Tiszta hittel, erős kézzel - „Szent László horvát és magyar szemmel”

Dr. Heka László, író, újságíró, szakfordító, egyetemi docens „Szent László, a zágrábi püspökség alapítója” című előadásával ért véget csütörtökön, a Székesfehérvári Horvát Nemzetiségi Önkormányzat, a „Szent László Emlékév 2017” tiszteletére szervezett előadássorozata, melynek a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház adott otthont. A „Szent László horvát és magyar szemmel” címet viselő sorozat a Nemzeti Erőforrások Minisztériuma támogatásával valósult meg.
2017.11.24. 10:48 |
Tiszta hittel, erős kézzel - „Szent László horvát és magyar szemmel”

„A horvát honfoglalás a VII. században zajlott. A horvátok Kelet-Közép Európában elsőként keresztelkedtek meg, a Horvát Királyság alatt azonban akkoriban még Dalmáciát kell érteni” - kezdte előadását Dr. Heka László, aki „Szappanoperába illő történetként” jellemezte azt a folyamatot, amelynek végén Szent László király, nővére védelmében seregeivel bevonult a Horvát Királyságba. A Tripimir-dinasztia uralma alatt, 1000-ben, a velenceiek megtámadták a Horvát Királyságot. A horvát szigetek behódoltak a velencei dózsénak és egy belső udvari vita után az egyik horvát herceg a magyar király, Szent István udvarába került. Az 1060-as években Zvonimir kapta meg Szlavóniát, bán lett, és feleségül vette Szent László király nővérét, Ilonát, akit a horvátok ma is Szép Ilonaként emlegetnek.

Zvonimir király halála után a szigetek elfogadták Ilonát uralkodónak, a szárazföldi városok azonban hallani sem akartak arról, hogy egy nő uralkodjon felettük. Ekkor vonult be Szent László király - Ilona kérésére - seregeivel horvát földre. Közben azonban Magyarországot megtámadták a besenyők, így a Lovagkirály Álmos hercegre bízta az új terület irányítását. A Dráva és a Száva közötti terület elfoglalása után a területet - Velence és a pápa haragjától joggal tartva - nem csatolta Magyarországhoz, viszont a vármegyerendszert kialakította. 1094-ben megalapította a zágrábi püspökséget, amely az országhoz csatolás szempontjából fontosabb lépés volt, hiszen az új püspökséget az esztergomi érsekség alá rendelte.

Szent László korában Zágráb jelentéktelen településnek számított, fejlődését a püspöki székhellyé válásának köszönheti. Talán nem véletlen, hogy a Lovagkirály kultusza Horvátországban a mai napig is töretlen. A szent király püspökséget ugyan alapított Zágrábban, de székesegyházat nem építtetett. Az újonnan létrehozott püspökségnek azonban palástját adományozta, amely ma is a székesegyház féltett kincse. Az előadás további részében az előadó Szent László király törvényeiről szólt, amelyek a kereszténység megerősítését szolgálták. „Az idei esztendőben mind Magyarországban, mind pedig Horvátországban Szent László Emlékévet ünnepelnek, melynek horvátországi jelmondata: „Tiszta hittel, erős kézzel”. S valóban így kormányozta a reá bízottakat a Lovagkirály.” – zárta előadását Dr. Heka László, akinek magyar nyelvű előadását horvát nyelvű vetített jegyzetek kísérték és horvát nyelvű összefoglaló is elhangzott.