Felavatták Klebelsberg Kuno szobrát a Ciszterci Szent István Gimnázium lépcsőjén

 Szerdán délelőtt avatták fel Gróf Klebelsberg Kuno szobrát a Ciszterci Szent István Gimnázium lépcsőjén, melyet Pető Hunor szobrászművész készített. Klebelsberg Kuno a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnázium diákja volt. Nevéhez kötődik a Székesfehérvári Magyar Királyi Állami Polgári Fiúiskola, mai II. Rákóczi Ferenc Magyar - Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, létrehozása. 1926-ban választották Székesfehérvár Díszpolgárává.
2013.11.13. 12:43 |
Szerdán délelőtt avatták fel Gróf Klebelsberg Kuno szobrát a Ciszterci Szent István Gimnázium lépcsőjén, melyet Pető Hunor szobrászművész készített. Klebelsberg Kuno a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnázium diákja volt. Nevéhez kötődik a Székesfehérvári Magyar Királyi Állami Polgári Fiúiskola, mai II. Rákóczi Ferenc Magyar - Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, létrehozása. 1926-ban választották Székesfehérvár Díszpolgárává.
KÉPGALÉRIA a szoboravatásról
Dékány Sixtus zirci apát beszédében kiemelte, hogy Klebelberg Kuno egyike volt azoknak, akik nehéz körülmények között tevékenykedve pozitív irányban alakították át az ország kultúráját. A zirci apát beszédében hangsúlyozta, hogy az egykori ciszterci diák saját tehetségét állította a közösség szolgálatába. Hozzátette, hogy a szobor állításával nemcsak a kiváló kultúrpolitikus előtt tisztelegnek, hanem szellemi-lelki értékeket is sikerült felmutatni. Orosz Ágoston, a Ciszterci Szent István Gimnázium igazgatója Klebelsberg életének lgfontosabb mozzanatait idézte fel, kiemelve, hogy Klebelsberg Kuno a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnázium diákja volt. Nevéhez kötődik a Székesfehérvári Magyar Királyi Állami Polgári Fiúiskola, mai II. Rákóczi Ferenc Magyar - Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, létrehozása is. az igazgató kiemelte, hogy bár csak 57 évet élt, „több évszázadnyit dolgozott” a művelődéspolitikus.
L. Simon László kormánybiztos, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke beszédében Klebelsberg gondolatát idézte, mely szerint a magyar nemzet története a nagy katasztrófákat követő újrakezdések története, mert rendszeresen erőszakos beavatkozások keresztezték sorsunkat. L. Simon kiemelte, hogy Klebelsberg saját életében is megtapasztalhatta a katasztrófákat és újrakezdéseket, az ország széthullását, majd újraépítését és mindenek előtt Trianon máig kiheverhetetlen tragédiáját. A kormánybiztos az elmúlt másfél évszázad legnagyobb kultúrpolitikusának nevezte Klebelsberg Kunót, aki néhány év alatt megvalósított népiskolai programja keretében 5000, főként tanyai iskolát létesített és a reálgimnáziumot bevezetve, megreformálta a képzés szempontjából elavult középiskolai oktatást. L. Simon kiemelte, hogy Klebelsberg nagyságát már életében elismerték kortársai, temetésén pedig 20 ezer ember osztozott a gyászban. L. Simon László a Klebelsbergről alkotott szoborról elmondta: „A bronzba öntött nagy történelmi személyiséggel nap mint nap találkozó fehérvári gimnazistáknak több lesz ez a szobor, mint egy elsárgult fénykép kópiája. Minduntalan arra fog figyelmeztetni bennünket, amit Klebelsberg mondott: az a kis darab föld, amelyet Magyarországnak neveznek, a mi hazánk, Európa belvárosában fekszik. A műveletlenség zsúpfedeles háza számára Európa belvárosában túlságosan drága lenne a házhely, s hamarosan lerombolnák az ott éktelenkedő házat. Vagy megtartjuk legdrágább nemzeti örökségünket, a műveltségünket, vagy törölnek bennünket az önálló nemzetek sorából, és pusztulnunk kell erről a földről.”
 A beszédet követően a 138 éve született egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter szobrát dr. Cser-Palkovics András polgármester és L. Simon László kormánybiztos leplezte le, majd Magyarország kormánya nevében Vargha Tamás honvédelmi államtitkár és L. Simon László kormánybiztos helyezett el koszorút. Megkoszorúzta a szobrot Székesfehérvár polgármestere és Orosz Ágoston, a Ciszterci Szent István Gimnázium igazgatója is.

