Katasztrófák eredete

2017.03.04. |

Katasztrófák mind a természet, mind az ember által keletkezhetnek. Az elmúlt években a természet által kialakított katasztrófák száma majdnem azonos az ember által keletkezett katasztrófák számával

10.1 TERMÉSZETI EREDETŰ KATASZTRÓFÁK

A természeti eredetű katasztrófákat, általában az elemi csapások közé szokták besorolni. Alapvető jellemzőjük, hogy mindegyiket a természet valamely elemének, a szokványostól szélsőségesen eltérő megjelenése okozza. Magyarországon az éghajlatunkból, a földrajzi elhelyezkedésünkből adódóan földrengésekkel, árvizekkel, belvizekkel, szélsőséges időjárás okozta veszélyhelyzetekkel célszerű foglalkozni, míg a nagykiterjedésű tőzegtüzekkel, bozóttüzekkel vagy vulkánkitöréssel nem, vagy csak igen kis valószínűséggel kell számolni.

10.1.1 A FÖLDRENGÉSRŐL

A földrengés a föld felszínén és annak belsejében végighaladó rugalmas hullámzás. Többnyire a kéregben végbemenő nagymértékű mozgások, esetenként vulkáni kitörések, máskor nagy barlangok beszakadásának, vagy emberi robbantásoknak következménye. A kipattanási helye a fészek felett van, ez az EPICENTRUM. Az epicentrum alatt azt pontot ahonnan a földrengés kiindul HIPOCENTRUM-nak nevezzük. A pusztítás nagysága alapvetően két körülménytől függ:

  • a fészekben elszabadult energiától,
  • a pusztítási helynek a fészektől való távolságától.

A földrengés meghatározására rengésjelzők, szeizmográfok szolgálnak. Hatását a földrengési skála - RICHTER skála, MSK-64 - alapján jellemezzük, mely csak a műszerekkel érzékelhető enyhe kimozdulástól a katasztrofális rezgésekig terjed. A földrengések rendszerint jelentős területekre terjednek ki

10.1.2 METEOROLÓGIAI KATASZTRÓFÁK

Meteorológiai jellegű katasztrófák alatt a meteorológiai körülmények szélsőséges alakulása következtében kialakult veszélyhelyzeteket értjük. Nem vizsgáljuk a nagyfokú esőzések következtében kialakult ár és belvizek elleni védekezést, hiszen azt a hidrológiai jellegű katasztrófáknál tárgyaltuk. Az időjárás elemei közül a katasztrófák kialakulása szempontjából a légmozgás és a csapadékok bírnak kiemelt jelentőséggel. A szél keletkezésének oka, hogy a levegő a legnagyobb légnyomású helyről a legalacsonyabb légnyomású hely felé igyekszik haladni. Az így mozgásba jött levegőtömegekre a nyomáskülönbségből adódó, nyomás gradiens erő, és a föld forgásából eredő, Coriolis erő vízszintes komponense hat. Ezen erők kölcsönös hatása következtében a vízszintes irányú légmozgás soha sem egyenes irányú áramlást jelent, hanem mindig valamilyen szög alatti görbülettel halad az alacsony nyomású terület felé. A légáramlást létrehozó nyomáskülönbség a kiegyenlítődés folyamatában a szélmozgás erőegyensúlyának egyik összetevőjévé válik. A fentiekből következik, hogy a légkör mozgása örvényekből áll. Ezek az örvények lehetnek néhány centiméteres átmérőjű, vagy akár több száz, vagy ezer kilométeres átmérőjű ciklonáris mozgások is. A szél erősségének mérésére a levegőrészecskék mozgásának sebességét használják. Ezt a sebességet km/h-ban, vagy az úgynevezett Beufort-skála szerinti erősséggel szokták megadni. Hazánkban igen ritkák a 90-140 km/h sebességet elérő, vagy az azt meghaladó szelek. Azonban a Kárpát medencét elhagyva ennél nagyobb erősségű szelekkel is találkozhatunk. A Beaufort skála szerinti 9-es erősségű szél(vihar) esetén nagyobb útakadályokkal, egyes fasorokkal szegélyezett utakon járhatatlan torlaszokkal számolhatunk. Ennél ritkábban találkozhatunk orkánnal, de három-négy évente ilyen légmozgások is végigsöpörnek országunkon.
 
