Szerdán délelőtt avatták fel Gróf Klebelsberg Kuno szobrát a Ciszterci Szent István Gimnázium lépcsőjén, melyet Pető Hunor szobrászművész készített. Klebelsberg Kuno a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnázium diákja volt. Nevéhez kötődik a Székesfehérvári Magyar Királyi Állami Polgári Fiúiskola, mai II. Rákóczi Ferenc Magyar - Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, létrehozása. 1926-ban választották Székesfehérvár Díszpolgárává.
KÉPGALÉRIA a szoboravatásról
Dékány Sixtus zirci apát beszédében kiemelte, hogy Klebelberg Kuno egyike volt azoknak, akik nehéz körülmények között tevékenykedve pozitív irányban alakították át az ország kultúráját. A zirci apát beszédében hangsúlyozta, hogy az egykori ciszterci diák saját tehetségét állította a közösség szolgálatába. Hozzátette, hogy a szobor állításával nemcsak a kiváló kultúrpolitikus előtt tisztelegnek, hanem szellemi-lelki értékeket is sikerült felmutatni. Orosz Ágoston, a Ciszterci Szent István Gimnázium igazgatója Klebelsberg életének lgfontosabb mozzanatait idézte fel, kiemelve, hogy Klebelsberg Kuno a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnázium diákja volt. Nevéhez kötődik a Székesfehérvári Magyar Királyi Állami Polgári Fiúiskola, mai II. Rákóczi Ferenc Magyar - Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, létrehozása is. az igazgató kiemelte, hogy bár csak 57 évet élt, „több évszázadnyit dolgozott” a művelődéspolitikus.
L. Simon László kormánybiztos, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke beszédében Klebelsberg gondolatát idézte, mely szerint a magyar nemzet története a nagy katasztrófákat követő újrakezdések története, mert rendszeresen erőszakos beavatkozások keresztezték sorsunkat. L. Simon kiemelte, hogy Klebelsberg saját életében is megtapasztalhatta a katasztrófákat és újrakezdéseket, az ország széthullását, majd újraépítését és mindenek előtt Trianon máig kiheverhetetlen tragédiáját. A kormánybiztos az elmúlt másfél évszázad legnagyobb kultúrpolitikusának nevezte Klebelsberg Kunót, aki néhány év alatt megvalósított népiskolai programja keretében 5000, főként tanyai iskolát létesített és a reálgimnáziumot bevezetve, megreformálta a képzés szempontjából elavult középiskolai oktatást. L. Simon kiemelte, hogy Klebelsberg nagyságát már életében elismerték kortársai, temetésén pedig 20 ezer ember osztozott a gyászban. L. Simon László a Klebelsbergről alkotott szoborról elmondta: „A bronzba öntött nagy történelmi személyiséggel nap mint nap találkozó fehérvári gimnazistáknak több lesz ez a szobor, mint egy elsárgult fénykép kópiája. Minduntalan arra fog figyelmeztetni bennünket, amit Klebelsberg mondott: az a kis darab föld, amelyet Magyarországnak neveznek, a mi hazánk, Európa belvárosában fekszik. A műveletlenség zsúpfedeles háza számára Európa belvárosában túlságosan drága lenne a házhely, s hamarosan lerombolnák az ott éktelenkedő házat. Vagy megtartjuk legdrágább nemzeti örökségünket, a műveltségünket, vagy törölnek bennünket az önálló nemzetek sorából, és pusztulnunk kell erről a földről.”
A beszédet követően a 138 éve született egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter szobrát dr. Cser-Palkovics András polgármester és L. Simon László kormánybiztos leplezte le, majd Magyarország kormánya nevében Vargha Tamás honvédelmi államtitkár és L. Simon László kormánybiztos helyezett el koszorút. Megkoszorúzta a szobrot Székesfehérvár polgármestere és Orosz Ágoston, a Ciszterci Szent István Gimnázium igazgatója is.
Gróf Klebelsberg Kuno (1875. november 13. - 1932. október 11.) magyar jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, rövid ideig belügy-, majd 1922-1931 között vallás- és közoktatásügyi miniszterként tevékenykedett. Néhány év alatt megvalósított népiskolai programja keretében 5000, főként tanyai iskolát létesített. A reálgimnáziumot bevezetve, megreformálta a képzés szempontjából elavult középiskolai oktatást. Erre az új iskolatípusra igen nagy szükség volt, ugyanis a természettudományos tárgyakat korábban elhanyagolták. Nagyszabású egyetemi építkezésekkel Szegeden, Debrecenben és Pécsett megteremtette a felsőoktatás korszerű műhelyeit, mintegy vidéki művelődési központokká változtatva ezeket a városokat. Létrehozta a Collegium Hungaricumokat és az egyéb külföldi ösztöndíjak rendszerét, melyben a tudósutánpótlás biztosítását látta. Felkarolta a természet- és műszaki tudományokat. A reformpedagógiai elveket valló miniszter rendkívül nagy eredményeket ért el az oktatáspolitika és –szervezés területén, munkája maradandó értéket képvisel.
