Állva ünnepelt a közönség A Pál utcai fiúk bemutatóján

Június 27-én, szombaton mutatták be Seregélyesen A Pál utcai fiúk modern grundmesét. A szabadtéri előadás rendezője Kalányos Tamás, a producer Sajtos József, a helyi általános iskola igazgatója, a szereplők helyi és környékbeli iskolások, fiatalok. A darab különlegessége abban áll, hogy a jelenetek szövegét maguk a szereplők írták, akik ezzel a dramaturgia alakításában is főszerepet kaptak.
2015.06.30. 11:58 |
Június 27-én, szombaton mutatták be Seregélyesen A Pál utcai fiúk modern grundmesét. A szabadtéri előadás rendezője Kalányos Tamás, a producer Sajtos József, a helyi általános iskola igazgatója, a szereplők helyi és környékbeli iskolások, fiatalok. A darab különlegessége abban áll, hogy a jelenetek szövegét maguk a szereplők írták, akik ezzel a dramaturgia alakításában is főszerepet kaptak. A barátságról, az összefogásról és a „Grundról” szóló darab sikerét a négy teltházas előadás és az állva tapsoló közönség is jelzi – az alkotók bíznak a szeptemberi folytatásban.  
A Pál utcai fiúk című előadás alapötlete egy lokálpatrióta kezdeményezés volt: a helyi általános iskola (Seregélyesi Baptista Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola) igazgatója, Sajtos József egy olyan megmozdulást szeretett volna elindítani, ami bevonja a helyi fiatalokat, a helyi lakosokat, és majd amiből hosszú távon egy seregélyesi fesztivál alakulhat ki. A kezdeményezés annyira jól sikerült, hogy a tervezett kettő helyett négy előadást bonyolítottak le, a bemutatót június 27-én, szombaton tartották. A rendező Kalányos Tamás volt, társrendezője Szegedi Tamás András, a producer pedig Sajtos József.
A szereplők helybeli és környékbeli fiatalok, akiknek a modern grundmese megalkotásában nagy szerepük volt: a rendezővel együtt írták a szöveget. Kivettek belőle vagy hozzáírtak jeleneteket, amik az eredeti Molnár-műben nincsenek benne. Ezek például olyan expozíciók, amelyek azt mesélik el, hogy egy-egy ismert jelenet hogy tudott kialakulni, hogyan jutottak oda a szereplők. Ilyen például a Pásztorok csokoládé-jelenete – ami itt kakaó – a modern grund fiai nem a Nemecsektől való bocsánatkérést mutatták meg, hanem azt, amikor ezt a fiúk fontolgatják. A fiatalok önálló megfogalmazásai, zenei kezdeményezései elkezdtek élni, és mire a fiúk a szövegkönyvet a kezükbe kapták, már tudták a darabot.
Ez A Pál utcai fiúk tehát egy mai történetet mesél el, ezért is lett „modern grundmese”: a mai Boka Jánosokat, a mai Nemecsek Ernőket és a mai Geréb Dezsőket keresték. Az előadás örökérvényű kérdései azonban megőrizték Molnár Ferenc regényének üzenetét: mit jelent a haza, a barátság, a jóakarat, vagy épp az árulás. Az aktualizálás a színpadon nem vált öncélúvá, a közönség fogadtatása azt jelzi, hogy a nézőket megérintette a modern feldolgozás, és valódi színházi élményt teremtettek a mai grund gyerekei. A nézőket egy mai építkezési állvány látványa fogadta, amit élettel töltöttek meg a srácok.
Kalányos Tamás eredetileg klasszikus előadást tervezett farakásokkal, tűzzel, vízzel, vörös ingekkel – a tűzön kívül ezek az elemek végül nem jelennek meg az előadásban: a rendezői útkeresésben fontos szerepet töltöttek be a fiúkkal azok a beszélgetések és az interjúk, a karakterelemzős játékok, amelyek az elképzelésből kialakították a színpadi előadást. A játékok és a drámapedagógiai foglalkozások – ebben a rendezőt a drámainstruktor szakon tanuló egyetemista Szegedi Tamás András segítette – fontosak voltak a gyerekeknek és a rendezőnek egyaránt, hiszen az elképzelések leginkább ezek alapján formálódtak: a szabadtéri előadás tulajdonképpen a drámapedagógiai munka végkifejlete. „A közhelyekkel az a baj, hogy elcsépeltek, pedig nagyon fontos gondolatokat fogalmaznak meg. Ezért is tett jót az, hogy a mai kor társadalmát szem előtt tartva próbáltunk ezekről a fogalmakról beszélni. Hogy mit jelent a haza, a barátság, az árulás, vagy a jóakarat – itt és most. Egy előadás attól jó, ha ’itt és most’ történik, és a mai emberekhez kell, hogy szóljon.” – mondta Kalányos Tamás. Az előadás Boka figurájában fogalmazza meg, mit is jelent, amikor véget ér a gyerekkor: erről szól A Pál utcai fiúk.
A rendező társa Szegedi Tamás András volt. A próbafolyamat irányításában az érdekelte, hogy a gyerekek hogy látják mindazt, amit Molnár Ferenc megírt: a szereplők a szócsövek és az alkotók is a darabban: „Amit én rendezőként hozzátettem, az a „Tessék!” és a „Köszönöm!” volt. Óvakodtam a határozott instrukcióktól, inkább kérdésekkel közelítettem hozzájuk: Mit szeretnél elérni? Hogy tudod azt elérni? Sok kérdésből és sok alternatív megoldásból született meg az, ami az előadásban benne van.” – írta le a megvalósítás elveit Szegedi Tamás.
 
