-
A zenei nevelésért
Zimber Ferencné óvodapedagógus, Csikós-Árky Brigitta ének-zene tanár és Oláhné Nagy Klára zongoratanár kapta a Székesfehérvár Zenei Nevelésért Díjat idén. A gálahangverseny keretében rendezett szerda esti díjátadón a Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium növendékei, a Kodály Zoltán Általános Iskola és Gimnázium tanulói, a Zentai Úti Általános Iskola kórusa, valamint a hosszúsétatéri óvodások köszöntötték a díjazottakat.
2024.05.16. -
40+ jubileumi műsor
A Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium volt és jelenlegi Népzene tanszakos növendékei, tanárai 40+ jubileumi műsorral és táncházzal várják az érdeklődőket, családtagokat, barátokat, rokonokat, az iskola minden növendékét és tanárát a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házba 2024. május 16-án, csütörtökön 17 órára.
2024.05.16. -
Zenei Nevelésért Díjak
Átadták a Zenei Nevelésért Díjakat. Az elismeréseket idén Zimber Ferencné Hosszúsétatéri óvoda pedagógus, Csikós Árky Brigitta Zentai úti Általános Iskola tanára, és Oláhné Nagy Klára Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógusa vehette át.
2024.05.16. -
Hegyek alján
Folytatódott a Vörösmarty Társaság könyvbemutató sorozata. A versbarátok Orosz Margit: Hegyek alján című kötetét ismerhették meg.
2024.05.16.
Seuso újratöltve - hitelesítő feltárás Szabadbattyánban
A fehérvári intézmény a Magyar Nemzeti Múzeummal közösen végzi a kutatást, a területen anyagmintákat is begyűjtöttek és fémdetektoros vizsgálat is zajlott.
Kovács Loránd Olivér a Szent István Király Múzeum szakmai tanácsadója, az MNM Nemzeti Régészeti Intézet Tudományos Igazgatóságának igazgatója és a fehérvári múzeum részéről Kiss Alexandra a hitelesítő feltárás vezetője a korábbi ásatási dokumentumok alapján jelölték ki azokat a helyszíneket, ahol a kutató szondákat nyitották.
Beférhetett a Seuso-kincs a fűtésalagútba?
A hitelesítő feltárás során ennek a helyszínnek az azonosítása is cél volt. "Az alapvető cél az volt, hogy kiderítsük: a Seuso-kincs fizikailag egyáltalán beleférhetett-e bármelyik fűtőcsatornába. Készültek modellek, a kincsek tárolására szolgáló üstben fellelhető lenyomatok, karcok alapján, hogy hány tárgyat helyezhettek bele az elrejtéskor. Így vannak pontos méretadataink a magasságról és a szélességről is, tehát tudjuk, hogy minimálisan mekkora helyen férhetett el a Seuso-kincsek ismert darabjait rejtő üst." - mondta el Kovács Loránd Olivér.
Eredetileg két különböző helyiségnek a fűtési rendszerét kezdték el átvizsgálni és újból feltárni a régészek. Kiss Alexandra, a hitelesítő feltárás vezetője később újabb adatok alapján egy harmadik helyiséget is elkezdett megvizsgálni.
Nádorfi Gabriellának az ásatási fotója, illetve a leírásai alapján és Kiss Alexandra helyszíni kutatásai szerint is ez lehet az a terület, amit korábban Pereczes Ferenc beazonosított.
"A harmadik szondának a feltárásával még nem végeztünk, mivel az idő most már rosszabbra fordul ezt a felületet nem tudjuk teljes egészében megvizsgálni, mert nem szeretnénk ha sérülnének a föld alatt rejlő római emlékek. Jövőre szeretnénk itt egy kiterjedtebb kutatást végezni. A harmadik helyiségre mindenképp egy nagyobb szondát szeretnénk nyitni, hogy felszínben is jobban lássuk az összefüggéseket. Feltehetően itt található az a fűtőcsatorna, amiről Pereczes Ferenc is említést tett." - foglalta össze Kiss Alexandra a Szent István Király Múzeum ásatásvezető régésze.
