-
A HTBK három évtizede
Csütörtökön délután közgyűlést és baráti találkozót tartott a Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szervezete. Az eseményen a tagság felidézte az elmúlt három évtized munkáját, az emlékpark kialakításának folyamatát, valamint tanácskozott a következő időszak terveiről és kihívásairól is.
2024.05.09. -
Koszorúzásokkal emlékeztek
Néma koszorúzásokkal emlékeztek a második világháború áldozataira csütörtökön a székesfehérvári katonatemetőkben. A háború európai befejezése és az Európa-nap alkalmából a Béke téren, a Szentlélek katonatemetőben és a Városház téri harang-emlékműnél tartottak csendes megemlékezéseket.
2024.05.09. -
Céges fórum a Gazdasági Karon
Az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Karának képzési kínálatát mutatták be az egyetemmel együttműködő cégek képviselőinek csütörtökön délelőtt.
2024.05.09. -
Európa Nap Fehérváron is
Néma koszorúzásokat tartottak az Európa Nap alkalmából. Székesfehérváron is több helyszínen tiszteletadás volt csütörtökön délelőtt.
2024.05.09.
Szabó Zoltán építészettörténés volt a Székesfehérvár Jövőjéért Egyesület vendége
Szerencsésebb nemzetekkel ellentétben sajnos a nemzet Koronázó Bazilikája már nem áll, romokban van. Remélhetőleg azonban ez nem marad mindig így és Szabó Zoltán kutatásai nagyon fontosak ahhoz, hogy jövőképünk lehessen a Nemzeti Emlékhelyet illetően – mondta Cser-Palkovics András polgármester. Beszélt arról is, hogy a Városháza Dísztermében a jelentős dátumokról megemlékező falfeliratok jelentős része arra az időszakra emlékeztetnek, amikor az egykor Európa szerte híres bazilikában tették királyaink fejére a koronát.
A székesfehérvári bazilika egész Közép-Európát uralta, és a középkori magyar állam szimbóluma volt.
Szabó Zoltán, Kralovánszky Alán egykori kollégájaként és szellemi örököseként a középkori építészetnek és Szent István bazilikájának avatott szakértője. Az építészettörténész kutatásai új, kissé megdöbbentő megvilágításba helyezik a bazilika történetét. Az építészettörténész az elmúlt évtizedekben olyan hatalmas munkára vállalkozott, amely példaértékű és egyedülálló megvilágítást és rekonstrukciókat eredményezett a székesfehérvári királyi bazilika építéstörténetében. Kutatásai új, kissé megdöbbentő megvilágításba helyezik a bazilika történetét és a Magyar Királyság korai székhelyeinek rangját.
Szabó Zoltán beszélt azokról a 10. század előtti épültekről, mely az egykori bazilika helyén állhattak már a harmadik századtól kezdve. Többek között olyan érdekességek is elhangzottak, hogy a mostani járószint a római kori szinthez képest három méterrel magasabban van jelenleg Fehérvár Belvárosában. Szó volt a fehérvári római emlékekről is, rávilágítva arra, hogy miért is ezen a helyen épült a magyar királyok legjelentősebb temploma, koronázó és temetkezési helye. A bazilika alatt és körül olyan alapozásokat fedeztek fel, amelyek korábbiak a bazilika épületénél, nagy valószínűséggel a római korra keltezhetőek. Szabó Zoltán szerint Szent István 1018 után nem újonnan építette, hanem átépítette és háromhajóssá bővítette ki a templomot.