-
Dobri Dániel nemzetközi elismerése
Dobri Dániel Halmazállapot-változások (States of Matter) című hegedű-cselló-zongora triója Washingtonban kerül bemutatásra az Art Music Society 2024-25-ös évadában.
2024.04.18. -
Retró Felsővárosban
Retro piknikre hívják az érdeklődőket a Felsővárosi Közösségi Házba 2024. április 20-án, szombaton 15 és 19 óra között. A délután nosztalgikus hangulatban telhet a felnőtteknek és izgalmas programokat kínál a gyerekeknek is: bohócműsor, mesejáték, gyerekkoncert az egyik korosztálynak – retro büfékínálat, valamint játékgépek a másiknak. A rendezvény ingyenes.
2024.04.18. -
A szeretet lélekhangjai
Kerámiaszobrokból, kisplasztikákból és festményekből nyílt meg Szatzkerné Piroska képzőművész legújabb tárlata. Az Aranybulla Könyvtár A szeretet lélekhangjai című kiállítása május 10-ig tekinthető meg.
2024.04.18. -
Eötvös Péterre emlékeznek
Kortárs-klasszikus hangversenyre készül az Alba Regia Szimfonikus Zenekar Eötvös Péter emlékére. A koncert április 25-én lesz a Szent István Teremben.
2024.04.17.
Kincsek és titkok - január 15-ig még látható a Szent István Király Múzeumban
A Kincsek és titkok elnevezésű tárlaton az érdeklődők a nagyszentmiklósi aranylelet, a bécsi szablya és a prágai Szent István-kard hű másolatait is megtekinthetik 2017. január 15-ig.
2017.01.12. 07:50 |
A Kincsek és titkok elnevezésű tárlaton az érdeklődők a nagyszentmiklósi aranylelet, a bécsi szablya és a prágai Szent István-kard hű másolatait is megtekinthetik 2017. január 15-ig, hétfő kivételével naponta 10 és 18 óra között.
A nagyszentmiklósi aranykincs 1799-ben árokásás közben került elő Nagyszentmiklós határában: a felbecsülhetetlen értékű kincset jelenleg a bécsi Kunsthistorisches Museumban őrzik, azonban a szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdonában lévő hű másolatokat most a székesfehérvári nagyközönség is megcsodálhatja. A kincs előkerülése óta eltelt 200 évben a tárgyak eredete heves viták tárgyát képezte, amelyet a sok elmélet is bizonyít. Az elmúlt két évszázadban három népcsoporthoz is kötötték a leletegyüttest: a 8. századi avarokhoz, a 9. századi dunai bolgárokhoz, illetve a honfoglaló magyarokhoz. A ma elfogadott tudományos elmélet szerint a kincsegyüttes az avar fejedelmi kincstár része lehetett.
A kiállításra ellátogatóknak különleges élményt biztosít a prágai Szent István-kard hű másolata is, amelyet első királyunk, Szent István tulajdonaként tartanak számon. A kardot a feltételezések szerint Gizella királyné hozhatta magával hozománya részeként. A fegyver soha nem került földbe, az Árpádok királyi kincstárában, a bazilika alapítása után Fehérváron őrizték. A kard külföldre kerüléséről két kutatást tartanak számon. Az egyik elmélet szerint 1270-ben, IV. Béla halála után lánya, az új királlyal, V. Istvánnal szemben álló Anna vitte magával a kincstár több darabjával együtt vejéhez, II. Ottokárhoz Prágába. Egy másik feltételezés szerint a kardot 1353-ban Nagy Lajos küldte más Szent István ereklyékkel együtt IV. (Luxemburgi) Károly német-római császár és cseh király prágai udvarába ajándékként. Ezt követően prágai Szent Vid székesegyház tulajdonába került, ahol ereklyeként őrzik – hű másolata a Szent István Király Múzeum tulajdonát képezi.
A kétnyelvű (magyar és angol) tárlaton a látogatók a fentieken túl néhány eredeti lelettel is illusztrálva, interaktív eszközökkel nyerhetnek betekintést az avarok és a honfoglaló magyarok történetének, viseletének, ötvösművészetének kérdéseibe is.
A kiállításra ellátogatóknak különleges élményt biztosít a prágai Szent István-kard hű másolata is, amelyet első királyunk, Szent István tulajdonaként tartanak számon. A kardot a feltételezések szerint Gizella királyné hozhatta magával hozománya részeként. A fegyver soha nem került földbe, az Árpádok királyi kincstárában, a bazilika alapítása után Fehérváron őrizték. A kard külföldre kerüléséről két kutatást tartanak számon. Az egyik elmélet szerint 1270-ben, IV. Béla halála után lánya, az új királlyal, V. Istvánnal szemben álló Anna vitte magával a kincstár több darabjával együtt vejéhez, II. Ottokárhoz Prágába. Egy másik feltételezés szerint a kardot 1353-ban Nagy Lajos küldte más Szent István ereklyékkel együtt IV. (Luxemburgi) Károly német-római császár és cseh király prágai udvarába ajándékként. Ezt követően prágai Szent Vid székesegyház tulajdonába került, ahol ereklyeként őrzik – hű másolata a Szent István Király Múzeum tulajdonát képezi.
A kétnyelvű (magyar és angol) tárlaton a látogatók a fentieken túl néhány eredeti lelettel is illusztrálva, interaktív eszközökkel nyerhetnek betekintést az avarok és a honfoglaló magyarok történetének, viseletének, ötvösművészetének kérdéseibe is.