A Corpus Hungaricum emlékművel szemben avatták fel a Katyñ emlékkeresztet

 Számos jelentős programmal adózott a Magyar – Lengyel Barátság Napjának idén Fejér megye és Székesfehérvár városa. Legkiemelkedőbb eseményként szombaton délelőtt felavatták a II. Világháború idején történt katyñi vérengzés lengyel áldozatainak tiszteletére állított emlékkeresztet a Jávor Ottó téren. Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Roman Kowalski, a Lengyel Köztársaság magyarországi nagykövete és részt vettek Opole vajdaság és város delegációi is, illetve a katyñi családok küldöttei. VIDEÓ a cikkben!
2012.03.24. 12:26 |
 Számos jelentős programmal adózott a Magyar – Lengyel Barátság Napjának idén Fejér megye és Székesfehérvár városa. Legkiemelkedőbb eseményként szombaton délelőtt felavatták a II. Világháború idején történt katyñi vérengzés lengyel áldozatainak tiszteletére állított emlékkeresztet a Jávor Ottó téren. Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Roman Kowalski, a Lengyel Köztársaság magyarországi nagykövete és részt vettek Opole vajdaság és város delegációi is, illetve a katyñi családok küldöttei.
KÉPGALÉRIA az emlékkereszt felavatásáról

 Testvérvárosi és testvérmegyei szinten is megünnepelték idén március 23-át, a Magyar-Lengyel Barátság Napját, melyre összesen 28 fős küldöttség érkezett Opole vajdaságból és Opole városból. Péntek reggel a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál fogadták a vendégeket, akik a magyar gazdaságról hallhattak beszámolót. Ezt követően az Alba Plazában megnyitották az „EU staféta képekben” című fotókiállítást, illetve az Opole vajdaság és Fejér megye kapcsolatát képekben bemutató tárlatot, majd Székesfehérvár polgármestere a Városházán, irodájában fogadta a delegáció tagjait. Déltől Magyar-Lengyel Barátság-napi futballkupát rendeztek Felcsúton, este pedig a Sóstói Stadionban tartott futballfórumon beszélgettek a résztvevők a magyar-lengyel foci múltjáról, jelenéről, jövőjéről és a nyári Európa-bajnokságról.

 A Lengyel Köztársaság magyarországi nagykövete szombaton délelőtt érkezett Székesfehérvárra. Roman Kowalski a Városházán folytatott baráti hangulatú beszélgetést a város polgármesterével, közösen megtekintették a megyeszékhely nevezetességeit, majd együtt érkeztek a Jávor Ottó térre, ahol ünnepélyes keretek között felavatták a Katyñ emlékkeresztet. Horváth János szobrászművész alkotása annak a csaknem 22.000 lengyel rendőrnek, tisztnek és értelmiségi civilnek állít emléket, akiket 1940 tavaszán, a Katyñ környéki erdőkben végeztek ki és rejtettek jeltelen tömegsírokba gyalázatos módon az orosz csapatok. Az évekig titokban tartott tömeggyilkosságok soha be nem gyógyuló sebet hagytak a lengyel nemzet szívében. A Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség által kezdeményezett és Székesfehérvár Önkormányzata által támogatott emlékkereszt-avatás azt példázza, hogy a magyar nép – tekintettel a közös történelmi vonásokra – osztozik a lengyelek fájdalmában.

 Az avatóünnepségen megszólalt az evangélikus templom harangja, a Helyőrségi Zenekar közreműködésével felcsendült a lengyel és a magyar Himnusz, majd beszédet mondott a lengyel nagykövet. Roman Kowalski sorsfordító tragédiának, példátlan bűnténynek nevezte a katyñi mészárlást. Kiemelte : „A magyarok mindig is különös érzékenységgel és megértéssel viseltettek a világtörténelem eme botránya iránt. Ezt bizonyítják azok az emlékművek is, amelyeket az utóbbi időben Katyñ mementóiként Magyarországon emeltek. Számomra a most felavatott székesfehérvári emlékkereszt, a többihez hasonlóan, az igazság győzelmének szimbóluma. A Katyñról szóló igazságé, nemzeti tragédiánk igazságáé. Azt gondolom, hogy ez magyar barátainknak éppolyan fontos, hiszen a történelem őket sem kímélte, a tragikus sors őket sem kerülte el, ezért a katyñi tragédiában sok, érzelmileg hozzájuk közel álló motívumot és történelmi hasonlóságot találnak.” A beszéd elhangzása után a nagykövet átadta a Harc és Mártíromság Emlékét Õrző Tanács kitüntetését Bobory Zoltánnak, a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség elnökének.
 „A 794/B nem csak egy jegyzék száma. Ezzel a számmal látták el azt a Sztálinnak szánt iratot, amely 4 700 hadifogoly és 11 000 rab agyonlövéséről rendelkezett 1940 tavaszán. Mindez anélkül, hogy az elítélteket felszólítanák, bemutatnák nekik a vádakat, vagy bármilyen határozat születne a nyomozás lezárásáról és a vádirat kiadásáról.” – ezekkel a gondolatokkal kezdte ünnepi beszédét Székesfehérvár polgármestere. Dr. Cser-Palkovics András külön köszöntötte a katyñi áldozatok jelen lévő leszármazottait, majd kiemelte: a két nép barátsága azt jelenti, hogy osztozunk a jóban és a rosszban egyaránt, barátok vagyunk a kultúrában, az oktatásban, a sportban, de támaszai is vagyunk egymásnak, ha úgy hozza a sor. A polgármester hangsúlyozta: „Azt, hogy lengyel barátaink fájdalmában osztozunk, az is bizonyítja, hogy a katyni mészárlás áldozatainak tiszteletére állított emlékkereszt a Corpus Hungaricum emlékműve mellett kapott helyet, mely az aradi vértanúknak és a magyar nép veszteségeinek állít emléket.”
 
 A lengyel nagykövet és Székesfehérvár polgármestere együtt leplezték le a keresztet, melyet megáldotta Karol Kozlowski, a magyarországi Lengyel Személyi Plébánia plébánosa és Tóth Tamás székesfehérvári esperes, plébános. Az esemény végén a lengyel nagykövet, Székesfehérvár, Fejér Megye, a Székesfehérvári Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat és az Összhaderőnemi Parancsnokság képviselői, az opolei küldöttség, a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség, valamint a Harc és Mártíromság Emlékét Õrző Tanács küldöttei megkoszorúzták az alkotást. Az eseményen közreműködtek a Tóvárosi Általános Iskola és a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola diákjai, illetve a Ciszterci Szent István Gimnázium cserkészei.