A Polgári Védelem nemzetközi jogi alapjai

2017.03.04. |

Az 1949. évi genfi egyezmények

 A fasiszta hadseregeknek a második világháborúban folytatott garázdálkodásai és kegyetlenkedései szükségessé tették, hogy a hadicselekmények által érintett személyek helyzetét meghatározzák. E törekvés nyomán fogadta el 1949-ben Genfben diplomáciai konferencia

  1. a szárazföldi háború fegyveres erőinek sebesültjei és betegei helyzetének javításáról,
  2. a tengeri háború fegyveres erőinek sebesültjei, betegei és hajótöröttjei sorsának megjavításáról,
  3. a hadifoglyokkal való bánásmódról és
  4. a polgári személyeknek a háborúban történő oltalmáról szóló egyezményt.

Jelenleg ez a négy genfi egyezmény képezi a hadviselésre vonatkozó szabályok legfontosabb forrását. Ezek határozzák meg a hadviselés egyes szakaszait, a hadicselekmények által érintett személyek és dolgok tekintetében a hadat viselők jogait és kötelezettségeit.
 Az 1949. évi genfi egyezmények megalkotása óta egyre fokozódott az igény a nemzetközi háborús jog továbbfejlesztésére.

 Ennek tulajdonítható, hogy 1954. május 14-én Hágában a nemzetközi konferencia egyezményt fogadott el a kulturális javak nemzetközi fegyveres összeütközés esetén való védelméről, majd 1977. december 13-án Bernben 46 állam által aláírásra került az 1949. évi genfi egyezmények két kiegészítő jegyzőkönyve.

 Hazánk csatlakozott az 1949. évi genfi és az 1954. évi hágai egyezményekhez, majd a genfi egyezmények kiegészítésére 1977. december 13-án elfogadott két jegyzőkönyvhöz is.

A genfi egyezmények általános elvei és rendelkezései

 Azokat a személyeket, akik az ellenségeskedésben közvetlenül nem vesznek részt - ideértve a fegyveres erőknek azokat a tagjait, akik letették a fegyvert, akik betegség, sebesülés, elfogás vagy más ok következtében harcképtelenné váltak - minden körülmények között, fajra, vallásra, nemre, születésre, vagyonra vagy egyéb ismerve tekintet nélkül, emberséges bánásmódban kell részesíteni.

A hadrakelt fegyveres erők sebesültjei és betegei helyzetének javításáról szóló egyezmény

 Az egyezmény szerint a sebesülteket és a betegeket az őket hatalmában tartó állam emberséges bánásmódban és kezelésben köteles részesíteni.

 Az egészségügyi álló- és mozgó berendezések nem képezhetik támadás célpontját, azokat minden körülmények között kímélni és oltalmazni kell.

 Hasonlóan oltalmazni kell a sebesültek és betegek felkeresésére, elszállítására és kezelésére kirendelt, továbbá az egészségügyi berendezéseket igazgató személyzetet is. Az ilyen eszközöket és személyi állományt nem szabad más célra igénybe venni.

 A szállító eszközöket, az egészségügyi berendezéseket és személyeket felismerhetően vörös kereszttel kell megjelölni. A muzulmánoknál felismerhető jelként a vörös félholdat, a japánoknál a vörös oroszlánt és napot kell alkalmazni.

A polgári lakosság védelméről szóló egyezmény

 A polgári lakosság védelméről szóló egyezmény csak korlátozott védelmet nyújt a lakosságnak, és rendelkezései - bár az ellenségeskedés megkezdése utáni időre is vonatkoznak - főleg a megszállt területek lakosságával kapcsolatos bánásmódot érinti.

 A rendelkezések az összeütközésben résztvevő országok egész lakosságára vonatkoznak fajon, állampolgáron, valláson vagy politikai véleményen alapuló bármilyen hátrányos megkülönböztetés nélkül.

 Az egyezményben részes államok már béke idején, az összeütköző felek pedig az ellenségeskedések kitörése után saját területükön és ha szükséges, a megszállott területeken is egészségügyi és biztonsági övezeteket, valamint helyiségeket létesíthetnek.

 A sebesülteket, betegeket, nyomorékokat és a terhes nőket különös védelemben és kíméletben kell részesíteni. E személyek ápolására szolgáló polgári kórházak mindenkor védelmet élveznek, azokat semmilyen körülmények között nem szabad megtámadni.

