-
Pünkösdi Virágálom
Idén ismét virágkompozíciókat csodálhatunk a belvárosban Pünkösd alkalmából: az Országalma és a Szent István-emlékjel közötti részen hat virágbolt fogja színes-illatos növényekkel elárasztani a belvárost. A Pünkösdi Virágálom május 17-én, pénteken 17:30-kor megnyitó műsorral kezdődik: népdalok, néptáncosai, és galambröptetés lesz a Városház téren.
2024.05.17. -
A zenei nevelésért
Zimber Ferencné óvodapedagógus, Csikós-Árky Brigitta ének-zene tanár és Oláhné Nagy Klára zongoratanár kapta a Székesfehérvár Zenei Nevelésért Díjat idén. A gálahangverseny keretében rendezett szerda esti díjátadón a Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium növendékei, a Kodály Zoltán Általános Iskola és Gimnázium tanulói, a Zentai Úti Általános Iskola kórusa, valamint a hosszúsétatéri óvodások köszöntötték a díjazottakat.
2024.05.16. -
Új darabot mutatnak be
Ismét új darabot mutat be a Vörösmarty Színház társulata. Az Iphigenia Auliszbant szombaton láthatják először a Kozák András stúdióban az érdeklődők.
2024.05.16. -
Firokonf Fehérváron
Idén immár tizenhatodik alkalommal gyűltek össze a római kor történetével foglalkozó magyar kutatók. A Firokonfnak idén Székesfehérvár adott otthont.
2024.05.16.
Püspöki szentmisét tartanak a Székesegyházban hétfőn a tűzoltókért
A tűzoltók számára Flórián a tűzoltó munka lényegét testesíti meg: az állhatatosságot, becsületet, embertársaik megsegítését.
Flórián Cesiaban (a mai Felső-Ausztria területén) született a III. század második felében Diocletianus császár uralkodása idején lépett be légiósként a római hadseregbe, ahol tehetsége, bátorsága révén gyorsan haladt előre a katonai pályán, rövidesen a Caecia erőd parancsnoka lett. A legenda szerint az erődben hatalmas tűzvész pusztított, amit Flórián - szinte kilátástalan helyzetből - megfékezett. Katonái, kiket a legszörnyűbb tűzhaláltól mentett meg, Flórián emberfeletti, isteni erejének tulajdonították a tűzvész elmúltát s hírét szájról szájra adva, megszületett a Flórián-legenda.
A keresztényüldözés idején Flórián igazságérzete, emberségessége fellázadt az Aquiliniusz prefektura kegyetlenkedései ellen. Börtönben sínylődő 40 társa mellé állt, magát ő is kereszténynek vallva.
Amikor megtagadta az áldozat bemutatását a római isteneknek, kegyetlenül megkorbácsolták, majd a császár parancsára 304. május 4-én kővel a nyakában az Enns fo1yóba vetették.
A ránk maradt írásos emlékek szerint holtteste fennakadt egy sziklán, sas vigyázott rá, mígnem egy Valéria nevezetű keresztény asszony rátalált, kocsijába rejtve elvitte Lorchba és tisztességgel eltemettette. A lorchi Szent Flórián sír felett ma az Ágoston rendi szerzetesek kolostora emelkedik.
Kultusza elsősorban Felső-Ausztriában, Tirolban, Bajorországban terjedt el, de nagy tiszteletnek örvend Lengyelországban - főként Krakkóban - s hazánkban is. Ereklyéi Bolognába is eljutottak. Mert folyóban halt mártírhalált, a középkorban az árvizek elleni védszentként is tisztelték.
A tűzvészek ellen védő Szent Flórián alakja a XV. század végén vált közismertté. Magyarországi ábrázolásainak kezdete is erre az időszakra tehető, főként a német ajkú területeken. A XVII. században a nagyszámú osztrák és német bevándorlás hatására hazánkban csaknem mindenütt megelevenedett a Flórián-kultusz.
Flórián napját - Május 4-ét - a tűzoltók ma is a személye előtti főhajtással tartják nyilván, hiszen az elkötelezett hivatástudat alapja a vállalt munkába vetett hit és a hagyományokhoz való ragaszkodás.