizeket szennyezik.
A PET-palackokból eredő plasztikszemét felhalmozódása a tengerekben éppolyan súlyos környezeti válsággá válik, mint a klímaváltozás. 2050-re az óceánok súly szerint több műanyagot fognak tartalmazni, mint halat. A halak megeszik a plasztikot, mi pedig a halakat. Másodpercenként 20 000 italospalackot vásárolnak a világon. Ezt a hatalmas forgalmat főleg a nyugati világ táplálja: sajnos sokan nem a csapvizet isszák, hanem ásványvizet vásárol a boltban a műanyaggal együtt és azt kidobják. A palackgyártás növekedéséért elsősorban Kína piaca felelős, ahol többszázmillió főről beszélhetünk, akik újdonsült ásványvízfogyasztókká válnak.
Egy évtizede még 300 milliárd PET-italospalack fogyott éves szinten, 2016-ban viszont már 480 milliárd. Ha ezt a mennyiséget összepakolnánk egy nagy halomba, félig eljutnánk rajta a Napig.
2021-re az éves italos palackvásárlás eléri a 583,3 milliárd darabot, állítja az Euromonitor International új, csomagolóipari trendekről szóló jelentése.
A 2016-ban vásárolt PET-palackoknak csak a felét gyűjtötték be újrafelhasználásra és ezeknek is csak a 7 %-át dolgozták fel és hasznosították újra.
2015-ben a kínai vásárlók 68,4 milliárd PET-palackos ásványvizet vásároltak, 2016-ban viszont már 73,8 milliárdot. Ez 5,4 milliárd palacknyi növekedést jelent mindössze egy év alatt.