 A védett személyeknek minden körülmények között joguk van arra, hogy személyüket, becsületüket, családi jogaikat, vallási meggyőződésüket, életmódjukat és szokásaikat tiszteletben tartsák.

A genfi egyezményeket kiegészítő 1977. évi jegyzőkönyvek

 A jegyzőkönyvek közül különösen jelentős a polgári védelem szempontjából az 1. számú jegyzőkönyv, mivel általa a polgári védelem lényegében először jelentkezik a nemzetközi jogi szabályozásban. Ez a jegyzőkönyv rendelkezik a polgári védelem alapvető feladatairól - és ami ennél is jelentősebb - a polgári védelem állományának és eszközeinek fegyveres összeütközések időszakában való nemzetközi jogi védelméről.

 A polgári védelmi feladatok a következők:

  • figyelmeztetés,
  • kiürítés,
  • óvóhelyek kezelése,
  • elsötétítési rendszabályok bevezetése,
  • mentés,
  • orvosi ellátás, az elsősegélynyújtást és a lelki gondozást id ideértve
  • tűzoltás
  • veszélyeztetett területek felmérése és megjelölése,
  • fertőtlenítés és hasonló óvintézkedések,
  • szükségelszállásolás és ellátás,
  • szükségintézkedések az ellenséges csapás vagy katasztrófa által sújtott területek
  • rendjének helyreállítására és fenntartására,
  • a létfontosságú közművek sürgős megjavítása,
  • a halottak sürgős eltávolítása,
  • közreműködés a létfenntartáshoz nélkülözhetetlen létesítmények megmentésében,
  • a fenti feladatok végrehajtásához szükséges egyéb tevékenység, ideértve többek  között a tervezést, szervezést is.

A polgári védelmi feladatokat követően a jegyzőkönyv meghatározza:

  • a "polgári védelmi szervezetek" fogalmát
  • a "polgári védelem szervezetek személyzeté"-nek fogalmát,
  • a "polgári védelmi szervezetek eszközei" fogalmát.

A jegyzőkönyv szerint a polgári védelem polgári szervezeteit, valamint személyzetét a polgári védelmi feladatok ellátása során tiszteltben kell tartani és védelmezni kell. Az említett rendelkezéseket azokra a személyekre is alkalmazni kell, akik bár nem tartoznak a polgári védelem szervezeteibe, az arra illetékes hatóságok felhívására és ellenőrzésével polgári védelmi feladatokat hajtanak végre.

 A polgári védelem szervezeteit a megszállt területeken nem lehet rendeltetésszerű tevékenységüktől elvonni, vagy feladataik ellátásában akadályozni, illetőleg hátráltatni.

 A fegyveres konfliktusokban résztvevő valamennyi félnek arra kell törekednie, hogy olyan módszereket és eljárásokat alkalmazzon, amelyek lehetővé teszik polgári menedékhelyek, a polgári védelmi személyzet, épületek és anyagok azonosítását.

 A polgári védelmi személyzet, épületek, óvóhelyek és eszközök védelemre való jogosultságának azonosítására, felismerésének elősegítésére a polgári védelem nemzetközi megkülönböztető jelzése - a narancssárga alapon lévő, egyenlő oldalú, világoskék háromszög - szolgál.

A kulturális javak nemzetközi fegyveres összeütközés esetén való védelméről szóló 1954. évi hágai egyezmény

 Az egyezmény kimondja, hogy a kulturális javakat a haditechnika fejlődése folytán egyre inkább fenyegeti a pusztulás veszélye, továbbá, hogy a kulturális javak mindennemű károsodása - függetlenül attól, hogy azok melyik nép tulajdonában vannak - az egész emberiség kulturális károsodását jelenti, mivel a világ kultúrájához a maga műveltségével és alkotásaival minden egyes nép hozzájárul. Az egyezmény - ebből kiindulva - minden egyes nép kulturális javait védeni akarja, hogy azok az egész emberiség számára fennmaradjanak.

Lakossági tájékoztatás

Fehérvár Magazin

Webkamera


360 Fehérvár

Eseménynaptár

2020. Október
h
K
Sze
Cs
P
Szo
V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1