Felavatták Gunda Béla néprajztudós emlékábláját az Országzászló téren

 Vasárnap avatták fel Gunda Béla néprajztudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának emléktábláját, amely a Szent István Király Múzeum Országzászló tér 3. szám alatti épületén kapott helyet, Marosi Arnold emléktáblája mellett. Nagy Benedek szobrászművész domborművét Cser-Palkovics András polgármester és Vargha Tamás, a Fejér Megyei Közgyűlés és a Fejér Megyei Múzeumegyesület elnöke leplezték le. Az ünnepélyes avatón részt vettek Gunda Béla családtagjai is.
2012.08.19. 17:37 |
 Vasárnap avatták fel Gunda Béla néprajztudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának emléktábláját, amely a Szent István Király Múzeum Országzászló tér 3. szám alatti épületén kapott helyet, Marosi Arnold emléktáblája mellett. Nagy Benedek szobrászművész domborművét Cser-Palkovics András polgármester és Vargha Tamás, a Fejér Megyei Közgyűlés és a Fejér Megyei Múzeumegyesület elnöke leplezték le. Az ünnepélyes avatón részt vettek Gunda Béla családtagjai is.
KÉPGALÉRIA az emléktábla avatásról
 A vendégeket Dr. Demeter Zsófia megyei múzeumigazgatója köszöntötte. A beszédeket követően Székesfehérvári panteon címmel Dr. Lukács László főmuzeológus, egyetemi tanár tart előadást, az ünnepi dallamokat a Bakony Népzenei Együttes szolgáltatta. Az avatóünnepség után Braila Mária könyvtáros tartott szakvezetést a Marosi Arnold látványtárban. Az avatáson beszédet mondott Gunda Béla egykori tanítványa, Dr. Paládi-Kovács Attila akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya elnöke is.
 Székesfehérvár polgármestere elmondta, természetes volt, hogy a város segítséget nyújtott ahhoz, hogy az arra méltó emberekről a múzeum falán meg tudjanak emlékezni. Csak akkor nézhetünk a jövőbe ha értékeljük a múltat és értékeljük azokat az embereket is akik a múltban tették a dolgukat, de ma visszatekintve sokkal többet tettek a jövőért, mint ami a nekik elő lett volna írna, ezzel járultak ők hozzá a közösség épüléséhez - mondta el Cser-Palkovics András. A polgármester hozzátette szerencsére Marosi Arnold és Gunda Béla mellett még nagyon sok olyan személy van aki a jövőben ezekre a falakra kerülhetnek majd.
 Nincs rá törvény, nem írja elő a szervezeti és működési szabályzat, de egy magára valamit is adó közösség – egy város, egy intézmény – nem engedheti, hogy a nagy elődök emléke feledésbe merüljön - emlte ki Vargha Tamás beszédében, aki Gunda Bélára emlékezve az alábbi szavakkal üdvözölte az emléktáblát: A tudós ember és tanár magatartásával,műveivel,egész munkásságával örökös szellemi készenlétből, a naprakész tudás hatalmából, az újrakezdés képességének erejéből ad ma is példát mindnyájunknak.
 
Gunda Béla (1911-1994) etnográfus, a történelemtudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia tagja
 
 A budapesti tudományegyetemen szlavisztikát, nyelvészetet,Györffy Istvánnál néprajzot hallgatott, részt vett Teleki Pál szemináriumi gyakorlatain, sőt a kitűnő nyelvtudós, Melich János előadásain is. Párhuzamosan a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a földrajz-kémia szakokat hallgatta. Az Ormányság etnogeográfiai problémáiról írt disszertációjával 1936-ban doktori oklevelet szerzett.
 
 Györffy István mellett tanársegéd volt a Pázmány Péter Tudományegyetem Néprajzi Tanszékén (1934-1939). Dél-európai tanulmányútja során tanulmányozta a horvátországi múzeumokat, meglátogatta Zágráb, Szarajevó, Belgrád múzeumait és néhány falut a Drina mentén, Szlavóniában. 1937-ben berendezte a berlini nemzetközi vadászati kiállítás néprajzi részlegét. 1938-1939-ben Gerhard Lindblom stockholmi professzor javaslatára svéd állami ösztöndíjjal a stockholmi egyetemen tanult. 1939-tól 1943-ig a Néprajzi Múzeum tudományos munkatársa volt. Újjászervezte a múzeum Ethnológiai Adattárát. Gyűjtő- és kutatóutakat tett Észak-Erdélyben és az Északkeleti Kárpátokban. 1941-ben a szegedi egyetemen Összehasonlító néprajz, különös tekintettel a balkáni népekre tárgykörből magántanári képesítést szerzett.
 
 1943-ban nyilvános rendes tanárrá nevezték ki a kolozsvári egyetem néprajzi tanszékére, ahol 1948-ig dolgozott. 1944-ben feleségül vette a Református Kollégium egyik tanárának, Sándor Ferenc földrajztanárnak a leányát, Sándor Évát. Itt kezdte meg a Kárpátok és a moldvai magyarság népi műveltségének kutatását. Bejárta tanítványaival a Lápos völgyét, a Gyalui-havasok tájait, megfordult a gyimesi csángóknál, a Szamos mentén, megismerte az Aranyosban aranyat mosó emberek életkörülményeit. 1943 őszén megindította az Erdélyi Néprajzi Tanulmányok kiadványsorozatot. A sorozatban 1947-ben Miscellanea Ethnographica címmel egy kisebb kötet jelent meg, amelyben magyar és román nyelven több néprajzi és folklórdolgozatot jelentetett meg.
 
