-
Gyermekneurológus kongresszus
Székesfehérváron rendezik az idén 50 éves Magyar Gyermekneurológiai Társaság 48. kongresszusát. A tanácskozás részvevői megemlékeznek az alapítókról és megosztják egymással a diagnosztikában és a terápiás módszerekben szerzett tapasztalatokat, valamint az elérhető legújabb tudományos módszereket. A kongresszus csütörtöktől szombatig tart mintegy 200 résztvevővel.
2024.04.25. -
Szakmák Utcája
A Székesfehérvári Szakképzési Centrum valamennyi intézménye bemutatkozott szerdán az idei Szakmák Utcáján. A nap során a diákok és a szülők megismerkedhettek az iskolák képzési profiljával, valamint a duális képzésben résztvevő cégek munkájával is.
2024.04.24. -
Elkészültek a tervek
Egy modern, több szaunával és gőzkabinnal felszerelt wellnes részleggel bővülne, energetikailag pedig jelentősen korszerűbb lenne a városi uszoda, ha elindulhatna annak korszerűsítése 1-2 éven belül. A felújítási terveket a Városházán mutatták be.
2024.04.25. -
Gyermekneurológus kongresszus
50 éve alakult meg a magyar gyermekneurológusokat összefogó tudományos társaság, melynek 48. konferenciáját Székesfehérváron rendezik. Az orvosok az egyik fehérvári szállodában a gyermekeket érintő betegségekről, kezelési módokról tanácskoznak.
2024.04.25.
Döbbenet a meghallgatáson - gratulálunk a továbbjutóknak
Székesfehérvár polgármestere az Országalmánál gratulált a továbbjutott három városnak, és beszámolt arról a bizottsági meghallgatásról, melyet tagnap tartottak a fővárosban. Fehérvár a pályázatot bemutató prezentációval és a hozzá tartozó két kisfilmmel készült.
A város jelezte, hogy nagyon örülne annak, ha az egész bizottsági meghallgatás nyilvánosságra kerülne – mondta Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere. A bizottság Debrecent, Győrt és Veszprémet javasolta továbbjutásra, amiről majd a miniszternek lesz lehetősége és joga dönteni az eljárásrendben.
„Szeretnék mindhárom városnak gratulálni, és elmondani, hogy bármelyik is lesz 2023-ban Európa Kulturális Fővárosa, megérdemli. Biztos vagyok abban, hogy büszkén fogja képviselni a nemzetet, a nemzet kultúráját és értékeit.” - mondta Cser-Palkovics András. Azt gondolom azonban, fontos elmondani, hogy pontosan milyen meghallgatáson is vettek részt a városok. Ez az ún. szakértői bizottsági ülés minden volt, csak nem szakértői, hanem kifejezetten napi politikai és ideológiai kérdésekkel foglalkozó testületi ülés. Ma úgy fogalmazott ennek a bizottságnak az elnöke, hogy egy kulturális olimpián érezte magát, mi pedig inkább a kultúránk kivégzőosztaga előtt éreztük magunkat: bemutattuk a Tele Élettel kisfilmünket, amivel kapcsolatban például az egyik „szakértő” úgy fogalmazott, hogy „ez a fehér, keresztény Európa propagadafilmje, mindenki fehér boldog és az utcán táncol."
Fehérvár polgármestere elmondta, hogy „a szakértők hiányolták a szegényeket és a migránsokat, sokallták a keresztet és a templomokat, illetve azt, hogy mi erre értékként tekintünk. Volt olyan biztossági tag -egy belga politikus-, aki kifogásolta, hogy a pályázatnak az identitását, a görög, a római és a keresztény-zsidó kultúrkörre alapoztuk. Úgy gondolom, hogy ez a néhány mondat is jól jelzi, mi is történt tegnap szakértői meghallgatás címén. A pályázatokkal összefüggésben szinte semmi nem hangzott el, nem foglalkoztak a fenntarthatósággal, a finanszírozással, érdemben nem foglalkoztak a programokkal és a beruházásokkal sem, kizárólag napi politikai és ideológiai vádpontokkal illettek bennünket. Pusztán azért, mert büszkén vállaljuk a kulturális értékeinket. A kereszt nem csak vallási, hanem kulturális érték is, és adja azt a sokszínűséget, ami miatt Európára büszkén tekintünk. A meghallgatás sajnos nem volt európai, sem stílusában, sem tartalmában és nem arról a sokszínűségről szólt, amit Európa Kulturális Fővárosaként annak idején elindítottak."
Az Európa Kulturális Fővárosa kezdeményezés 1985-ben indult, melynek létrejötte Melina Mercourinak, Görögország akkori kulturális miniszterének a nevéhez fűződik, az elmúlt évtizedek alatt óriási népszerűségre tett szert Unió-szerte, és az egyik legnagyobb ívű és legismertebb európai kulturális projektté nőtte ki magát. Célja, hogy ráirányítsa a figyelmet Európa kulturális sokszínűségére, valamint az európai kultúrák közös jellemzőire, és elősegítse, hogy a kultúra hozzájáruljon a városok hosszú távú fejlődéséhez.
„Szeretjük a városunkat a templomainkkal és keresztjeinkkel együtt. Szeretjük, hogy biztonságos, nyugodt és hogy az emberek saját értékeiket demokratikusan megvallhatják. Köszönöm mindenkinek, aki közreműködött abban, hogy ezt a pályázatot össze tudtuk állítani és szeretném kiemelni: egyhangú támogatással nyújtottuk be. Ahogy korábban is jeleztük, a pályázat számos pontját - függetlenül attól, hogy nyerünk-e vagy nem - szeretnénk megvalósítani. A következő hetekben, hónapokban azt szeretném kérni a közgyűléstől, hogy szakembereink, partnereink segítségével nézzük meg, pontosan mi valósítható meg ebből. Szeretném a kérdést a közgyűlés elé is vinni és a testület minden tagját tájékoztatni a meghallgatás stílusáról és tartalmáról, továbbá arról, hogy gyakorlatilag a saját kultúránk megtagadását várták volna tőlünk. Ez a meghallgatás ugyanis nem Fehérvárról és nem is csak a pályázó városokról, hanem valamennyi magyar emberről és közös értékeinkről szólt.” - mondta Cser-Palkovics András.