-
Viktória Pódium áprilisban
A keddcsináló kulturmix minden hónap első keddjén várja az érdeklődőket a Viktória Rehabilitációs Központ nagytermében. A színvonalas, színes program egyben barátkozás egymással és város kulturális sokszínűségével. A programsorozat tizennegyedik estjére április 2-án, kedden 18 órakor kerül sor.
2024.03.28. -
Húsvéti koncert
Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar idei ünnepi sorozatának záróestjén, szerdán este az európai zene történetének egyik legnagyobb egyházzenei remekműve, Johann Sebastian Bach 1724-ben bemutatott János-passiója csendült fel a Budai úti Református templomban.
2024.03.27. -
Kik énekelnek a legszebben?
Ketten, hárman, vagy többen együtt énekelve mutathatták meg tehetségüket a diákok a Kodály Iskolában. A társaséneklési versenyt idén Bartók Béla születésnapjához kapcsolódóan rendezték meg az intézményben.
2024.03.27. -
Bennfentest
Bennfentest néven izgalmas beszélgetéssorozatot indítottak a belvárosi Csendes-ülős és az ARSO együttműködésében. A program első vendége Dobszay Péter, az ARSO művészeti vezetője volt, akitől szabadon kérdezhetett a közönség.
2024.03.27.
Tiszta hittel, erős kézzel - „Szent László horvát és magyar szemmel”
„A horvát honfoglalás a VII. században zajlott. A horvátok Kelet-Közép Európában elsőként keresztelkedtek meg, a Horvát Királyság alatt azonban akkoriban még Dalmáciát kell érteni” - kezdte előadását Dr. Heka László, aki „Szappanoperába illő történetként” jellemezte azt a folyamatot, amelynek végén Szent László király, nővére védelmében seregeivel bevonult a Horvát Királyságba. A Tripimir-dinasztia uralma alatt, 1000-ben, a velenceiek megtámadták a Horvát Királyságot. A horvát szigetek behódoltak a velencei dózsénak és egy belső udvari vita után az egyik horvát herceg a magyar király, Szent István udvarába került. Az 1060-as években Zvonimir kapta meg Szlavóniát, bán lett, és feleségül vette Szent László király nővérét, Ilonát, akit a horvátok ma is Szép Ilonaként emlegetnek.
Zvonimir király halála után a szigetek elfogadták Ilonát uralkodónak, a szárazföldi városok azonban hallani sem akartak arról, hogy egy nő uralkodjon felettük. Ekkor vonult be Szent László király - Ilona kérésére - seregeivel horvát földre. Közben azonban Magyarországot megtámadták a besenyők, így a Lovagkirály Álmos hercegre bízta az új terület irányítását. A Dráva és a Száva közötti terület elfoglalása után a területet - Velence és a pápa haragjától joggal tartva - nem csatolta Magyarországhoz, viszont a vármegyerendszert kialakította. 1094-ben megalapította a zágrábi püspökséget, amely az országhoz csatolás szempontjából fontosabb lépés volt, hiszen az új püspökséget az esztergomi érsekség alá rendelte.
Szent László korában Zágráb jelentéktelen településnek számított, fejlődését a püspöki székhellyé válásának köszönheti. Talán nem véletlen, hogy a Lovagkirály kultusza Horvátországban a mai napig is töretlen. A szent király püspökséget ugyan alapított Zágrábban, de székesegyházat nem építtetett. Az újonnan létrehozott püspökségnek azonban palástját adományozta, amely ma is a székesegyház féltett kincse. Az előadás további részében az előadó Szent László király törvényeiről szólt, amelyek a kereszténység megerősítését szolgálták. „Az idei esztendőben mind Magyarországban, mind pedig Horvátországban Szent László Emlékévet ünnepelnek, melynek horvátországi jelmondata: „Tiszta hittel, erős kézzel”. S valóban így kormányozta a reá bízottakat a Lovagkirály.” – zárta előadását Dr. Heka László, akinek magyar nyelvű előadását horvát nyelvű vetített jegyzetek kísérték és horvát nyelvű összefoglaló is elhangzott.