-
Tudományos és innovációs parkok
Tudományos és innovációs parkok létrehozására pályázhatnak az egyetemek. A Neumann János Program 340 milliárd forintos kerete lehetőséget nyújt a felsőoktatási intézményeknek, hogy a science parkok létrehozásával összekapcsolják az erős ipart, a növekvő gazdaságot, a bővülő tudáskincset és a kiváló szakképzési lehetőségeket – jelentette be Székesfehérváron tartott sajtótájékoztatóján dr. Hankó Balázs.
2024.05.02. -
14 milliós támogatás
Újabb, közel 14 millió forintos támogatást nyújtott a Howmet-Köfém Kft. az Alba Innovár Digitális Élményközpont számára. Az erről szóló csekket jelképesen hétfőn adták át. A hozzájárulás egy újabb fontos lépése a tudásközpont és a cég között hét éve fennálló, folyamatos együttműködésnek.
2024.04.29. -
Jubileum a Densoban
Jubileumi ünnepségen köszöntötte a duális képzésben résztvevő partnereket, diákokat, oktatókat a Denso. A vállalat 2013-ban indította el első duális osztályát, melynek idén ünneplik a kerek évfordulóját. Az eseményen Szincsák Attila, a Denso Gyártó Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, valamint dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötték a megjelenteket.
2024.04.26. -
Újabb Daniella telephely
Második telephelyét nyitotta meg Székesfehérváron a több mint 30 éves szakmai tapasztalattal rendelkező Daniella Villamosság. A piacvezető, debreceni székhelyű családi vállalkozás új egységében az ipari partnerek körében felmerülő villamossági igények teljeskörű kiszolgálására törekszik.
2024.04.24.
Több mint 15 százalékkal nőtt a régióban a regisztrált álláskeresők száma
A gazdasági válság első hulláma a krízistérképet is átrajzolta. A keresletcsökkenés elsősorban az eddig prosperáló Észak-Dunántúl, Közép-Dunántúl és Közép-Magyarország feldolgozóipari központjait sújtja egyelőre - olvasható a HVG jövő évi első lapszámában. A Közép-Dunántúlon novemberben 15,9 százalékkal nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma, csak a 30 ezres Komáromban és környékén 2-3 ezer ember került utcára.
2008.12.30. 08:52 |
A gazdasági válság első hulláma a krízistérképet is átrajzolta. A keresletcsökkenés elsősorban az eddig prosperáló Észak-Dunántúl és Közép-Magyarország feldolgozóipari központjait sújtja egyelőre - olvasható a HVG jövő évi első lapszámában.
Átrajzolta a válságövezetek térképét a gazdasági krízis az elmúlt hónapokban. A top 500 összes árbevételének 2007-ben alig 2 százalékát produkáló dél-dunántúli cégeket egyelőre kevésbé tépázta meg a krízis, mint a legnagyobb ötszáz együttes árbevételének a háromnegyedét produkáló közép-magyarországi és közép-dunántúli régiókban tevékenykedőket. A Közép-Dunántúlon novemberben 15,9 százalékkal nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma, csak a 30 ezres Komáromban és környékén 2-3 ezer ember került utcára. A hagyományosan hátrányos helyzetű térségekben – így például a Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon – ugyanakkor mindössze 4,2-4,3 százalékkal bővült a munkanélküliek száma.
Az észak-dunántúli cégek elsősorban azt sínylették meg, ami eddig az előnyük volt, nevezetesen, hogy elsősorban fogyasztói tömegtermékeket gyártottak, exportra. A válság ugyanis ezeket az ágazatokat tarolta le elsőként, a multik pedig magukkal rántották beszállítóikat is. Az elmaradottabb régiók jobbára belső piacra termelő vállalkozásai viszont még állják a versenyt, hiszen idén valamelyest még nőtt is a jövedelmek reálértéke, vagyis az emberek egyelőre fogyasztanak. Az ő keresletükre építő vállalkozásoknak 2008-ban még megvolt a piacuk, az új évben azonban valószínűleg már ezeket is utoléri a krach.
A válság hatására erősödött a telephelyek versenye, és a jelek szerint Magyarország térképén is keletebbre tolódnak a vonzó befektetési célpontok.
Átrajzolta a válságövezetek térképét a gazdasági krízis az elmúlt hónapokban. A top 500 összes árbevételének 2007-ben alig 2 százalékát produkáló dél-dunántúli cégeket egyelőre kevésbé tépázta meg a krízis, mint a legnagyobb ötszáz együttes árbevételének a háromnegyedét produkáló közép-magyarországi és közép-dunántúli régiókban tevékenykedőket. A Közép-Dunántúlon novemberben 15,9 százalékkal nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma, csak a 30 ezres Komáromban és környékén 2-3 ezer ember került utcára. A hagyományosan hátrányos helyzetű térségekben – így például a Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon – ugyanakkor mindössze 4,2-4,3 százalékkal bővült a munkanélküliek száma.
Az észak-dunántúli cégek elsősorban azt sínylették meg, ami eddig az előnyük volt, nevezetesen, hogy elsősorban fogyasztói tömegtermékeket gyártottak, exportra. A válság ugyanis ezeket az ágazatokat tarolta le elsőként, a multik pedig magukkal rántották beszállítóikat is. Az elmaradottabb régiók jobbára belső piacra termelő vállalkozásai viszont még állják a versenyt, hiszen idén valamelyest még nőtt is a jövedelmek reálértéke, vagyis az emberek egyelőre fogyasztanak. Az ő keresletükre építő vállalkozásoknak 2008-ban még megvolt a piacuk, az új évben azonban valószínűleg már ezeket is utoléri a krach.
A válság hatására erősödött a telephelyek versenye, és a jelek szerint Magyarország térképén is keletebbre tolódnak a vonzó befektetési célpontok.