10.1.2.1 Az orkán jellegű légmozgások után kialakult kárterületek jellemzői:

  • Rendkívül gyakoriak a kidőlt fák okozta úttorlaszok.
  • Gyakoriak a földfelszíni közművek, elektromos távvezetékek, telefon-légvezetékek sérülései, melyek szikraképződés mellett, még áramütéseket is okozhatnak
  • A háztetőket a vihar alatt kialakult hirtelen nyomásváltozások felemelik, majd visszaejtve komoly rongálásokat is okoznak a tetőszerkezeteken kívül még az épületszerkezeti elemekben is.
  • Az orkán hatására romosodott épületek maguk alá temethetik az épületben tartózkodókat.

Helyes viselkedés a viharok által okozott kárterületen:

A teendők sok tekintetben hasonlóak a földrengés címszó alatt taglaltakkal. Gondoskodni kell:

  • a romok alá kerültek mielőbbi kimenekítéséről, az elsősegélynyújtás haladéktalan megkezdéséről,
  • az eltűntek mielőbbi számbavételéről,
  • a mentő erők gyors riasztásáról,
  • a létfenntartáshoz nélkülözhetetlen anyagi javak biztonságba helyezéséről,
  • a romok eltakarításáról, a mielőbbi helyreállítás megszervezéséről.

10.1.2.2 Hóviharok okozta kárterületek jellemzői:

Hóviharok alkalmával az utakon, vasutakon olyan mértékű hótorlaszok keletkezhetnek, hogy azok csak speciális technikai eszközökkel tehetők járhatóvá. Az ilyen veszélyhelyzetek általában akadályozzák a megszokott közellátás keretében megvalósított élelemellátás, az egészségügyi szolgáltatások igénybevételéhez szükséges mozgások (betegszállítás, mentés) fenntartását. Az összegyűlt, összefagyott hó nyomása alatt távvezetékek, épületi tetőszerkezetek szakadhatnak le. Gyakori jelenség a fagyott hó és jég miatt rugalmatlanná vált fák kidőlése és útakadályok képződése, már kis erősségű szél esetén is.
Helyes viselkedés a hóviharok okozta kárterületen:

  • Gondoskodjunk a rendelkezésre álló készletek takarékos felhasználásáról, fűtő és szükségvilágító eszközök készletezéséről, a létfenntartáshoz nélkülözhetetlen gyógyszerek biztosításáról.
  • Ha a hóvihar útközben akadályozott meg bennünket a továbbhaladásban, akkor először is biztosítsuk a hidegtől való védelmünket, takarékoskodjunk a rendelkezésünkre álló erőforrásokkal, helyezzünk el jól felismerhető jelzésünket a minket kereső mentőerők jobb tájékozódása érdekében.
  • Csak akkor folytassuk gyalog tovább az utunkat, ha az elhagyott gépjárművünk nem akadályozza a további mentést, kellő feltűnő jelöléssel megjelöltük annak helyét, illetve saját fizikai állapotunk ismeretében reális esélye van annak, hogy gyalog elérhetjük azt a legközelebbi pontot, ahonnan segítséget hívhatunk, vagy átvészelhetjük az út folytatásáig a műszaki mentésig hátralévő időt.

10.2 BIOLÓGIAI KATASZTRÓFÁK

A járványok, fertőző megbetegedések (emberi, állati, növényi), kártevők tömeges, jelentős számú megjelenése, biológiai túlszaporodása.
 
10.2.1 Baktérium fertőzés:

kórokozók által okozott megbetegedés, mely terjedhet emberről emberre, állatról emberre, környezeti anyagokról emberre, táplálék, cseppfertőzés és közvetlen érintkezés útján

10.2.2 Vírusfertőzés:

olyan megbetegedés, melyeket kórokozó vírusok okoznak, mely terjedhet emberről emberre, állatról emberre, környezeti anyagokról emberre, táplálék, cseppfertőzés és közvetlen érintkezés útján

10.3 HIDROLÓGIAI KATASZTRÓFÁK

Ebbe a csoportba az árvizek és a belvizek okozta veszélyhelyzeteket szokás sorolni. A földrengésekhez hasonlóan az árvizekről is elmondhatjuk, hogy végigkísérték az emberiség történelmét a kezdetektől a napjainkig. Az árvizek azonban, már kevés kivételtől eltekintve (pl.: duzzasztómű gátjának sérülése stb.) előre jelezhetők és a szükséges óvintézkedések megtehetők. Az árvizeket a folyók vízgyűjtő területein bekövetkezett extrém időjárási körülmények okozzák.