A produkció megvalósításában nagyon sokat segített a helyi önkormányzat és több fehérvári, megyei médium, valamint a Baptista Szeretetszolgálat, amelynek vezetője, Szenczy Sándor az előadás fővédnökeként részt vett a bemutatón is. A produkció fő támogatója Sajtos József: az előadást maga az iskola finanszírozta. A tervezetthez képest jóval nagyobb mértékűre sikerült a költségvetés, ezért nagyon bíznak a pályázatokban és az utólagos támogatásokban. Az alkotók tervei és reményei szerint az őszi turnén minél több fiatal iskolás megnézheti majd az előadást, hiszen ez róluk szól. 
 
 
Alkotók és szereplők az előadásról:
 
Boka – Kós Mátyás a nézőtér Boka szektorában ülve arról beszélt, hogy a szerepválasztásban nem volt demokrácia, a döntés a rendezőé, Kalányos Tamásé volt. Bár a szerepnek mindvégig örült, de a hosszú próbafolyamat és az előadások után semmiképpen nem vállalna mást: ennek a főszerepnek a legfőbb kihívása az volt, hogy milyen nehéz megjeleníteni valakit, aki egyben jó barátja és vezére is a többieknek, ennek az egyensúlynak a megtalálása volt a legnehezebb. Boka a Pál utcaiaknak az a vezére, aki valójában sodródik az eseményekkel: „A gyerekekre, a fiatalokra jellemző, hogy nem gondolják át, ami történik velük, egyszerűen benne vannak. És egyszer csak ott tartanak, hogy van egy csata, van egy beteg kisgyerek, van egy halott kisgyerek, végül elveszik a grund.” – mondta Kós Mátyás. A rendezőknek köszönhetően tényleg együttműködött a csapat, és ez a csapatszellem a rendezői tudatosságon múlt. Ahogy ’Boka’ fogalmazott, a siker abból adódik, hogy sikerült a regény értékeit közvetíteni úgy, hogy a saját nyelvükre fordították le ezeket az értékeket és így is adták át: ez a hitelesség fogta meg a közönséget.
 
Nemecsek Ernő – Dvéri Zsolt természetesen a Nemecsek szektorból nézné végig az előadást, ha nem a főszerepet játszaná, méghozzá az első vagy a második sorból, hiszen az üvegházas jelenetben ide jön ki a nézőtérre: „A sok poén, és az, hogy a nézőket is belevesszük az előadásba, biztosan tetszik mindenkinek.” – mondja Zsolt. Kedvenc jelenete a tubákolás, amikor Csónakos beavatja a kisfiút, és együtt képzelődnek; majd pedig eléneklik Gerébbel a Grund-dalt.
 
NEMECSEK ERNÕ – Róth Áron Nemecsek alteregója, természetfeletti angyala, akivel a főhős csak az előadás végén, az üveggömbös jelenetben találkozik ténylegesen, amikor már beteg. Ez az angyal segít, ott van, ha kell, de még ez is kevés ahhoz, hogy a grundot minden más elé helyező Nemecseket megmentse a haláltól. Az összetartozás a hétköznapokban is működik: „Amikor még volt iskola, volt olyan, hogy amikor valaki belekötött a másikba, rögtön ott volt mögötte a csapat. A suliban is úgy viselkedünk, mint a grundon.” – mesélt Áron a seregélyesi bandáról.
 
