Felavatták Klebelsberg Kuno szobrát a Ciszterci Szent István Gimnázium lépcsőjén

 Szerdán délelőtt avatták fel Gróf Klebelsberg Kuno szobrát a Ciszterci Szent István Gimnázium lépcsőjén, melyet Pető Hunor szobrászművész készített. Klebelsberg Kuno a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnázium diákja volt. Nevéhez kötődik a Székesfehérvári Magyar Királyi Állami Polgári Fiúiskola, mai II. Rákóczi Ferenc Magyar - Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, létrehozása. 1926-ban választották Székesfehérvár Díszpolgárává.
2013.11.13. 12:43 |
Szerdán délelőtt avatták fel Gróf Klebelsberg Kuno szobrát a Ciszterci Szent István Gimnázium lépcsőjén, melyet Pető Hunor szobrászművész készített. Klebelsberg Kuno a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnázium diákja volt. Nevéhez kötődik a Székesfehérvári Magyar Királyi Állami Polgári Fiúiskola, mai II. Rákóczi Ferenc Magyar - Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, létrehozása. 1926-ban választották Székesfehérvár Díszpolgárává.
KÉPGALÉRIA a szoboravatásról
Dékány Sixtus zirci apát beszédében kiemelte, hogy Klebelberg Kuno egyike volt azoknak, akik nehéz körülmények között tevékenykedve pozitív irányban alakították át az ország kultúráját. A zirci apát beszédében hangsúlyozta, hogy az egykori ciszterci diák saját tehetségét állította a közösség szolgálatába. Hozzátette, hogy a szobor állításával nemcsak a kiváló kultúrpolitikus előtt tisztelegnek, hanem szellemi-lelki értékeket is sikerült felmutatni. Orosz Ágoston, a Ciszterci Szent István Gimnázium igazgatója Klebelsberg életének lgfontosabb mozzanatait idézte fel, kiemelve, hogy Klebelsberg Kuno a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnázium diákja volt. Nevéhez kötődik a Székesfehérvári Magyar Királyi Állami Polgári Fiúiskola, mai II. Rákóczi Ferenc Magyar - Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, létrehozása is. az igazgató kiemelte, hogy bár csak 57 évet élt, „több évszázadnyit dolgozott” a művelődéspolitikus.
L. Simon László kormánybiztos, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke beszédében Klebelsberg gondolatát idézte, mely szerint a magyar nemzet története a nagy katasztrófákat követő újrakezdések története, mert rendszeresen erőszakos beavatkozások keresztezték sorsunkat. L. Simon kiemelte, hogy Klebelsberg saját életében is megtapasztalhatta a katasztrófákat és újrakezdéseket, az ország széthullását, majd újraépítését és mindenek előtt Trianon máig kiheverhetetlen tragédiáját. A kormánybiztos az elmúlt másfél évszázad legnagyobb kultúrpolitikusának nevezte Klebelsberg Kunót, aki néhány év alatt megvalósított népiskolai programja keretében 5000, főként tanyai iskolát létesített és a reálgimnáziumot bevezetve, megreformálta a képzés szempontjából elavult középiskolai oktatást. L. Simon kiemelte, hogy Klebelsberg nagyságát már életében elismerték kortársai, temetésén pedig 20 ezer ember osztozott a gyászban. L. Simon László a Klebelsbergről alkotott szoborról elmondta: „A bronzba öntött nagy történelmi személyiséggel nap mint nap találkozó fehérvári gimnazistáknak több lesz ez a szobor, mint egy elsárgult fénykép kópiája. Minduntalan arra fog figyelmeztetni bennünket, amit Klebelsberg mondott: az a kis darab föld, amelyet Magyarországnak neveznek, a mi hazánk, Európa belvárosában fekszik. A műveletlenség zsúpfedeles háza számára Európa belvárosában túlságosan drága lenne a házhely, s hamarosan lerombolnák az ott éktelenkedő házat. Vagy megtartjuk legdrágább nemzeti örökségünket, a műveltségünket, vagy törölnek bennünket az önálló nemzetek sorából, és pusztulnunk kell erről a földről.”
 A beszédet követően a 138 éve született egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter szobrát dr. Cser-Palkovics András polgármester és L. Simon László kormánybiztos leplezte le, majd Magyarország kormánya nevében Vargha Tamás honvédelmi államtitkár és L. Simon László kormánybiztos helyezett el koszorút. Megkoszorúzta a szobrot Székesfehérvár polgármestere és Orosz Ágoston, a Ciszterci Szent István Gimnázium igazgatója is.

