-
Az Aranybulla ünnepe
A II. András magyar király által 1222-ben, a székesfehérvári országgyűlésen kiadott Aranybullát gyakorta hasonlítják az angolok 1215-ös Magna Cartájához. Ennek alapja az, hogy a bulla volt a magyar nemzet első alkotmányos dokumentuma, míg a Magna Carta az angolok első alkotmányos okiratának tekinthető.
2024.04.24. -
Székesfehérvár a frontvonalban
Pénteken délután nyílt meg a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Szent István Király Múzeum Székesfehérvár a frontvonalban 1944 - 1945 című közös kamara kiállítása. A tárlat több mint egy évig látogatható, keddtől vasárnapig, 10 és 18 óra között. A belépés díjtalan.
2024.04.05. -
Az anyósok kedvenc leshelye
Székesfehérvár egyes belvárosi épületeit jellegzetes sarokerkélyek díszítik, melyek nem csak mutatósak, de komoly társadalmi szerepük is volt régen. Március 30-án, szombaton 10.00 órakor indul a Tourinform Iroda által szervezett séta, melynek keretében mindent megtudhatunk a különleges balkonokról.
2024.03.28. -
Az anyai ágat vizsgálják
Béla macsói herceg maradványainak genetikai vizsgálatával folytatja munkáját a Magyarságkutató Intézet (MKI) Archeogenetikai Kutatóközpontja. Béla macsói herceg genetikai vizsgálata azzal a reménnyel kecsegtet, hogy IV. Béla számos gyermekének a genetikai meghatározásához további támpontokat lehet nyerni.
2024.03.22.
Szenzációs régészeti lelet került elő az iskolaudvar felújítása közben
Sajnos ez a terület a középkor hadi eseményei során állandó támadásoknak volt kitéve, így jelentős pusztításoknak estek áldozatul az itt álló világi és egyházi épületek, melyek létezéséről eddig csak az írott források tanúskodtak.
A feltárások során a korábban régészeti szempontból szinte fehér foltnak tekinthető Budai külváros térképére felkerült az első középkori épület részlete.
Az egykori Budai külváros – azaz Civitas exterior stratégiailag fontos terület volt, hiszen a legfontosabb kereskedelmi útvonalak haladtak át ezen a külvároson a középkorban. Régészeti szempontból ezidáig szinte fehér foltnak számított a terület.
Reich Szabina a Szent István Király Múzeum ásatásvezető régésze elmondta, hogy Siklósi Gyula régészprofesszor korábban csak a Királykút tájékán talált néhány falszakaszt. Arról vannak még forrásaink, hogy néhány kőfaragvány származott erről a területről. Tehát konkrétan épített örökségi elem a Budai külváros nem maradt fent ezidáig. Most egyértelműen bebizonyosodott a keltező értékű rétegeknek köszönhetően, hogy késő középkori lakóházakkal van dolgunk.
Ahhoz hogy mi is több adathoz információhoz jussunk szükség van a terület további kutatására, ezt már roncsolásmentes módon szeretnénk megtenni, hogy ne kelljen felbontani az udvart, talajradaros vizsgálatot szeretnénk a területen végezni - mondta Pokrovenszki Krisztián a Szent István Király Múzeum igazgatója. Ez a vizsgálat megmutathatja az épületek alaprajzát és kirajzolódhatnak az utcaszerkezetek.
A Rákóczi Iskola udvara – nyilván nem a mai város méretéhez nézve, hanem a középkori történelmi belvároshoz nézve messze van a főtértől gyalogosan. Ez is jelzi, hogy mekkora is volt valójában a középkorban Székesfehérvár. Biztos, hogy jelentős méretű város volt, nemcsak a Magyar királyságában, hanem európai vonatkozásában - mondta Cser-Palkovics András polgármester.
A II. Rákóczi Ferenc Általános iskola és a Szent István Király Múzeum már tervezi az együttműködés további elemeit, így ősszel interaktív, rendhagyó történelem órákon ismerkedhetnek majd a diákok az itt talált leletek jelentőségével és a középkori Székesfehérvár történelmével.
A felszínre került falszakaszok két épület meglétére utalnak. A legkorábbi építmény valószínűleg egy késő középkori, polgári ház lehetett a rétegekből származó kerámialeletek és érmék alapján. A keleti és a nyugati zárófalának részletét, valamint az épületbelső falát (északkelet–délnyugati irányú; 4,4 m hosszú, 60 cm széles) sikerült feltárni teljesen az alapozása aljáig (mai járószinttől mérve 2,3 m). Elképzelhető, hogy alápincézett épületről van szó, mert egy 60 cm széles nyílást – mely ajtó- vagy ablaknyílás – lehetett megfigyelni az északkelet–délnyugati irányú falban.
A másik épületnek csak egy északkelet–délnyugati irányú falszakaszát (2,6 m hosszú, 56 cm széles) találták meg, melynek keleti sarka egy nagyméretű beásás miatt beomlott. Az alapozását tekintve teljesen eltért az előző építménytől, a késő középkorra vagy a török korra keltezhető.
A két épület között egy Árpád-kori munkagödör részletét is feltárták, melynek faszénnel, égett vörös agyaggal erősen kevert betöltéséből nagymennyiségű kerámialelet, álltacsont és egy ár (hegyes végű szerszám) származott. A szélében cölöplyukakat alakítottak ki a féltető számára. A területen egy bronzkori gödör is volt a belőle előkerült edénytöredékek alapján.