Janó – Széplaky Géza számára igazán érdekes élmény volt, hogy szinte egy kész produkcióba érkezett, ráadásul egy olyanba, ahol a szereplők improvizációs játékaiból állt össze a szöveg. Az összeszokott csapatban hamar megtalálta a helyét, mint egyetlen felnőtt szereplő egy pillanatig sem érezte kívülállónak magát a gyerekek között. „A nézők megérzik, ha valami jó kedvvel születik, ha öröm van benne, ha bajtársiasság van benne. Itt a Pál utcai fiúk és a füvészkertiek egy banda volt a munka során; tegnap ’Áts Ferivel’ beszéltük éppen, hogy a darab egy kulcsszavában, a barátságban benne van a neve… Úgyhogy egy a csapat!” – mondta Széplaky Géza.
 
Áts Feri – Dulovics Dusán azt vallja, hogy civilben nem vezető egyéniség. Akkor érzett rá a szerepére, amikor ráébredt, hogy a kicsiket neki kell egy csapattá kovácsolnia. A legjobban a díszletbeli próbák motiválták. „Az az energiaszint, amit megmutatunk az embereknek, ahogy megalkottuk a jeleneteket, ez az, amitől ez nem egy átlagos színielőadás. A próbafolyamat felszabadultsága a titka az előadásunknak.” – fejezte ki gondolatait Dusán.
 
Csónakos – Fellegi Balázs rasztái legendákat szültek az előadás kapcsán: azt mondják, éppen ez a hajviselet indította el a ’modern’ grundmese megszületését. Csónakos esetében a karakter találta meg a színészt: ez a Pál utcai fiú laza, mindig vevő a poénokra, de tud azért komoly is lenni. A személyiségeket illetően a modernség abban áll, hogy a mai srácok deszkás cipőben mászkálnak, de a karakterek maradtak az eredetiek. „A történet nagyon aktuális, és nem a konkrétumok a lényegesek: egy kicsit a fiatalságról szól, és arról, hogy mindenkinek van egy grundja. Szerintem valóban kapnak valamit a nézők ettől az előadástól. Néha nevetést, néha könnyeket, de ez a legtöbb, mait adhatunk a színpadról állva.” – fogalmazott az előadásról Fellegi Balázs.
 
Kolnay – Nyári Ádám, neki köszönhető, hogy Kolnaynak keresztneve lett, Andrásnak hívják. Kezdetben Ádám az előadásbeli rivális, Barabás szerepét kapta, de nem igazán találta a helyét ebben a szerepben a próbák folyamán: igazán Kolnayként tudot felszabadulni. „Ez a történet annyira mai, hogy akár meg is történhetne, mi pedig mindent beletettünk, amit tudunk. És mivel egy részét mi alkottuk a darabnak, tényleg olyan, mintha mai gyerekek lennének benne, mert hogy azok is vannak” – magyarázta a sikeres előadást Ádám. Hiszen a legtöbb jelenet rávezetéssel készült, a szituációk előbb megvoltak a tényleges, szerepszerű megformálásoknál. Ahogy Ádám visszaemlékezéséből kiderül, az első kétórás találkozó után, amit Szegedi Tamás vezetett, a fiúk még alig tudták egymás nevét, de már teljesen megbíztak egymásban. Kalányos Tamásnak többször mondták a fiúk, hogy filmet kellene rendeznie, mert olyan látványos jelenetekben gondolkodik. Mindamellett, hogy a rendezők a szerepformáláshoz maximális segítséget adtak a fiúknak, a legfontosabb mégis az, hogy velük éltek a félév alatt: ez a kapcsolat erősíti legfőképpen a kölcsönös bizalmat és a másik teljes megismerését.
 
Barabás – Suták Dávid egy farsangi bohóckodás alapján került a darabba. Hogy milyen gyerek Barabás? „Kötekedő, nagyképű.” És hogy mi köze ennek Suták Dávidhoz? „Kötekedő vagyok, nagyképű vagyok, kábé ennyi. Sokat tanulok a többiek reakcióiból.” – vallott a szerepéről Dávid.
 
Geréb – Rimai Ádám eleinte jobban reménykedett, hogy Áts Feri szerepét kapja majd, mert érzései alapján számára könnyebben formálható figura lett volna. Ma már persze nem adná Gerébet: „Ez a hős végig egy érzelmi hullámvasúton van. Elsősorban nem a negatív figurát akarom megmutatni ebben a szerepben, hanem azt, hogy miért teszi, amit tesz. Nincsen fekete vagy fehér karakter, és ez a Molnár-műben teljesen elő is jön; ezért vállalom azt a küzdelmet, hogy megértessem a nézőkkel az indítékait.” – fogalmazta meg Ádám. A siker titkát az emberközeliségben látja: ennek a darabnak ebben a modern felfogásban most így van mondanivalója, nem a 20. század elejéről megidézett pillanatokkal, hanem ebben a formában, ebben a kontextusban tud úgy megszólalni, hogy érezhető legyen, valóban ilyenek a mai fiatalok. ’Geréb’ szerint a kulcsszavak az összetartozás és az áldozat.
 
