Amit eszel, azzá leszel - mit esznek a menzán a fehérvári gyerekek?

2013.03.18. 05:09 |
Száraz darástészta, vizezett tejleves és mindent bele finomfőzelék- csak néhány olyan étel, ami több évtizede adnak sok óvodai, iskolai menzán. Törvény egyelőre nincsen, csak egy ajánlás, amely életkorra lebontva tartalmazza, hogy egy gyereknek mennyi tápanyagot kell fogyasztani. Fehérváron már a 2011/2012-es tanévben elindult a Tutimenza program, amelynek menüjét dietetikus segítségével állították össze, ezért például barna rizs, fehér hús és saláta többször kerül az asztalra.
KÉPGALÉRIA - készül a gyerekek ebédje a Rostási konyhán
2011-ben az OÉTI és az ÁNTSZ részletes ajánlást dolgozott ki, amely életkorra lebontva tartalmazza, milyen nyersanyagokból készült ételeket fogyaszthat. „Vannak olyan közétkeztetéssel foglalkozó konyhák, akik ezt az ajánlást pénzhiány miatt nem tudják teljesíteni az előírtakat, de arra is akad példa, ahol hiába van jól megtervezve az étlap, a korszerűtlen konyhai technológiák miatt nem lesz megfelelő a készétel minősége." – mondta Hartmann Gabriella dietetikus.
 
 Nem lehet
 - ételport, leveskockát és sót tartalmazó ételízesítőt használni
 - a hús zsírtartalma harminc százalék felett
 - szénsavas, cukrozott üdítőt, szörpöt és ötven százalék alatti gyümölcstartalmú gyümölcslevet adni a gyerekeknek
 - édességet, például mákos tészta főételként felszolgálni
 - tizenkét százalékosnál magasabb zsírtartalmú tejfölt használni
 - 6,6 gramm felett naponta a felhasznált sómennyiség
 
 A klasszikus, régi menzákon előszeretettel használtak olcsó, nem teljes értékű alapanyagokat például főzelékfeltétként sokszor virslit vagy szafaládét tálaltak fel. Most már az ajánlás értelmében ezt nem lehet megtenni, hiszen pontosan meg van határozva, melyik étkezéshez, hányszor és milyen minőségű húskészítményt lehet használni. A dietetikus szerint az óvodai, iskolai menzareform egy adott településen akkor lehet sikeres, ha az élelmiszervezetők széles körűen ismerik az alapanyagokat, és a korszerű konyhai eljárásokat, illetve ha a pedagógusok és a szülők szemléletválására van szükség.
Székesfehérváron a 2011/2012-es tanévben elindult a Tutimenza program.
„A korábbi városvezetés a közbeszerzési pályázatokon kizárólag áralapján döntött, és például nem vette figyelembe, hogy a nyersanyagok honnan származnak. A Tutimenza menüjét dietetikus segítségével állították össze, ezért például barna rizs, fehér hús és saláta többször kerül az asztalra” - emelte ki Brájer Éva alpolgármester, a Tutimenza program megteremtője. Elmondta, hogy az új ízeket a kicsikkel lehetőleg még óvodás korban kell megismertetni, mert akkor még sokkal nyitottabbak. „Mire a gyerekek bekerülnek az iskolába, már kialakul a saját ízlésviláguk, amin nem olyan egyszerű változtatni.” - tette hozzá.
Jelenleg Székesfehérváron három cég főz az óvodai, és iskolai menzákra, akik közül a Rostási Hagyományos Konyha vesz részt a Tutimenza programban. Rostási Szabó József, a konyha ügyvezető-igazgatója elmondta, amennyi nyersanyagot csak lehet, helyi termelőktől szerzik be. Például a tejet Pettendről, a burgonyát Seregélyesről, az almát és a körtét pedig a Velencei-tó déli részéről vásárolják. „A termelő olyan áron adja a terményt, amennyiért a nagybani piacon lehet venni. Viszont hirtelen valamelyik nyersanyagban megszorulunk, akkor a helyi gazda sokkal gyorsabban tudja a megnövekedett igényünket kielégíteni” – tette hozzá Rostási.
 
A havi menü összeállításánál oda kell figyelni, hogy beleférjenek a nyersanyag-keretbe. A fagyasztott zöldségek, vagy a porított burgonya helyett szezonális friss, tápanyagban alapanyagokkal dolgoznak és figyelnek arra, hogy a főételek egy hónapban ne ismétlődjenek. Rostási végül megjegyezte, a menükészítés nem olyan egyszerű feladat, mert télen nagyon kevés friss gyümölcsöt-zöldséget lehet beszerezni, ráadásul egyszerre kell megfelelni a szülőknek, az önkormányzatnak, a hatóságoknak és nem utolsó sorban a gyerekeknek.