RönkFeszt a Csónakázó-tó partján - bárki megnézheti a készülő faszobrokat

A régi hagyományot felelevenítve, határon innen és túlról is érkeztek faszobrászok a RönkFesztre, hogy június 19 és 25 között, hét leforgása alatt a Csónakázó-tó partján megalkossák szobraikat, amiket teljes egészében a hétvégén tekinthetnek meg az érdeklődők, de a készítést is bárki megnézheti a Csónakázó-tó partján, A Szabadművelődés Háza előtt.
2017.06.22. 10:55 |
RönkFeszt a Csónakázó-tó partján - bárki megnézheti a készülő faszobrokat

A szobrok a jövőben a város különböző köztereit fogják majd szépíteni.

Kiss Dániel Budapestről érkezett és egy prototípust is hozott magával, aminek mását készíti el fából. Öt nap alatt szerinte vakon nekiállni egy alkotásnak kicsit merész lenne, ezért gondolta azt, hogy ő kész tervvel érkezik, és szobrai közül egy egyszerűbb formát választ. 

Éltes Barna, aki Sepsiszentgyörgyről érkezett a fesztiválra és egy szentélyen dolgozik. Mint mondta, a fát – amit rönkként kapott – visszaállítja eredeti függőleges helyzetébe, mintha nem is vágták volna ki, és egy új életet kapna.

Horváth János egy népies, naiv király megalkotásán munkálkodik. Elmondta, hogy teljesen egyszerű királyfejet szeretne elkészíteni palástba burkolva. „Kondor Bélás” kivitelben gondolkodik, grafikus módon, s kicsit „Szervátiuszosan” is. 

Miklós János - aki Úrhidáról jött - témája a mag, mely a körforgás része – mint mondja az alkotás a végtelenségről szól. Amikor elkészül, reményei szerint egy felkiáltó jel lesz annak érdekében, hogy vigyázzunk arra, ami körbevesz minket. 

Harsay János, Zamárdiból érkezett a táborba és egy nagyméretű facsavart készít. Az ötletet az adta – mint fogalmazott -, hogy fából csavart nem lehet vásárolni, csak vasból, rézből. Úgy gondolta, hogyha nem lehet kapni, akkor majd ő elkészíti. Művészete általában elrugaszkodott és poénos.

Matl Péter, Munkácsról Őri Tóth István, legendás székesfehérvári fotós emlékének szenteli alkotását. Szobra fő ötletét – mely felesége rajza nyomán született meg benne - az adta, hogy Zamárdiban is voltak művésztelepek, ahol együtt voltak Őrivel. 

Kocsis Balázs szobrászművész is résztvevője a tábornak. Ő azonban nem önálló alkotást készít, hanem művésztársaival egy régi elképzelését valósítja meg: ennek lényege az, hogy az adott farönkből mindegyik művész elvesz valamit, és azzal tulajdonképpen tönkreteszi a másik munkáját, de mindig alakul valami új. "Ez egyfajta metafora: ez az életünk. Fadarabok vagyunk, s az élet folyamatosan farag bennünket, s a lehetőségeink, a körülményeink alakítanak minket." A folyamatot és a különböző álllomásokat kamerán rögzítik.