1947-től 1948-ig Stockholmban Sigurd Erixon néprajzi intézetében dolgozott, egyetemi előadásokat tartott. 1948-ban a román hatóságok megszüntették állását. 1949-től a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem újonnan szervezett néprajzi tanszékének tanára, majd tanszékvezetője volt haláláig. 1951–1954 között a Bölcsészettudományi Kar dékánja volt. A Néprajzi Tanszéken 1965-ben az akkor alakult budapesti Néprajzi Kutatócsoport osztályaként Akadémiai Kutatócsoportot szerveztek, ezt szintén Gunda Béla vezette. Életmód és műveltség című disszertációjával elnyerte a tudományok doktora fokozatot.
 
 Ford-ösztöndíjjal Kaliforniában és Arizonában az indiánok körében végzett kutatásokat 1965 és 1966 folyamán. Kutató professzora volt a berkeley Kaliforniai Egyetemnek.
 
 Az Ethnographia folyóirat szerkesztője volt 1940-1944 között. A Néprajzi Intézet Műveltség és Hagyomány című évkönyvét szerkesztette (1960-1976). A történelemtudomány kandidátusa (1952), a történelemtudományok doktora (1961) címet viselte. A Magyar Tudományos Akadémia 1990-ben levelező, majd 1991-ben rendes tagjai közé iktatta.
 
 1983-ban díjat alapított, mely a nevét viseli. A Gunda Béla-díjat a legjelesebb tanítványok kaphatják meg működésükért. Pályafutása során megteremtette Közép- és Kelet-Európa néprajzi vizsgálatának összehasonlító etnológiai műhelyét. Gyűjtőmunkájában nagy hangsúlyt fektetett a terepmunkára, a teljes magyar nyelvterületet bejárta, de különösen fontosnak ítélte meg a szomszéd népek körében folyó vizsgálódások eredményeinek bemutatását, jelezvén, hogy egymás megismeréséhez a nép életének alapos és tárgyilagos feltárása nélkül nem lehet eljutni. Sőt számos európai országra kiterjesztette az etnológiai gyűjtés körét, 1981-ben a görög szigetek hagyományos kultúráját vizsgálta. Közleményeiben az anyagi kultúrával, különösképpen az őstörténeti jelentőségű zsákmányoló gazdálkodással: a halászattal, a hagyományos vadfogással, a vadászat módjaival, a népi méhészkedéssel, a gyűjtögető gazdálkodással foglalkozott.
 

Közélet

  1. Honvédelemért Kitüntető Címet vehetett át Dancs Norbert és Újházi Mária

    Honvédelemért Kitüntető Címeket adományozott a honvédelmi miniszter Dancs Norbertnek, a Székesfehérvári Járási Hivatal hivatalvezetőjének a katonai toborzás segítéséért. Szintén átvetette az elismerést Újházi Mária, aki a Veterán Repülősök és Ejtőernyősök Fejér Egyesületének és a kegyeleti bizottságnak is tagja.

    2017.10.20.
  2. „Emlékezés, üzenet és jelkép” - Felsőváros II. világháborús áldozatainak állítottak emlékművet

    A Felsővárosi templom előtti Szent Sebestyén téren avatták fel Nagy Edit szobrászművész, a Felsőváros II. világháborús civil áldozatainak emlékére készített alkotását csütörtökön. Az emlékművet Székesfehérvár Önkormányzatának kezdeményezésére, a Honvédelmi Minisztérium valamint a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség összefogásával állították.

    2017.10.19.
  3. Fekete Pál visszaemlékezése a város történelmének legsötétebb fél évére

    Fekete Pál 11 éves volt amikor 1944 december 24-én elkezdődött Székesfehérvár történelmének legsötétebb fél éve. A háborút Fehérváron átvészelő kisfiú ma 83 éves és visszaemlékezéseit, hogy hogyan élte túl édesanyjával és testvéreivel a háborút a városban a Felsőváros II. világháborús áldozatainak emlékművének avatásán osztotta meg résztvevőkkel.

    2017.10.19.
  4. Koszorú és mécses vásár halottak napja előtt a Városi Piacon

    A székesfehérvári Városi Piacon a virágárusok is készülnek a halottak napi megemlékezésre. Koszorúárusítás október 20-tól egészen november 2-ig idén is több helyszínen lesz: a városi piac mellett az utcai asztalos területen, az Alba pláza előtti Palotai kapu téren és a piac belső részén, asztalokon, virágüzletekben, így több száz koszorú és virágdísz közül lehet választani.

    2017.10.19.

seuso kiállítás

Év honlapja

Eseménynaptár

2017. Október
h
K
Sze
Cs
P
Szo
V
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Webkamera


360 Fehérvár

Fehérvár Magazin

Nyitott tornatermek