Helyes viselkedés árvízveszélyben:

  • Saját lakásunkat és házunkat készítsük fel a gátszakadás esetére történő alámosás és más, nagyobb kártételek megelőzésére. Ennek módja lehet a pinceablakok, a külső határoló falak homokzsákos védelme, a nem vízálló ingóságok padlásra, bútorok tetejére való rögzítése.
  • A tömegtájékoztatás, a helyi médiumok figyelemmel kísérése.
  • A kimenekülés esetére a fontosabb iratok, egy-két váltás fehérnemű, meleg felsőruházat, vízhatlan ruházat, két-három napra elegendő tartós élelmiszer, ivóvíz, elemlámpa, nélkülözhetetlen gyógyszerek összekészítése.
  • Váratlan gátszakadás esetére a terep legmagasabb pontjának, vagy egyéb biztonságos pont eléréséhez szükséges legrövidebb út megismerése.
  • Ha hatóság elrendelte a kimenekítést, kövessük a szakember utasításait.
  • Kerüljük a pánikot!

10.4 CIVILIZÁCIÓS EREDETŰ KATASZTRÓFÁK

Civilizációs katasztrófák, melyek az emberi tevékenységgel összefüggésben, helytelen emberi beavatkozás, mulasztás, figyelmetlenség, vagy technikai hibák hatására következnek be. Nyilván ezek között is lehetnek óriási károkat okozó és egy egész földrészre is kiterjedő méretűek.

10.4.1 ERDŐTÜZEK

Az erdőtűz emberi értékeket és természeti erőforrásokat rombol. Gyakran az életet is veszélyezteti.

Típusai:

  • felszíni tűz: az erdőtűz legegyszerűbb típusa. A fák tövénél, a talajfelszínen keletkező lassú mozgású tűz, mely sérüléseket okoz a fákban;
  • aljzattűz: általában lánggal kezdődik. A talajfelszínen, valamint a felszín fölött (aljnövényzet) gyorsan terjed;
  • koronatűz: gyorsan szétterül a szél segítségével. Az összes erdőtűztípus közül ez a leggyorsabban mozgó. A fák tetején halad.
  • globális tűz: akkor következik be, amikor hosszantartó szárazság után az erdő különösen gyúlékonnyá válik.

10.5  VEGYI KATASZTRÓFÁK

A kémiai anyagok egyaránt lehetnek hasznosak és károsak az emberek egészségére és a környezetre.
Használatosak az iparban, a mezőgazdaságban, a gyógyszergyártásban, a kutatásokban, valamint a fogyasztási cikkek előállításában.
Veszélyt csak akkor jelentenek, ha ellenőrizetlenül kerülnek a környezetbe.
Kémiai szennyezést okozhatnak a gyártás, tárolás, szállítás során bekövetkező balesetek, illetve az ilyenkor a környezetbe kerülő kémiai anyagok.

10.6 TÁRSADALMI KATASZTRÓFÁK:

10.6.1 FEGYVERES ZAVARGÁSOK, TERRORIZMUS

Ezek lehetősége sajnos állandóan fennáll. Szerencsére hazánkban ennek mértéke alacsony. A lázadás, a fosztogatás, a merénylet a terrorizmus különböző fajtái, melyek fenyegetik az emberek jólétét és biztonságát, ráadásul milliós károkat is okozhatnak nagyon rövid idő alatt.

10.6.2 HÁBORÚK

Hadseregek bevonásával vívott hadászati tevékenység, amikor az államok vagy társadalmi csoportok között lévő kibékíthetetlen ellentmondás békés úton történő megoldása lehetetlen. Más megfogalmazás szerint a politika folytatása erőszakos, katonai eszközökkel. Helyes magatartás a háborús jellegű válsághelyzetekben:

  • a háborús jellegű válsághelyzetekben a védelem általában társadalmi szinten szerveződik.
  • Folyamatosan figyeljük a polgári védelem helyi szerveinek közleményeit, utasításait.
  • Ismerjük meg a riasztásunkra rendelkezésünkre álló eszközöket, azokkal leadható jeleket, és azok jelentését.
  • Bánjunk takarékosan a rendelkezésünkre álló létfontosságú készletekkel.
  • Ismerkedjünk meg az esetlegesen alkalmazható szükségvédő-eszközök elkészítésének módjával.

