Ünnepi emléküléssel egybekötött Múzeumi Emléknap volt csütörtökön délelőtt a Fekete Sas Patikamúzeum fennállásának 40. évfordulója tiszteletére. A XVIII. században alapított intézmény egészen 1971-ig működött patikaként, ezt követően a régi berendezéseket restaurálták és 1975 óta múzeumként kereshetik fel a látogatók.
A Fekete Sas Patikamúzeum történetéről, nyitvatartásról itt olvashat bővebben!
A XVIII. századi patikák közül a székesfehérvári Fekete Sas működött legtovább eredeti funkciójában. A modern követelményeknek azonban már egyre kevésbé felelt meg, így 1971-ben bezárták. Ezt követően a több mint két évszázados berendezéseket restaurálták és 1975 óta múzeumként csodálhatják meg az érdeklődők.A jeles évforduló tiszteletére ünnepi emléküléssel egybekötött Múzeumi Emléknapot szerveztek a Csók István Képtárban. Kulcsár Mihály a Szent István Király Múzeum igazgatói jogkörrel megbízott igazgatóhelyettese köszöntötte a megjelenteket, majd Brájer Éva alpolgármester nyitotta meg a konferenciát.
A patikamúzeumról szóló konferencián ott volt Antal Antalné és dr. Szabó Lóránd gyógyszerészek, akik mindketten dolgoztak még az 1971 előtt működött patikában. Kulcsár Mihály arról beszélt, hogy a Fekete Sas, megnyitása óta töretlen népszerűségnek örvend a fehérváriak és a turisták körében is. "A Szent István Király Múzeum legkisebb alapterületű kiállítóhelye, azonban az intézmény összlátógatóinak a 10-15 százalékát adja a patikamúzeum látogatóinak száma. Ebben nyilván szerepe van annak, hogy aki belép a patikamúzeum ajtaján visszaröppen az időben és magával ragadja a hely szelleme." Elismerően szólt a múzeumpedagógiai foglalkozásokról és köszönetet mondott Krizsány Annának illetve Szima Viktóriának, akik szívvel lélekkel dolgoznak a patikamúzeumban.
A Fekete Sas Patikamúzeum apró kis kincse a történelmi belvárosban, ahol visszaröppenhetünk az időben - mondta a város alpolgármestere Brájer Éva a konferencia megnyitóján. Kiemelte, hogy nagyon sok patikus gondolkodásmódja is kellett ahhoz, hogy annak idején múzeummá alakulhasson a Fekete Sas. "Különösen szeretném megköszönni a múzeumnak, hogy a látványon túl a gyerekeket is becsalogatják a múzeumpedagógiai foglalkozásokkal. Hihetetlen jó érzés tapasztalni azt a városban, hogy mekkora figyelmet fordít mind a múzeum, mind pedig a képtár arra, hogy a gyerekeket behozzuk a múzeumokba és a kultúra közvetlen közelében nőjjenek fel."
A székesfehérvári Fekete Sas Patika barokk berendezése a jezsuita faragóműhelyben készült el 1758-ban. Tizennyolc évvel később, 1776-ban a rendházba pálos rendi atyák költöztek, a patika berendezése azonban már korábban árverezésre került. A Fekete Sas Patika első világi tulajdonosa, Walter Ferenc ekkor szállíttatta át az utca túlsó oldalára (mai helyére) a páratlan szépségű bútorzatot. "Amikor bemegyek, akkor mindig azzal találkozom, hogy beléptem egy szentélybe. Gyerekkoromban még a nagyapámmal jártam a Fekete Sasba, majd amikor egyetemre jártam, akkor az egyik professzorunk gyógyszerész-történeti kurzusán végiglátogattuk a Dúnántúl régi, akkor már múzeumként működő patikáját. Ma a saját gyermekeimmel járok a patikamúzeumba, ahol a gyerekeknek, a múzeumpedagógiai foglalkozásokon meg tudjuk mutatni a gyógyszerész szakmát." - mondta dr Békefi Géza a Magyar Gyógyszerész Kamara Fejér megyei elnöke. "Nem csak egy egyszrű kiállítóhely, ahol megcsodálhatjuk a tárgyakat, hanem a gyermekfoglalkozáson megmutathatjuk azt a szentélyt, a régi korok gyógyszertárát, ahol a betegek, vendégek levették még a kalapjukat."
A konferencia résztvevői részletes ismertetőt kaphattak többet között a vármegye első patikájáról, a városban működő XVIII. századi jezsuita fafaragóműhelyről, valamint Falt Antal kecskeméti patikus hagyatéki leltáráról is. A Múzeumi Emléknap a Szabad Színház déluutáni irodalmi műsorával zárul, melyen keresztül megismerhetik az érdeklődők a különleges gyűjteményt.
A székesfehérvári Fekete Sas Patika barokk berendezése a jezsuita faragóműhelyben készült el 1758-ban. Tizennyolc évvel később, 1776-ban a rendházba pálos rendi atyák költöztek, a patika berendezése azonban már korábban árverezésre került. A Fekete Sas Patika első világi tulajdonosa, Walter Ferenc ekkor szállíttatta át az utca túlsó oldalára (mai helyére) a páratlan szépségű bútorzatot.
