Schwäbisch Gmünd

2017.04.03. |
Schwäbisch Gmünd Baden-Württemberg tartományban található, 50 kilométerre Stuttgarttól. 1162-ben szerezte meg a közösség a városi címet. 1805 és 1934 között hivatalos formában Gmünd-nek hívták, mely a hétköznapi szóhasználatban a mai napig fennmaradt. A városnak 62 000 lakosa van.
Története:
A 2. század közepén a római katonák Scwäbisch Gmünd környékén is elkezdték felhúzni a Római-Birodalmat övező védőfalat, a Limest. A 3. század második felében germán népcsoportok áttörték a falat és letelepedtek ezen a területen.
A 18. század közepén a város átélt egy kulturális felvirágzást. Az átépített patríciusház, illetve Johann Keller által tervezett piactér barokkos hangulata a mai napig jellegzetes karaktert ad Schwäbisch Gmündnek.
1801-ben Napóleon újrarendezte a német fejedelemségek határait. A város és környéke ekkor vált integráns részévé a Württembergi királyságnak.
 
Gazdasága:
Az arany és ezüst megmunkálásának hagyománya a városban több száz éves. Már az 1372-es oklevelek említést tesznek egy gmündi aranyművesről. Manapság több mint ötven arany- és ezüstműves él a városban és több mint 20 gyár és üzem foglalkozik az arany és ezüst feldolgozásával. Közel 150 formatervező iroda is működik itt, melyek hasznos tanácsokat adnak a termékek formájának és csomagolásának megválasztásához.
 
Nevezetességek:
  • Prediger: az 1294-ben épült Domonkos kolostor 1973-tól kulturális központként funkcionál. Manapság egy konferenciaterem, egy galéria és egy múzeum is helyet kap az épületben. Utóbbi a régió legrégebbi múzeuma, melynek alapjait az 1876-ban alapított ipari múzeum adja. 1890-ben egészítették ki Julius Erhard magángyűjteményével.
  • Johanniskirche: A késő románkori pilléres bazilika 1220 és 1250 között épült Keresztelő Szent János tiszteletére.
  • a külső városfal maradványa 6 toronnyal
  • 2000 éves római fürdő maradványai
  • Grät: Gmünd legrégebbi épületei közé tartozik, 1536-ból. Többek közt áruházként, illetve tanácsházaként is funkcionált.
  • Városkert (Stadtgarten): Itt található a Rokokókastély, amelyet 1780-ban építettek. A kertben látható még egy 1770-ben készült napóra és a Geigerbrunnen (hegedűskút). A nyugati részen egy modern Kongresszusi Központ áll.
  • szerecsen gyógyszertár (Mohrenapotheke)
  • Ágoston rendi Kolostor (Augustineuskirche): a XIII. században épült kolostor eredetileg késő gót stílusú, de később barokk stílusban született újjá.
  • Heilig-Kreuz-Münster: A legrégebbi dél-német csarnoktemplomok egyike, melyet a gót stíluskorszakban építettek. Figyelemreméltó az ún. Szent sír, mely 1350-ből származik, illetve a keresztelő kápolna 1510-ből.