A Kossuth Nagydíjas Kallós Zoltánt köszöntötték Fehérváron

 A Kossuth Nagydíjban részesült Kallós Zoltánt köszöntötték csütörtökön Székesfehérváron. A néprajztudósnak gratulált a város jelenlegi és korábbi polgármestere, tanítványai és barátai is, akik közelgő születésnapja alkalmából meglepetéssel is készültek neki. A díjazott meghatódva fogadta a gratulációkat és a köszöntést, majd a Válaszúti Népdal Táborba invitálta meg a fiatalokat.
2017.03.16. 13:45 |
A Kossuth Nagydíjban részesült Kallós Zoltánt köszöntötték csütörtökön Székesfehérváron. A néprajztudósnak gratulált a város jelenlegi és korábbi polgármestere, tanítványai és barátai is, akik közelgő születésnapja alkalmából meglepetéssel is készültek neki.
 Magyarország köztársasági elnöke március 15-e alkalmából Kossuth Nagydíjat adományozott Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajztudósnak, népzenegyűjtőnek, a nemzet művészének. A magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetést az idén 91. születésnapját ünneplő néprajzkutató tegnap vette át az Országházban. A Kossuth-díjjal kitüntetett kiválóságok tiszteletére adott díszvacsorán mondott beszéde során a miniszterelnök külön köszöntötte a Kossuth Nagydíjban részesült Kallós Zoltán néprajzkutatót, akiről úgy fogalmazott: életereje biztatás mindannyiunk számára.
A Székesfehérvárhoz több szállal kötődő Kallós Zoltánnak ma délelőtt a város korábbi és jelenlegi polgármestere - Balsay István és dr. Cser-Palkovics András -, fehérvári barátok, a Székesfehérvári Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola Népzene Tanszakának pedagógusai, valamint növendékei gratuláltak a magas rangú elismeréshez. A köszöntésre a Zoli bácsival nagyon hosszú ideje baráti kapcsolatot ápoló Illyés család otthonában került sor.
Mint ahogy dr. Cser-Palkovics András polgármester fogalmazott, ez a díj a legjobb helyre került, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a zeneiskola növendékei is nagyon szívesen jöttek Zoli bácsihoz tisztelegni, ahogy Székesfehérvár is büszkén tiszteleg. Nagy öröm számunkra – mondta -, hogy az ünnep után elsőként itt, városunkban gratulálhatunk Zoli bácsinak. Majd átadta neki a város ajándékát: egy olyan festményt, melyen a székesfehérvári Bazilika melletti tér látható.
A március 26-án 91. születésnapját ünneplő Zoli bácsinak a fiatalok egy népdalcsokorral is kedveskedtek, köszöntve őt közelgő évfordulója alkalmából. A díjazott meghatódva fogadta a gratulációkat és a köszöntést, majd a Válaszúti Népdal Táborba invitálta meg a fiatalokat. A Kossuth Nagydíjjal kapcsolatban szerényen csak annyit mondott: „Nem számítottam én semmilyen kitüntetésre azért, amit csináltam. Eszembe sem jutott annak idején, hogy én ezért még kitüntetést is fogok kapni valaha az életben. Mindenesetre köszönöm azoknak, akik javasoltak. Azok valószínűleg velem hasonló gondolkodású emberek.”
Kallós Zoltán népzene- és néptánckutató 1926. március 26-án Erdélyben, a Kolozs megyei Válaszúton született. Õ a Bartók és Kodály utáni magyar kutatói nemzedék és népművészeti mozgalom erdélyi tevékenységének kiindulópontja. Általa került a magyar örökség térképére a Mezőség népművészete. Népzenei könyvei és lemezei a moldvai, gyimesi, kalotaszegi és mezőségi magyarság meghatározó forráskiadványai, magyar kultúránk továbbörökítésének alapműveivé váltak. Hat évtizede áll szoros szakmai és baráti kapcsolatban székesfehérvári tudósokkal, művészekkel és közéleti személyiségekkel. E kapcsolatnak is köszönhető a fehérvári néptánc- és népzenetanítás, valamint a táncházmozgalom kivirágzása.
1992-ben hozta létre a nevét viselő, oktatási és közművelődési tevékenységet végző alapítványt. A szervezet égisze alatt működik a Kallós Zoltán Művelődési és Oktatási Központ. 2010-ben, ugyancsak az alapítvány tevékenységéhez kapcsolódóan avatták fel a Kallós Zoltán Múzeumot és Népművészeti Központot, amely a névadó páratlan magángyűjteményéből származó, több ezer értékes népművészeti tárgy és fotó segítségével mutatja meg a hagyományos népi kultúrát.
 
A Nemzet Művésze számos díjjal büszkélkedhet. Egész életműve elismeréseként 1990-ben átvette az Életfa-díjat, 1993-ban a Magyar Művészetért-díjat, 1996-ban a Julianus- és a Kossuth-díjat, 1997-ben a Magyar Örökség-díjat, 2001-ben pedig a Corvin-láncot. Tiszteletbeli tagja az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületnek, tagja a Magyar Néprajzi Társaságnak és fő tagja a Magyar Művészeti Akadémiának. Oktató-nevelő hatása rendkívüli jelentőségű, fiatalok tömegeivel ismertette és szerettette meg a magyarság egyetemes értékeit.