Az Ars Regia egy olyan egyedi, összművészeti programkínálat, amely Székesfehérvár kulturális intézményeinek közreműködéséből született. A programban résztvevő intézmények olyan különleges előadásokat kínálnak a közönségnek, amelyek a helyi kulturális értékeket mutatják meg.
A bérletben található előadások:
Tizenkét dühös ember - Vörösmarty Színház
Egy gyilkosság, tizenkét esküdt, tények és gyanúk: a kérdés, amiről dönteni kell, hogy egy fiatal fiú megölte-e az apját. Egyik esküdt úgy véli, a bizonyítékok nem egyértelműek. Elkezdődik az idegek játéka, és máris többről van szó, mint egy gyilkossági ügyről. A mára már klasszikussá vált darab lefegyverzően beszél félelmekről, előítéletekről, gyengeségekről.
Játékidő: 1 óra 45 perc szünet nélkül
Alkotók:
Esküdtek: Andrássy Máté, Ballér Bianka, Egyed Attila,
Juhász Illés, Kerkay Rita, Kricsár Kamill, Kuna Károly,
Sághy Tamás, Varga Lili, Váradi Eszter Sára,
Végh-Szirmai Irén, Závodszky Noémi
Bíró (felvételről): dr. Cser-Palkovics András
Zenészek: Kovács Zsolt, Cserta Gábor,
Réti Anikó, Kricsár Kamill
Díszlet- és jelmeztervező: Vereckei Rita
Dramaturg: Sediánszky Nóra
Zeneszerző: Kricsár Kamill
Rendezőasszisztens: Németh Mariann
Rendező: Cserhalmi György
Szöktetés a szerájból - Alba Regia Szimfonikus Zenekar
Wolfgang Amadeus Mozart 1782-ben bemutatott Szöktetés a szerájból című daljátéka elevenedik meg a székesfehérvári Vörösmarty Színház nagyszínpadán. A koncertszerű előadás igazi zenei és színházi csemegének ígérkezik neves operaénekesek és a Vox Mirabilis Kamara-kórus (karnagy: Zemlényi Katica), valamint az Alba Regia Szimfonikus Zenekar előadásában, a Junior Prima-díjas Dobszay Péter vezényletével.
Az izgalmas fordulatokban gazdag történet a szerelem és hűség erejét példázza: Belmonte és szolgája, Pedrillo próbálják meg kiszabadítani szerelmeseiket, Constanzét és Blondét Szelim basa szerájából, amelyet a kérlelhetetlen Ozmin őriz. A kalandok során persze nem várt meglepetések sora vár hőseinkre, mindehhez pedig Mozart csodálatos, a mesés Kelet zenei világát felidéző muzsikája társul.
A Vörösmarty Színház nagyszínpada kiváló keretet biztosít a játékhoz: a Szöktetés a szerájból a székesfehérvári művészeti együttesek koprodukciójában megvalósuló előadása minden bizonnyal emlékezetes és feledhetetlen élményt nyújt majd minden opera- és zenebarát számára!
Játékidő: 2 óra 15 perc
Carmen - Székesfehérvári Balett Színház
„A balett alapvető emberi érzelmeket vesz górcső alá. Úgy, mint szerelem, féltékenység, vágy, csábítás, valamint férfi és nő között létrejövő dominancia. A táncdráma megalkotásával semmiképpen nem volt célom, hogy az illusztrációul szolgáljon Carmen és Don José örök érvényű történetéhez, hanem hogy Bizet operájából, Rodion Schedrin által írt tánc szvitté komponált zeneművet láttatva, a zene, a tánc és a szcenográfia (színpadkép, jelmez, díszlet és világítás) egységbe öntése révén egy új minőséget hozzak létre. Olyanképpen alkottam meg a darabot, hogy az egyben legyen átélhető, érezhető és érthető történet. Lényeges és általam fontosnak tartott dramaturgiai eszköz a humor, az irónia és a szarkazmus, amely érezhetően végigvonul a baletten.”– Egerházi Attila
Játékidő: 45 perc
Alkotók:
Koreográfus: Egerházi Attila
Zene: Rodion Shchedrin (Bizet nyomán)
Próbavezető balettmester és koreográfus asszisztens:
Cristina Porres Mormeneo
Jelmezterv: Andrea T. Hammer, Dusana Heráková
Fényterv: Egerházi Attila
Díszletterv: Árvai György
Táncra Magyar! - Alba Regia Táncegyüttes
Az Alba Regia Táncegyüttes Táncra Magyar! című előadását a legnagyobb magyar lírikus, Petőfi Sándor ihlette. Petőfi Sándor rövid öt esztendő alatt olyan fényes pályát futott be, amihez hasonlót a világirodalomban is keveset találunk. Ez a különleges életút inspirálta Majoros Róbertet, az Alba Regia Táncegyüttes művészeti vezetőjét a Táncra Magyar! (korábbi címen: Verslábak) című produkció létrehozásakor.
A táncos, zenés és prózai jeleneteket a vizuáltechnika segítségével teszik látványosabbá és színházibbá. A folklorizálódott versek mellett a népzene és a tánc segítségével megjelenítik a költő kevésbé ismert, székesfehérvári történeteit, szerelmi költészetét, forradalmi verseit és Krúdy Gyula regényéből az ál-Petőfiket is. Mind a táncban, mind a zenében vissza-visszatér a reformkor hangulata, helyenként a ruházatban is megjelennek az eredeti népviseletek.
Alkotók:
Rendező: Majoros Róbert
Koreográfus: Majoros Róbert, Molnár Gábor
Dramaturgiai munkatárs: Gőbölös Gábor
Jelmez: Majorosné Szabó Veronika
Főszereplő: Gőbölös Gábor
Közreműködők: Alba Regia Táncegyüttes
VÁSÁROLJA MEG BÉRLETÉT MOST: