A Corpus Hungaricum szobornál és a Haleszban emlékezett Fehérvár az aradi vértanúkra

A Nemzeti Gyásznapon néma koszorúzással tisztelegtek a Haleszban és a Jávor Ottó téren is, az 1849 október 6-án kivégzett aradi vértanúk emléke előtt Székesfehérváron. Az esős délelőttön a diákok nem jöttek ki a tanárokkal együtt, sem a Halesz ligetbe, sem pedig a Jávor Ottó térre, azonban a Rákóczisok a néma koszorúzás után a tornateremben megtartották az ünnepséget.
2016.10.06. 12:17 |
A Nemzeti Gyásznapon néma koszorúzással tisztelegtek a Haleszban és a Jávor Ottó téren is, az 1849 október 6-án kivégzett aradi vértanúk emléke előtt Székesfehérváron. Az esős délelőttön a diákok nem jöttek ki a tanárokkal együtt, sem a Halesz ligetbe, sem pedig a Jávor Ottó térre, azonban a Rákóczisok a néma koszorúzás után a tornateremben megtartották az ünnepséget. 
KÉPGALÉRIA a fehérvári megemlékezésekről

A parkban található emlékmű az 1848-49-es fegyveres szabadságharc utolsó felvonásának, a haleszi felkelésnek állít emléket, amikor Fehérvár lakossága 1849 augusztus 10-én fegyveresen szállt szembe a császári katonasággal.
A ’48-as emlékműnél Horváth Miklósné, Deák Lajosné, Ráczné Földi Judit, Viza Attila és Márton Roland önkormányzat képviselők, Tanka Csaba a Fejér Megyei Közgyűlés alelnöke és Dancs Norbert a Székesfehérvári Járási Hivatal vezetője koszorúzott több civil szervezet mellett. A Corpus Hungaricum emlékműnél pedig Székesfehérvár polgármestere Cser-Palkovics András, a Fejér Megyei Kormányhivatal igazgatója Tanárki Gábor, Vizi László Tamás történész és Tanka Csaba közösen rótta le kegyeletét a kivégzett tábornokok emléke előtt.

Wagner Nándor szobrászművész egyik fő műve a „Corpus Hungaricum” szobor, amit 1999-ben, kőelemekkel kibővítve a Jávor Ottó téren állítottak fel állították fel
A néma koszorúzásokat követően a Székesfehérvári II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában adtak megemlékező műsort a diákok.A műsorban a diákok bemutatták, hogy az 1848/49-es esztendő mérföldkő volt a magyar nép történetében: boldogság, szenvedés, remény. Majd a tanulók felidézték a 167 évvel ezelőtti történéseket: a világosi fegyverletételt és Haynau halálos ítéleteit. Felcsendült a Piramis - Szegény Magyarország dala is: „Mért félsz? A holnap úgyis a tiéd! Annyi szenvedés után él a nép!” Felidézték gróf Batthyány Lajos és az Aradi 13 haláltusáját, majd felhangzott Ady Endre – Intés az Õrzőkhöz versének utolsó sora: „S akik még vagytok őrzőn, árván,/ Õrzők: vigyázzatok a strázsán.”
Nemzeti gyásznapunk, Október 6. előtti estén, fáklyás felvonulással és koszorúzással emlékeztek Fehérváron az aradi vértanúkra. A Zichy ligetből a Hősök terére vonultak a megemlékezők, ahol Törő Gábor országgyűlési képviselő mondott ünnepi beszédet.
Az 1849. október 6-án, Aradon kivégzett 12 honvéd tábornok és egy ezredes, valamint ugyanezen a napon, Budapesten kivégzett első felelős magyar miniszterelnök tiszteletére Magyarország 2001 óta Nemzeti Gyásznappal emlékezik a szabadságért életüket vesztett hősökre.