Mindig legyünk készen a lakhelyünk szervezett elhagyására, tartsuk készenlétben menekülő csomagunkat.

 Mi legyen a "túlélő, vagy menekülő csomag"-ban?

  • személyi okmányok, értéktárgyak, készpénz, betétkönyv, bankkártya,
  • két- három napi élelmiszer (konzerv, nem romlandó élelmiszer) egy liter ivóvíz, tea, üdítő (az élelmiszereket úgy célszerű összeválogatni, hogy a napi kalória érték a 3000-3600 kalória tápértéket elérje)
  • az évszaknak megfelelő lábbeli, felsőruházat, fehérnemű,
  • tisztálkodási eszközök,
  • rendszeresen használt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök
  • egyéni védőeszköz (ha van) szükség szerint légzésvédő és bőrvédő eszközként használható ruházat,
  • takaró (esetleg hálózsák, gumimatrac,)
  • ha van, hordozható rádió.

A csomag kialakításánál feltétlenül számolni kell azzal, hogy központilag biztosított szállítóeszközön, esetleg gyalog történik a lakóhelyelhagyás. Fontos, hogy az összeállított csomag könnyen szállítható legyen, nem haladhatja meg a 20 kg-ot. A csomagon fel kell tüntetni a nevet, a címet, a gyermek ruházatára lehetőleg fel kell írni, vagy varrni a nevét, születési évét. Mellékelni kell az esetleges gyógyszerérzékenységéről szóló iratot. Tartózkodni kell a mindennapi élethez nem szükséges tárgyak, eszközök, becsomagolásától, bár ha belefér a súlyba, a gyermek szeretett játékát tanácsos betenni.

10.6.3 MIGRÁCIÓ, TÖMEGMOZGÁSOK

Jelentős létszámú emberek, kisebb népcsoportok társadalmi mozgás igényük kielégítése céljából végrehajtott helyváltoztatása. A befogadás munkálatai kormányzati irányítást igényelnek.

10.7 TECHNIKAI KATASZTRÓFÁK

Korunk katasztrófákhoz vezető veszélyhelyzeteiben egyre nagyobb szerepet játszanak a technikai jellegű katasztrófák. Ebbe a csoportba sorolják a vegyi jellegű és a nukleáris jellegű katasztrófákat, függetlenül attól, hogy azok szállítás, előállítás, vagy tárolás közben következnek be. Fontos jellemző még az is, hogy általában külső tényezők (elemi csapások), emberi tényezőkre (terrorcselekmények, súlyos mulasztások), illetve technikai meghibásodások egybeesésére vezethetők vissza.

10.7.1 NUKLEÁRIS KATASZTRÓFÁK

Az alkalmazott technológiai folyamatok meghibásodása (üzemzavar, baleset), energia rendszerek, létesítmények szilárdságának megszűnése (omlások, működő képtelenség) veszélyes anyagok kiszabadulása (robbanások, mérgezések, környezetszennyezések) esetén következik be.

Az atomerőműi katasztrófáról akkor beszélünk, amikor reaktor-üzemzavar, hűtőberendezés hibája, valamint emberi gondatlanságból nagymennyiségű radioaktív anyag kerül a környezetbe. A nagy sugáradag azonnali halált okozhat.

Háborús nukleáris katasztrófa olyan fegyveres konfliktusokban következik be, amikor a hadban álló felek nem tudják a győzelmet kivívni, és ekkor bevetik a végső győzelem érdekében a tömegpusztító fegyvereket. Az ilyenkor használt eszközök hatása sokszorosa az atomerőművi katasztrófáknak (léglökési hullám, robbanás, tűz, sugárzás, hő- és fényhatás). Igazából ez nem biztosít sikert, hiszen olyan nagy környezeti károsodással jár ez a beavatkozás, hogy ott a természet évtizedekig nem képes regenerálódni.