-
Nyitott műtermek a Felsővárosban
Nyitott műterem programsorozatot indított a Székesfehérvári Művészek Társasága a Felsővárosi Alkotóházban, a Kertalja utca 8.szám alatt. A látogatók nyomon követhetik a műtárgyak születését a tervezéstől a kivitelezésig. Megismerhetik az ott alkotó képző- és iparművészeket, és az alkotás folyamatát. A Nyitott műterem programsorozat nyitó rendezvényére kedden került sor a Felsővárosi Alkotóházban.
2024.05.14. -
Szerdán hirdetik ki a győzteseket
Május 15-én, szerdán délután kerül sor a Fehérvár épületei fotópályázat ünnepélyes megnyitójára. A helyezettek és a különdíjasok is kihirdetésre kerülnek, az alkotások pedig a Vörösmarty Színház galériájában foglalják el helyüket.
2024.05.14. -
Kamarakoncert a legkisebbekkel
Második alkalommal hívták életre a Hermann László Kamarazene Találkozót. Az eseményen a zeneiskola hat évfolyamán tanuló zenészpalánták léptek zsűri előtt színpadra.
2024.05.14. -
Szimbólumok népzenei világunkban
Új programsorozattal jelentkezett a Szent István Művelődési Ház. Az első előadáson a népzenei kultúra szimbolikáját ismerhették meg az érdeklődők, Móser Zoltán előadásban.
2024.05.14.
Verslábak - Petőfi ihlette az Alba Regia Táncegyüttes új produkcióját
Petőfi Sándor már kisiskolásként rajongott az irodalomért. Sokat olvasott, később szavalt, bírált, verseket írt, regényeket fordított, szerkesztőségekben dolgozott, részt vett irodalmi vitatkozásokon és érdeklődött a színészet iránt is. Bámulatos termékenységgel írta költeményeit. Huszonegy éves korában jelent meg első versgyűjteménye, amit a következő évben rögtön négy kötete követett. Az egyre ismertebb és elismertebb költő szerelmi versei, majd az 1848. március 15-i szerepvállalása folyamatosan növelték népszerűségét a közönség előtt, ám amikor műveivel támadásokat indított az első magyar minisztérium ellen, fenyegető hangok emelkedtek ellene. 1849-ben eltűnt a csatatéren. Petőfi Sándor rövid öt esztendő alatt olyan fényes pályát futott be, amihez hasonlót a világirodalomban is keveset találunk.
Ez a különleges életút inspirálta Majoros Róbertet, az Alba Regia Táncegyüttes művészeti vezetőjét a Verslábak című produkció létrehozására.
Az együttes korábban már foglalkozott ezzel a témakörrel, akkor Petőfi népdalokká folklorizálódott verseit mutatták be, bebarangolva a teljes Kárpát-medencét. A mostani előadást komplexebbre tervezik: a folklorizálódott versek mellett a népzene és a tánc segítségével megjelenítik a költő kevésbé ismert, székesfehérvári történeteit, szerelmi költészetét, forradalmi verseit és Krúdy Gyula regényéből az ál-Petőfiket is. A táncos, zenés és prózai jeleneteket a vizuáltechnika segítségével teszik színházszerűvé és ezáltal maivá. Mind a táncban, mind a zenében vissza-visszatér a reformkor hangulata, helyenként a ruházatban is megjelennek az eredeti népviseletek, de ezeket tovább gondolva, a reformkorhoz kapcsolódva, de a mai színpadvilágnak is megfelelve alkotják újra a jelmezeteket Majorosné Szabó Veronika vezetésével.
Majoros Róbert Verslábak című előadásának főszereplője Gőbölös Gábor, az Alba Regia Táncegyüttes egykori tagja, aki a darab előkészületeiben nagy részt vállalt. Verset mond, énekel, és táncol, végig vezeti a székesfehérvári Táncház közönségét Petőfi Sándor életének izgalmas állomásain az Alba Regia Táncegyüttes és az Alba Regia Alapfokú Művészeti Iskola Pulutyka csoportja közreműködésével.