Nagy Pásztor – Penzer Patrik eleinte nem érezte magáénak a rosszfiú szerepét: „A bemutatón jöttem rá, hogy ez az én szerepem, eddig nem tudtam, hogy játsszam: egy csendes őrült vagyok valójában, a nézésemmel tudok ölni. Ilyen a Nagy Pásztor.” A féléves munka és a különlegesen összetartó csapat érdeme, hogy minden ilyen jól sikerült szerinte. A társulatnak köszönhető az is, hogy egyáltalán játszhatott az előadásban, mert a nem túl jó bizonyítvány miatt majdnem meghiúsult a szereplés – de a többiek kiálltak mellette, így maradhatott. Kedvence a kicsit flegma, kihívó követ-jelenet, amelyben a füvészkertiek bejelentik, hogy nem támadnak titokban. A legjobban azonban az tetszik Patriknak, hogy Kalányos Tamás rájuk hagyta a szövegkönyv „megírását”.
 
Kis Pásztor – Csürök Gergő homlokán az utolsó előadás előtt egy kötözött seb. Mint kiderült, nem a smink része, a szerephez méltó sérülés valódi. Gergő ezt szerette volna eljátszani, mint elmondta, közel áll hozzá Kis Pásztor személyisége, elég, ha az iskolai csínyekre gondol.
 
A Pál utcaiak megjelenésében is a személyiség dominál: kapcsolataikban a legfontosabb a barátság, ez jelenik meg jelmezeik, hajviseletük és sminkjük egyediségében; a füvészkertiek viszont egy verbuvált társaság, az előadás végére az egységesedés teljesen egyértelművé válik a nézők számára, hiszen ruhában és hajban szinte egyformává válnak – mondta el Németh Kristóf, a haj-smink-ruha kreációk megálmodója, megalkotója.
 
Az előadásban közreműködik a Le PARKOURS: Kiss Lőrinc és Finta Dominik kaszkadőrként szerepelnek a grundon. A díszletként használt építkezési állványzat remek lehetőségek a modern koreográfiákhoz, szaltókhoz, csatajelenetekhez, a nézők visszajelzései alapján a látványban nagyon sokat köszönhet az előadás a parkouros attrakcióknak.
 
A társulatot Graczer Edit öltözteti: „Nagyon jó kis társaság ez, a gyerekek fantasztikusak. Arra próbáltam irányítani őket, hogy mit jelent a valódi színházi életben az öltözés, az öltöztetés: minden nagyon profin ment. A kemény munka ellenére nagyon sok szeretet kaptam tőlük.”

Kultúra

  1. Felvidéken és Észak-Magyarországon koncertezett a Vox Mirabilis

    A XIII. Gömöri Kulturális Napok keretén belül 2017. október 13-án Rozsnyón rendezték meg a XV. Nemzetközi Kórustalálkozót, melynek helyszíne a Történelmi Városháza kongresszusterme volt. A Csemadok Rozsnyói Városi Választmánya a székesfehérvári Vox Mirabilis Kamarakórust kérte fel, hogy a kulturális rendezvény díszvendége legyen.

    2017.10.17.
  2. Január 14-ig látható a Deák Képtárban Kádár Béla kiállítása

    Vasárnap nyílt meg Kádár Béla festőművész kiállítása a Szent István Király Múzeumban. A Kőhíd című tárlat felvonultatja az alkotó életművét, bemutatva korszakait, kedvenc témáit. A tárlat január 14-ig tekinthető meg a Deák Képtárban.

    2017.10.17.
  3. Varró Dániel könyvbemutató lesz a Fejér Megyei Levéltárban

    Október 27-én pénteken 18 órakor Varró Dániel Mi lett hova? című kötetét mutatják be a Fejér Megyei Levéltárban. A program az Örülök, hogy itt szólhat sorozat részeként valósul meg.  Varró Dániel új könyvében „Daniból közben Dániel lesz, mi pedig megtudjuk, hogy az ő korában/ egy rendes költő meg van halva..”

    2017.10.17.
  4. Világkiállítás és restaurálás - a 80 éves pannót ünneplik

    Október 19-én csütörtökön 18 órakor a Csók István Képtárban ünneplik a pannó 80 éves "születésnapját". Aba-Novák Vilmos alkotásának restaurálásáról Kurovszky Zsófia tart előadást, az 1937-es párizsi világkiállítás magyar sikereiről és az Aba-Novák pannóról pedig Gál Vilmos történész-muzeológus emlékezik meg.

    2017.10.16.

Eseménynaptár

2017. Október
h
K
Sze
Cs
P
Szo
V
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Székesfehérvár Topotéka