Gróf Klebelsberg Kuno (1875. november 13. - 1932. október 11.) magyar jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, rövid ideig belügy-, majd 1922-1931 között vallás- és közoktatásügyi miniszterként tevékenykedett. Néhány év alatt megvalósított népiskolai programja keretében 5000, főként tanyai iskolát létesített. A reálgimnáziumot bevezetve, megreformálta a képzés szempontjából elavult középiskolai oktatást. Erre az új iskolatípusra igen nagy szükség volt, ugyanis a természettudományos tárgyakat korábban elhanyagolták. Nagyszabású egyetemi építkezésekkel Szegeden, Debrecenben és Pécsett megteremtette a felsőoktatás korszerű műhelyeit, mintegy vidéki művelődési központokká változtatva ezeket a városokat. Létrehozta a Collegium Hungaricumokat és az egyéb külföldi ösztöndíjak rendszerét, melyben a tudósutánpótlás biztosítását látta. Felkarolta a természet- és műszaki tudományokat. A reformpedagógiai elveket valló miniszter rendkívül nagy eredményeket ért el az oktatáspolitika és –szervezés területén, munkája maradandó értéket képvisel.

Kultúra

  1. Arany János emlékév - megtelt a Királykút Emlékház a Toldi estéjének előadásán

    A Frissítő Forrás/Megújulás Éve 2017, a Vörösmarty Társaság és A Szabadművelődés Háza közös rendezésében Arany János: Toldi estéje című klasszikus elbeszélő költeményét adta elő Sudár Annamária és Heinczinger Miklós, a Misztrál együttes tagja, hétfőn este a Királykút Emlékházban. A rendezvény egyben tisztelgés volt a szerző, Arany János születésének 200. évfordulója előtt. Bevezetőt mondott Bakonyi István, irodalomtörténész.

    2017.09.25.
  2. Időutazás a Topotékával – feltöltötték a "Székesfehérvár anno..." fotóit is

    Hétfőtől a "Székesfehérvár anno..." című kiadvány valamennyi fotója elérhető a Városi Levéltár és Kutatóintézet szekesfehervar.topoteka.hu oldalán. A kereső segítségével lehetőség van a képek közötti célirányos keresésre. A Topotéka virtuális gyűjteményben fényképek, dokumentumok, hangfelvételek és más archív anyagok találhatóak szakszerűen rendezett és könnyen kezelhető rendszerben.

    2017.09.25.
  3. A Vörösmarty Színház művészeit köszöntöttek a Városházán

    A Vörösmarty Színház három színművészét köszöntötték hétfőn délelőtt a Városházán: Váradi Eszter Sára idén már a 20. évadot kezdte meg Székesfehérváron, Krisztik Csaba vehette át nemrégiben a Kaszás Attila-díjat, Nagy Péter pedig a Vidéki Színházak Fesztiválján nyert díjat az Apák és fiúk című darabban nyújtott alakításáért.

    2017.09.25.
  4. Döntőjéhez érkezett a III. Béla király és kora nyugdíjasok vetélkedősorozata

    Az Alba Regia Nyugdíjas Egyesület januárban – csatlakozva az Árpád-ház programhoz – III. Béla király és kora címmel szellemi vetélkedőt hirdetett valamennyi klubja részére. A versengésre 17 csapat nevezett és a májusi elődöntő során alakult ki a legjobb 6 csapat mezőnye. A nyilvános döntő szeptember 27-én, 9 órakor lesz a Hiemer-ház báltermében.

    2017.09.25.

Eseménynaptár

2017. Szeptember
h
K
Sze
Cs
P
Szo
V
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Fehérvár Hangja

Székesfehérvár Topotéka