A magyar emberek számára különös jelentőséggel bírnak a nemzeti jelképek. Ennek legfőbb oka az, hogy bár Magyarország határai nem esnek egybe a magyar nemzet határaival, a magyarság - közös nyelvi, kulturális és történelmi hagyományainál fogva - mégis egységes - hangzott el a Nemzetstratégiai Kutatóintézet rajz- és esszépályázatának díjainak átadásán, mely A Döntés című kiállításhoz kapcsolódott. A felhívásra a Kárpát-medencéből és a nagyvilágból fiatalok ezrei küldték el munkáikat.
KÉPGALÉRIA a városházi díjátadásról
Fotók: Simon Erika
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet küldetéséből eredően már negyedszer hirdetett pályázatot a magyar zászló és címer emléknapjához kapcsolódóan a Kárpát-medencében, illetve a világban szétszórtan élő, valamennyi magát magyarnak valló óvodás, diák és egyetemista számára. A pályázat két témakörben - „magyar zászló és címer”, illetve „az én hősöm” -, valamint két műfajban - rajz és esszé - került kiírásra. A felhívásra a Kárpát-medencéből és a nagyvilágból fiatalok ezrei küldték el munkáikat.
"Egyszerre kell magyarnak és Krisztus-követőnek lenni" – mondta Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, majd hangsúlyozta, hogy a pályázat egyszerre felelt meg a magyar és keresztény kettősségnek, amely tulajdonképpen Szent István-i örökség. Emlékeztetett arra, hogy az első magyar király egyrészt hazát teremtett a nemzetnek, másrészt fia elvesztése miatt arra kényszerült, hogy Máriának ajánlja fel a hazát, innen a keresztény örökség.
"Nagy megtiszteltetés, hogy a pályázat eredményhirdetése Fehérváron történik” - mondta Cser-Palkovics András polgármester a díjátadáson, aki arról is beszélt, hogy a pályázat lehetővé tette, hogy rengeteg fiatal csatlakozhatott a nemzeti hősökhöz és szimbólumokhoz, melyeket a művészet különböző ágaiban jelenítettek meg. Fehérvár történelme a nemzet és a város életében is nélkülözhetetlenné teszi a szimbólumokat, hiszen sem a város sem pedig a nemzet nem tudott volna megmaradni hősök nélkül. Beszélt a Városháza Díszterméről, mint szimbolikus helyről is, melyet az 1938-as Szent István Emlékévre alakítottak ki és a magyar történelem legfontosabb eseményei olvashatók a falakon.
2017-ben - kapcsolódva a székesfehérvári Szent István Király Múzeum január 22-én megnyílt „
A DÖNTÉS” című kiállításához - az intézet a pályázatát új témakörrel bővítette ki. "Az én hősöm” témakör Somogyi Győző Kossuth-díjas magyar grafikus- és festőművész, a Nemzet Művésze a kiállításon felvonultatott „Magyar Hősök Arcképcsarnoka” című, száz festményt tartalmazó ikonosztázára kívánt reflektálni.
A résztvevők az ünnepség után közösen nézték meg A DÖNTÉS című kiállítást a Csók István Képtárban, Tóth Norbert kurátor tárlatvezetésével. A díjazott rajzpályázat alkotásait a Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületének kiállítótermében Kulcsár Mihály régész, a Múzeum igazgatója mutatta be. A tárlat egészen április 30-áig várja a látogatókat.
A rajzpályázatban három székesfehérvári általános iskolást is díjaztak: az 1-2. osztályosok között különdíjat kapott Fülep Bertalan Magyarország védőpajzsa című munkájáért (Munkácsy Mihály Általános Iskola), szintén különdíjjal jutalmazták a III-IV. osztályosok között Fülep Domokos A Korona hegyén című alkotását (Fehér Vár Waldorf Általános Iskola és AMI), valamint II. helyezett lett Fülep Blanka (Munkácsy Mihály Általános Iskola) Megbékélés című pályamunkájával az V-VI. osztályosok csoportjában. Székesfehérvár polgármestere A Korona hegyén című alkotásért a város különdíjával jutalmazta Fülep Domokost.
Molnár János, a Magyar Kultúra Alapítvány és a Jászok Egyesületének Nívódíjával kitüntetett festőművész, grafikusművész, a rajzpályázat zsűritagja értékelésében elmondta: a kétezernél több rajzzal foglalkozni nagy örömet jelentett számukra. A díjazottak, mint mondta, mindannyian méltók a jutalmakra, hiszen kifejezetten színvonalas munkákat készítettek. A tematika befolyásolta az elkészített munkákat: a nagy nemzeti hősök, az életképek, a csatajelenetek éppúgy megjelentek, mint az ’56-os forradalom eseményei vagy a tudomány vívmányai, a sport ’hősei’. Ajánlásként azt fogalmazta meg a szülők számára, hogy a tehetséges gyermekeiket mindenképpen támogassák, hogy a képességeik a megfelelő tudással egészülhessenek ki.
Takaró Mihály Magyar Örökség Díjas, Erdélyi Magyar Örökség Díjas, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett író, irodalomtörténész, tanár, az esszépályázat zsűrijének elnöke a pályaművek kapcsán az utódok szerepét, feladatát hangsúlyozta – mint mondta, az esszék a szellem, a lélek rajzai, amelyek éppen ezt ábrázolják. Az identitásról szóló írások az ifjúság ideáljait mutatják be; a személyes állásfoglalásokban nemcsak a legismertebb történelmi hősök jelentek meg, hanem a magyarságukat felvállaló családtagok, tanárok is. Egy tizennégy éves felvidéki fiú esszéjét, vallomását (Magyarság) és egy kárpátaljai középiskolás lány írását (Szívemben él a nemzetem!) is kiemelte, amelyek a szívekben élő nemzet fogalmáról szólnak.