Jól látszik, hogy viszonylag jó állapotban vannak az épület maradványai. Nádorfi Gabriella nagy figyelmet fordított arra, hogy a területre rendszeresen hordjanak földet, ezért a jelentős része a felszínnek szép állapotban maradt meg. Nincsenek szétfagyva a falak, a terazzo-padlók is viszonylag jó állapotban maradtak meg. "Ahol jelentősen megtömörödött a föld, ott érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy bizonyos területekre újra kerüljön földréteg. A területen mindenképpen érdemes lenne rendszeresen kaszálásokat végezni, a bokrokat kiírtani." - mondta el Kiss Alexandra.
A helyszínen segítették a munkát a Szent István Király Múzeum önkéntes programjának tagjai is. A fémdetektoros kutatások során késő római kis bronzok kerültek elő, valamint egy hagymagombos fibulának a töredéke, amik korszakban teljesen megfelelnek az épületkomplexum használati idejének. Korukat illetően korábbi korszakból előkerült egy trombita fibula, illetve egy térdfibula, viszont azt is tudjuk, hogy a területet korábban használták. A szondákból előkerült leletek a visszatakart földből kerültek elő, ami azt is jelenti, hogy rétegsorhoz ezeket nem tudják kötni a szakemberek.
A tervek szerint jövő év tavaszán folytathatják a kutatást a régészek majd a területen.
A mostani hitelesítő feltárás során számos mérést is elvégeztek és újabb adatokat tudtak meg a lelőhelyről, hiszen az ásatásnak a tudományos céljai közé tartozott az is, hogy további leletanyagokat keressenek, mintákat vegyenek, a méretadatokat pontosítsák, hiszen a technológiai fejlődésnek köszönhetően, ma már sokkal precízebbek és pontosabbak a mérőműszerek. Így akár 3D lézerszkenner használatával ma már 3D modelleket is tudnak készíteni egy újonnan megnyitott felszínről.
"Két helyiség esetében ki lehet jelenteni, hogy azokba egyszerűen fizikailag nem férhetett bele a Seuso-kincs. A harmadik helyiség esetében, jelenleg úgy tűnik, hogy beleférhetett, de ennek a teljes visszanyitása már nem tudott megtörténni. Ami jelenleg látható az erősen valószínűsíti, hogy ezt a helyiséget teljes egészében egy következő szezonban kinyissuk. Remélhetőleg ez lesz az a helyszín, ahol számításba jöhet, hogy az eredeti elrejtési helyet be lehet azonosítani." - fogalmazott Kovács Loránd Olivér.
A dokumentálás még tart, számos mintavétel is történt, amik a különböző anyagvizsgálatokhoz szükségesek. Ezt is elvégezték a helyszínen a nemzeti múzeum szakemberei Mráv Zsolt irányítása mellett. Azt is tudjuk, hogy korábban a Sárvíz moszatját is megtalálták az egyik edényen.
A római korban hajózható Sárvíz folyó mellett feltárt komplexum Pannónia eddig ismert legnagyobb méretű, késő római kori épülete. Felmerült a lehetőség, hogy a negyedik században esetleg nem palota, hanem egy kereskedelmi központ lehetett itt. Geofizikai mérések egy hatalmas méretű római épületegyüttes alaprajzát mutatják a Seuso-épületkomplexumtól nem messze. A talajfelszín alatt néhány centivel kezdődnek a falmaradványok. Az egykori Sárvíz mentén egy nagy méretű kikötő lehetett és az is szinte biztos, hogy ez összeköttetésben volt a Seuso-épületegyüttessel.
A hitelesítő feltárásról videós összefoglalóval is jelentkezik hamarosan a Szent István Király Múzeum.