Gróf Klebelsberg Kuno (1875. november 13. - 1932. október 11.) magyar jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, rövid ideig belügy-, majd 1922-1931 között vallás- és közoktatásügyi miniszterként tevékenykedett. Néhány év alatt megvalósított népiskolai programja keretében 5000, főként tanyai iskolát létesített. A reálgimnáziumot bevezetve, megreformálta a képzés szempontjából elavult középiskolai oktatást. Erre az új iskolatípusra igen nagy szükség volt, ugyanis a természettudományos tárgyakat korábban elhanyagolták. Nagyszabású egyetemi építkezésekkel Szegeden, Debrecenben és Pécsett megteremtette a felsőoktatás korszerű műhelyeit, mintegy vidéki művelődési központokká változtatva ezeket a városokat. Létrehozta a Collegium Hungaricumokat és az egyéb külföldi ösztöndíjak rendszerét, melyben a tudósutánpótlás biztosítását látta. Felkarolta a természet- és műszaki tudományokat. A reformpedagógiai elveket valló miniszter rendkívül nagy eredményeket ért el az oktatáspolitika és –szervezés területén, munkája maradandó értéket képvisel.

Kultúra

  1. „Föld és ég között” - lélekből szóló kiállítás az Egyházmegyei Múzeumban

    A Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozatának folyamában nyitották meg szombaton, a Városház téren, a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum „Föld és ég között” című új kiállítását. A tárlatot Dávid Katalin, Széchenyi-díjas művészettörténész nyitotta meg, közreműködött a Stringers vonósnégyes.

    2017.06.24.
  2. Aba-Novák sétával indult Fehérváron a Múzeumok Éjszakája

    Aba-Novák Vilmos festőművész alkotásai állnak a középpontjában a Múzeumok Éjszakája idei fehérvári rendezvénysorozatának. Szombaton délután a mester szobrának megkoszorúzásával, majd falfestményeinek bemutatásával kezdődött meg a Múzeumok Éjszakája, ami a Csók István Képtárban a „Színek és színek megint” című Aba-Novák tárlattal folytatódott.

    2017.06.24.
  3. XIV. Tűzzel-Vassal Fesztivál - szombaton estig várnak a programok a Rác utcában

    A Fehérvári Kézművesek Egyesületének szervezésében idén már a XIV. Tűzzel-Vassal Fesztiválra várják szombaton az érdeklődőket a Rác utcában. A késkészítő mesterek, kovácsok és fegyverkovácsok Országos Találkozója számos programmal egészült ki: harcászati bemutató, bábelőadás, kovácsműhely, asszonyműhely és kézműves foglalkozások várják estig a látogatókat.

    2017.06.24.
  4. Koncerttel és kiállítással kezdődött az Emlékparki Nyár

    Az Emlékparki Nyár elnevezésű összművészeti fesztivál a rendszeres, nyáresti koncertek mellett képzőművészeti kiállításokkal, könyvbemutatókkal és hadtörténelmi témájú előadásokkal is várja a látogatókat a júliusi és augusztusi hétvégéken is, egészen augusztus 20-ig.

    2017.06.24.

Múzeumok Éjszakája

Székesfehérvár Topotéka

Eseménynaptár

2017. Június
h
K
Sze
Cs
P
Szo
V
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2

Kiállítás