-
Nyitott műtermek a Felsővárosban
Nyitott műterem programsorozatot indított a Székesfehérvári Művészek Társasága a Felsővárosi Alkotóházban, a Kertalja utca 8.szám alatt. A látogatók nyomon követhetik a műtárgyak születését a tervezéstől a kivitelezésig. Megismerhetik az ott alkotó képző- és iparművészeket, és az alkotás folyamatát. A Nyitott műterem programsorozat nyitó rendezvényére kedden került sor a Felsővárosi Alkotóházban.
2024.05.14. -
Szerdán hirdetik ki a győzteseket
Május 15-én, szerdán délután kerül sor a Fehérvár épületei fotópályázat ünnepélyes megnyitójára. A helyezettek és a különdíjasok is kihirdetésre kerülnek, az alkotások pedig a Vörösmarty Színház galériájában foglalják el helyüket.
2024.05.14. -
Kamarakoncert a legkisebbekkel
Második alkalommal hívták életre a Hermann László Kamarazene Találkozót. Az eseményen a zeneiskola hat évfolyamán tanuló zenészpalánták léptek zsűri előtt színpadra.
2024.05.14. -
Szimbólumok népzenei világunkban
Új programsorozattal jelentkezett a Szent István Művelődési Ház. Az első előadáson a népzenei kultúra szimbolikáját ismerhették meg az érdeklődők, Móser Zoltán előadásban.
2024.05.14.
Premier a balett színházban - október 14-én mutatják be a Carmen című estet
Az előadásra jegyek kaphatók az Alba Regia Szimfonikus Zenekar pénztárában, a Vörösmarty Színház előcsarnokában (Székesfehérvár, Fő utca 8.) munkanapokon 10.00–18.00 óra között, az InterTicket országos hálózatában, valamint a www.jegy.hu és a www.fehervaribalett.hu weboldalon is.
"Nagy öröm, hogy végre egy előadásról, egy bemutatóról tudunk beszélni, hiszen ez március óta ritkán adatott meg nemcsak a balett színház, hanem más kulturális intézmények estében is. Most talán még inkább megbecsüljük ezeket az eseményeket, mind korábban, amikor megszokhattuk, hogy időről-időre jönnek a bemutatók, amik egy normál évadtervben szerepelnek. Ráadásul nem is akármilyen bemutatóra készül a balettszínház: nagyon régóta várják már a nézők, hogy láthassák ezt a bemutatót és ezt a darabot. Bízom benne, hogy sokak érdeklődésére tart majd számot a Carmen című est és elnyeri a nézők tetszését" - mondta el Székesfehérvár polgármestere, aki azt kívánta, hogy legyen a tánc ünnepe a jövő szerdai esemény. Arra kért mindenkit, hogy akinek van lehetősége, vásároljon jegyet az előadásra, hiszen biztonságos körülmények között tudják majd megtekinteni a nézők a bemutatót.
Egerházi Attila igazgató örömét fejezte ki, hogy meg tudják tartani az előadást, amiben sok ember munkája van benne. "Egy művésznek lételeme, hogy láthassák, most ez a nehéz időszak ettől próbál minket elvágni, de nem nagy sikerrel, hiszen meg fogjuk tartani a bemutatót. Az eredmény - ami már a színpadi próbák során is megmutatkozott - magáért fog beszélni. Akik eljönnek megnézni az előadást, különleges élményben lehet részük több oknál fogva is. A mostani bemutatónk keresztmetszete annak a repertoárépítésnek amit folytatunk, hiszen egy cselekményes balett mellett úgynevezett táncverseket is láthat majd a közönség." - fogalmazott Egerházi Attila a bemutató kapcsán. Az igazgató szólt arról is, hogy fontos lépcsőfoka az építkezésnek, hogy egy világsztár koreográfust sikerült meghívniuk Alexander Ekman személyében.
A Carmen táncdráma az alapvető emberi érzelmeket veszi górcső alá: szerelem, szerelemféltés, féltékenység, vágy, csábítás, valamint a férfi és nő között létrejövő dominancia. Nem Carmen és Don José örök érvényű történetét illusztrálja, hanem Bizet operájából, Rodion Shchedrin által írt, táncszvitté komponált zeneművet láttatva, a zene, a tánc és a szcenográfia (színpadkép, jelmez, díszlet és világítás) egységbe öntése révén valami újat hoz létre. Egerházi Attila úgy alkotta meg a darabot, hogy az egyben legyen átélhető, érezhető és érthető történet. Lényeges és általa fontosnak tartott dramaturgiai eszköz a humor, az irónia és a szarkazmus, amely érezhetően végigvonul a baletten.
Alexander Ekman, svéd táncművész és koreográfus 2006 nyarán, a barcelonai IT Dansa közreműködésével alkotta meg a Szeszély (Whim) című, humorral telített darabot emberekről, akik szakadatlan küzdenek a beilleszkedéssel, és folyton racionálisan igyekeznek viselkedni.
Hogyan próbáljuk fenntartani ép elménk látszatát még akkor is, mikor legbelül az őrület kerülget bennünket? A mű egésze való életből vett, változatos szituációkat mutat be. Egerházi Attila, a Székesfehérvári Balett Színház igazgatója, a próbákat nézve döbbent rá, hogy egy különös musicalt sikerült alkotni, mely sötét és szomorú. Valójában nem eldönthető, hogy nevetni kellene-e, vagy sem. Humoros, de nem igazán vicces. Szomorkás, mégsem annyira szomorú. Élvezetes, ám mégsem annyira kellemes. Az előadás próbáit a társulat már nyáron megkezdte Ekman betanító balettmestere, Mathilde Van de Meerendonk vezetésével.
Az Aritmia balettet a COVID-19 vírus által okozott világjárvány kapcsán, annak társadalomra gyakorolt hatásainak, valamint a karantén időszaknak dedikálva alkotta meg Egerházi Attila.
A megszokott életritmusunk megtört, megváltozott, ha úgy tetszik, bizonyos értelemben véve aritmikussá vált. Az aritmia – ami orvosi kifejezéssel élve szívritmuszavart jelent – metafora. Életünket harmónia és diszharmónia, ritmus és aritmia (azaz a normálisnak, megszokottnak tekintett ritmus megváltozása, megtörése) jellemzi. Az élet ritmusa olykor egyenletes, máskor pedig egyenetlenné válik. Vonatkozik ez az egyénre, párkapcsolatra, vagy akár több ember kapcsolatára, de vonatkozhat egy társadalomra is. Mindemellett képzőművészeti értelemben véve is létezik ritmus és aritmia. Az emberi test sem szimmetrikus. Az aritmia tetten érhető többek között Pablo Picasso munkásságában is. A balettet négy táncművész – Cristina Porres Mormeneo, Dusana Heráková, Fernando Gabriel Luis Luis és Dávid Janík – táncolja egy viszonylag szűk térben.